Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-07 / 23. szám

1936.

105. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

egyházközség gondnokát és folyamodót értesítette. Kivitelre 1868-ban került sor. 1869 április 11-én tartott egyházi gyűlésen mutatták be »Győr város 1868 aug. 17-én vezetett közgyűlési jegyzőkönyvének azon hiteles kivonatát, melyben először határoztatott a Győr városi házi pénztárból a győri református egyház vallási és iskolai céljaira fizetendő 1236 forint 24 krajcár o. é. évi segély«. Ettől kezdve Győr város rendszeresen, részesíti egyházunkat egyházi és iskolai segélyben. Idők folyamán az iskolai segélynél némi kárt szenvedtünk, azonban Győr sz. kir. város megértő törvényhatósági bizottsjága ezt a sérelmünket is orvosolta 1931-ben beadott kérvényünkre.

Dr. Kovács Pál főgondnoki működésének utolsó periódusa kevésbbé eseménydús. Halad tovább azon a vonalon, melyen már előzőleg elindult, férfikora teljében. Alighogy újra elfoglalta főgondnoki hivatalát 1876 április 30-árj,, pénztárvizsgálatot tartott és miután arról győződött meg, hogy az egyház adósai nem fizetnek rendesen és nagy a kamathátralék, 1877 szeptember 16-án tartott gyűlésen »felhozta az egyháztanács előtt, hogy a hátralékosok összehivassanak, mely után hivatalosan felszólíttassanak tartozásaik azonnali lefizetésére. Ellenkező esetben a náluk lévő tőkék is felmondassanak«. Az egyháztanács az indítványt egyhangúlag elfogadta. Mint már említettük, 1883 május 27-én főgondnoki, majd ugyan ezen év december

23-án presbiteri tisztségéről is lemondott. Ezután már nem is találkozunk többé dr. Kovács Pál nevével egyházközségünk jegyzőkönyveiben és pár év múlva, 1886 augusztus hó 13-án földi pályáját is befejezvén, ama szebb és jobb hazába költözött, ahol mindenki elveszi cselekedeteinek jutalmát.

Egyházunk jegyzőkönyveiből ezek a kiemelt részletek mutatják, hogy egyházközségünk életének a múlt század negyvenes éveitől a nyolcvanas éveiig legfőbb irányítója dr. Kovács Pál presbiter, első, illetve főgondnok volt. De az elmondottaknál sokkal több és nagyobb volt az ő munkája és ráhatása, mert egészen az Í870-es évek közegéig csak a főgondnok vezette az egyházi gyűléseket. Méltán jegyezték fel az egyházközség jegyzőkönyvébe 1866-ban történt lemondásakor: »az egyháztanács tekintettel arra, miszerint volt szeretett gondnoka dr. Kovács Pál úr hosszú évek során és oly válságos viszonyok között, melyek egyházunk helyzetét úgy szellemileg, mint anyagilag gyakran veszéllyel fenyegették, oly buzgalommal és tapintattal vezette egyházunk ügyeit, hogy az nemcsak a fenyegető veszélyeket szerencsésen kikerülte, hanem még ily viszonyok között is örvendetes előmenetelt vívhatott ki; tekintettel továbbá arra, hogy volt gondnoka az említett viszonyok mellett felette súlyossá vált hivatalát oly számos évek során minden jutalomrai számíthatás nélkül csupán nemes kebele önérzetében keresve kárpótlást, önzetlenül viselte: igen is érezte1, hogy ily érdemekkel szemközt a köszönetnyilvánítás a legkevesebb, amit adhat«.

Egyházközségünk jelenlegi elnöksége dr. Kovács Pál egyházi érdemein kívül tudományos, irodalmi és hazafias munkásságát is szem előtt tartva, átiratban fordult Győr sz. kir. város törvényhatósági bizottsáígához, hogy dr. Kovács Pálnak a megszüntetés előtt álló belvárosi temetőben pihenő hamvait feleségének és korán elhunyt fiának hamvaival együtt az újtemetőbe szállíttassa át. Kérelmünkre városunk érdemes polgármestere április 27-én kelt 5171/1936. sz. alatt /arról értesített bennünket,, hogy »dr. Kovács Pál hamvainak a város költségén az új temetőbe való átszállí■ tása tervbe van Véve«. — A hamvakkal szemben ez j hálára kötelező kegyeletes dolog. Vajha a ma élő I nemzedék lélekben cselekedné meg ezt újra meg újra dr. Kovács Pál vallásos és hazafias szellemével és múltúnk minden nagy alakjával szemben, akik akár szellemi, akár anyagi javaik gazdagságát áldozták egyházukért és hazájukért. Ebből a lelki átplántálásból nagy megújulások és örök tavaszok fakadnának egyházi és nemzeti életünkre. A mai rendkívüli nehéz időkben, amikor annyira szükségünk van határtalan optimizmusra, jövőbe vetett és Istenre támaszkodó rendületlen hitre, önzetlen hazaszeretetre és kitartó munkára, ültessük át szivünkbe a temető, sokszor a feledés hantjai alatt porladó nagy ősök csudákat művelt, diadalmas hitét, áldozatos haza- és egyházszeretetét, hogy mi, ma élő magyarok és reformátusok I is megvethessük egy szebb, dicsőségesebb jövő alap! jait.

(Vége.) Györy Elemér

református lelkipásztor.

®®@@®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®@®@®@®®@® <3 @

i1 VEGYESEK I

®@@@!®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®@®®®®s®®®®®®®

— Baltazár Dezső emlékarckép. Dr. Baltazár Dezső püspök úr 25 éves püspöki jubileuma alkalmából a Kálvineum hálás tisztelete és szeretete jeléül levelezőlap nagyságban kiadja Baltazár Dezső püspök úr legújabb arcképét, amelyet Dienes János festőművész készített s amelynek leleplezése az egyházkerületi jubileumi diszgyülésen történt. A levelezőlap ára darabonként 20 fillér s az abból befolyó tiszta jövedelem a Kálvineum Baltazár Dezső Alapját fogja növelni. A lej velezőlapok megrendelhetők a Kálvineum irodájában, Debrecen, Kollégium.

— Lelkészbeiktatás. Az ötvöskónyi ref. gyülekezet egyhangúlag meghívott lelkipásztorát, Csóka Gyulát május 3-án iktatta be állásába Halka Sándor esperes. Az Úr gazdag áldása kísérje az új lelkipásztor működését.

i

— A győri ref. leányegyesület Fabriczy Lenke elnök vezetésével négy irányban dolgozott. A munkában a vallásos szempont állott előtérben, aminek oka abban van, hogy a vallásos nő nemcsak Isten, hanem embertársai iránti kötelességeit is igyekszik teljesíteni minden vonatkozásban. Az előadások nagy része vallásos volt. Péntek esti összejöveteleinken a női élet mindennapi problémáit vizsgáltuk vallásos nézőpontból. Különösen kiemelkedők voltak Győry Elemér lelkipásztor előadásai, aki „A tökéletes élet“ címen tartott 12 sorozatos előadást. Előadásainak tárgya: A becsület jelentősége, A megbízhatóság, A részvét, Az irgalom, A takarékosság, Az önmegtartóztatás, A felelősségtudat, A szorgalom, Az előzékenység, A szolgálat, A lelkiismeretesség, Az istenfélelem. Építő előadásokat tartottak még Nagy Sándor vallástanár : Az előreformációi mozgalmak címen két előadást, Csizmadia Károly s.-lelkész: A bűn és bünbánat, Az ember értéke és Az oxfordi mozgalom voltak előadásának tárgyai. Egyesületünk tagjai minden lehető alkalommal éltek az úri szent vacsorával, melyekre külön bibliaórán készültek elő. Az előkészítést Győry Elemér és Nagy Sándor lelkészek végezték. Kulturális jellegű volt Takáts Jolánnak Pasteur Lajosról és Vizváry Erzsébetnek Liszt Ferencről tartott előadása. Kulturális célt szolgált a február 9-én tartott kulturestély. A leányegyesület szociális munkája két irányú volt. Részint belekapcsolódott az egyházközség szegénygondozói munkájába. Egyesületünk tagjai szives kész-