Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-07-26 / 30. szám

1936. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 133. oldal. évszázad befejeztét jelző gyűrűt és az orgona zúgása között vonult ki a rekkenő hőségben a szabad levegőre a jelenvoltak hatalmas tömege. Izgatott csoportok alakulnak az egyetem udvarán; most következik az ünnepély egyik legfontosabb moz­zanata: a külföldieket bemutatják Vilma királynőnek. A kiküldöttek igazítják külsejüket, az egyik a fehér kesztyűjét hagyta otthon, a másik azt kérdezi, vájjon milyen nyelven fog beszélni a királynő. Az egyes or­szágok francia nevének abc sorrendjében járulnak a kiküldöttek országonként az uralkodó elé, aki Julianna trónörökösnővel az oldalán és mögötte udvartartása tagjaival hódolatot parancsoló jelenség. A bemuta­tást eszközlő úr alig tudta helyesen kiejteni az idegen neveket, de az nem baj. Őfelségének mindenkihez van kedves mosolya és pár szava. Nekem németül azt mon­dotta: »nagyon örülök, hogy nálunk üdvözölhetem«. Kezet fog minden külföldivel; mélyen meghajtunk és tovább lépünk, hogy Julianna trónörökösnő előtt tisztelegjünk, aki szintén sorban kezet fog a bemuta­tottakkal. Este 7 órakor az egyetemi tanári kar adott a kül­földi vendégek részére pazar vacsorát. Ez alkalommal Sebestyén Jenő holland beszédben tolmácsolta a ma­gyarok üdvözletét. Fél tizenkettő volt, amikor autóbuszokon kimen­tünk a városon kívül épített óriási szabadtéri szín­házba, ahol a közönség nagy türelemmel várta Ju­lianna trónörökösnő megérkezését. Sietve elhelyezkedünk. Mindenki csodálja a ter­mészetes színpadon emelkedő óriási várat. Az utrechti diákok több mint félmillió pengő költséggel nagy­szabású történeti hazafias színdarabot adtak elő. Há­romszáz szereplő, lovasok, főurak, mind drága korhű XVI. századi viseletben. ’Drániai Vilmos harca a spa­nyolok ellen. Két óra volt, mire ágyba térhettünk, de azt mondtuk: gyönyörű volt. Ez a nép szereti hazá­ját és ma is kész érte, ha kell, meghalni is. Június 24-én történt a jubiláns díszdoktorok fel­avatása. M.agyarországból Alföldi Andrást, a világhírű régész és történészt avatták az irodalmi fakultás tisz­teletbeli doktorává. A theologiai kar díszdoktorai kö­zött volt Barth Károly és Brunner Emil, kik közül Brunner személyesen eljött az avatásra. Délután megnéztük a diákság ünnepi díszfel­vonulását, mad autóbuszokon kirándultunk a kör­nyékre. Bámulatos jó autóutak mindenfelé. Egymást érik a jólétről, virágzásról tanúskodó falvak, kisebb városok. Uzsonnára ’s Jacob úr, az egyetemi felügyelő­bizottság elnöke lát vendégül kastélyában. Ä .gyönyörű parkban külön lefényképezzük az utrechti theologiai professzorokkal együtt a magyar küldötteket, itt van a nyugalomba vonult, örökké derűs Cramer, aki járt Pápán is, a Stipendium Bernardinum volt elnöke, Noorcitzy, Öbb'mk, a királynő udvari papja, akitől most is megkérdeztük, mikor jön el tanári székfoglalóját megtartani Pápára, Brouwer, az én kedves házigaz­dám, az újszövetségi tudományok jeles művelője, Sc­­veryn, aki az idén a theol. kar dékánja, a legfiatalabb tanár van Rhyn, akinek pápai tiszteletbeli tanárrá választását egyhangúlag javasolja theol. tanári karunk az őszi egyházkerületi közgyűlésnek. Mint álomkép, rohannak az órák. Este díszhangverseny, melyen Hollandia leghíre­sebb karmestere Mengelberg vezényel. Másnap öt napra elhagytam Utrechtet, hogy hét­főn délután búcsúzásra ismét visszatérjek. Brouwer tanár nincs otthon, és leánya, a theologiát végzett Marika, aki a háziasszonyi teendőket végzi, elárulja, hogy épen vizsgáztatni van. Mikor megérkezik, el­mondja, hogy Pákozdy és Czeglédy (a mi Czeglédy Sándorunk fia), magyar theologusok doktori szigorla­tot tettek és mindenik igen jól vizsgázott. így kapcsolódik a múlt a Jelenhez, így épül to­vább is a bensőséges viszony a magyar református •egyház és az utrechti egyetem, rajta keresztül Hol­landia népe és a magyar nemzet íközött. így folytatódjék ez továbbra is, időtlen időkig. Vacsora után még rövid ideig tartó beszélgetés az ünnepi hét eseményeiről, azután búcsúzás a ven­dégszerető házigazdától és családjától. Megérkezik az autó, házigazdám leendő veje, Warners ref. lelki­­pásztor kísér ki az állomásra, besegíti csomagjaimat a budapesti kocsiba, s már indulok is haza felé, szivem­ben telve hálával Isten iránt, hogy oly gazdagon meg­áldotta utamat és mindazok iránt, akik az idegenben mint testvért fogadtak házaikba. Soli Deo Gloria. P. J. ®3)©@®®®<e}@®®®®®®©$®®®®®®®®®®®®®®®@®Cei®S@® I VEGYESEK I ® ® S©@©®®@®®®®®®®@®®@S®®©@®©®®©S®®®®©Sf3)©®® — Kitüntetések. A főméltóságű Kormányzó Úr a legutóbbi kitüntetések alkalmából dr. Darányi Kálmán m. kir. földmívelésügyi miniszternek, h. miniszterelnöknek, dr. Lázár Andor igazságügyminiszternek, dr. Baltazár Dezső egyetemes konventi elnöknek, di\ Ravasz László dunamelléki püspöknek a magyar kir. titkos tanácsosi méltóságot adományozta. — Gyászhírek. Mélységes megrendüléssel vettük a hírt, hogy Gál Endre tatai ref. lelkipásztor életének 37-ik, lelkészségének 9-ik évében juh 19-én, hosszas szenvedés után Urához tért. Temetése 21-én volt Tatán, nagy részvét mellett. A megboldogultban Gál István nyug. ig.-tanító, volt egyházkerületi tanító-képviselő szeretett fiát, Gál Elemér s.-lelkész testvérét gyászolja. A tatai presbitérium külön gyászjelentést adott ki a halálesetről. Boldogok, akik az Úrban halnak meg. Varga Dezső nyug. ref. lelkipásztor, július 22-én, 52 éves korában, hosszas szenvedés után Csurgón elhúnyt. Gyászol­ják neje: szül, Darab Erzsébet és gyermekei: Erzsébet, Dezső, valamint kiterjedt rokoság. — Burián Valika, Burián István darányi lelkipásztor 10rhónapos kisleánya július 16-án, Pécsett meghalt. Az Úr vigasztalja meg hátramaradt szeretteiket. — A genfi nemzetközi theologiai szeminá­rium julius 28-tól augusztus 25-ig fog ülésezni. Az előadók között lesznek: Thurneysen (Basel), Dibelius (Heidelberg), Haitjema (Groningen), Tillich (New-York), Álthaus (Erlangen), Lilje (Berlin), Will (Strasbourg), Vyscheslavzeft (Paris), AHvisatos (Athén), Kagawa (Japán). A szeminárium munkáját dr. Keller Adolf főtitkár, pápai theol. akadémiánk tiszteletbeli tanára készíti elő. — A Zwingliana című svájci reformáció történeti folyóirat legújabb számában (VI. köt. 5. füzet Zürich, 1936) dr. Weisz Leó Zürichben élő tudós honfitársunk, négyoldalas cikkben ismerti a magyarországi újabb Zwingli irodalmat, különösen kiemelvén dr. Soós Béla debreceni ref. lelkipásztornak önálló kutatásokon ala­puló Zwingli tanulmányait. Megemlíti lapunk szerkesz­tőjének Zwingli az ember című ünnepi előadását is, mely lapunkban jelent meg 1931-ben. — Oslóban e hónapban ülésezett a vasárnapi is­kolák világgyűlése, melyen hazánkból is többen vet­tek részt. A világgyűlés tárgya volt: Krisztus a Világ

Next

/
Thumbnails
Contents