Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-31 / 22. szám

1936 99. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. akarta feltartóztatni hazánkban ennek az új, egészsé­ges életnek a szétáradását. Legfeljebb csak késleltetni tudta a korszerű törekvéseknek és a nemzeti gondo­latnak a diadalát. A protestántizmust felfedezte a nem­zeti ébredés és benne hatalmas fegyvertársat talált az ősi reakció ellen. A magyar róm. kath. főurak' voltak a protestántizmus jogainak a legelszántabb harcosai, mert látták, hogy a protestántizmus, kiváltképen a nemzetiségektől úgyszólván teljesen ment kálvinizmus megerősítése nemzeti érdek is. Maguk a protestánsok pedig, hogy minél nagyobb politikai súlyuk legyen, a protestántizmus tagoltságának megszüntetésére tö­rekedtek s így a múlt század egyházi életének egyik legkiemelkedőbb mozzanata volt az unió. A fővárosi protestántizmus két kimagasló püspöke, Török Pál és Székács József mellé pompásan illeszkedett a gy*örj protestántizmus két világi vezérének: dr. Kovács Pál­nak, a református egyház első gondnokának és Zmes­­kál Istvánnak, az evangélikus egyház későbbi fel­ügyelőjének az alakja. A győri uniós törekvéseknek első etappeja volt a szabadhegyi közös protestáns is­kola terve, maid a pápai főiskolának Győrbe hozata­lára irányuló közös törekvés. Dr. Kovács Pál és Zmeskál István 1842 december 8-án »a helyszínen megjelenvén és megható szavakban rajzolván a társadalmi, az egyházi és polgári életre' kiható áldásait a célszerű, valamint káros következ­ményeit a tévesztett nevelésnek, szerencsések lőnek a fellelkesült tömeget« rábírni eszméik elfogadására. A szerződést készen magukkal vitték, ott nyomban; aláíratták mindkét protestáns egyház tekintélyesebb' tagjaival és aláírták ők maguk is. Nem kívánok} a tü­relemmel visszaélni, azért csak a szerződés beveze­tését és első két pontját iktatom ide, mint amelyek világosságot vetnek »eszközlőik« hitére és célkitűzésük komolyságára. »Alulírottak — hangzik az alapító szer­ződés — szabadhegyi lakos, mindkét felekezetű pro­testánsok Krisztus Urunk tanítását követni kívánván, gyermekeink s utódaink boldogítását szivünkön visel­vén, a keresztyén szeretet kapcsaival egyesülünk egy közös iskolának itt Szabadhegyen leendő felállítására, fenntartására a következő kötésekben: 1. az ajánlott megnyerendő segedelmekből egy iskolaházhely s épü­let szereztetvén, az mindenkorra megváltozatlanul az itteni két felekezetű protestánsok közös tulajdona ma­radjon. 2. Amelyik felekezet félretévén a keresztyéni szeretetet, a másikkal meg nem férne s ezen iskolai ügyben elválna, az a szerzett mindennémii közös tu­lajdonhoz jogát oly módon elvesztendi, hogy magának abból mit sem követelhetend s az egyedül a békés fél birtokában maradand.« Az egyházközség 1843 szeptember 15-i gyűlésében az alapító-levelet elfo­gadta és jóváhagyta. Hogy mi jött közbe, nem lehet megállapítani, de a nagyszerű terv nem valósulhatott, meg. Jegyzőkönyveinkből azonban azt megállapíthat­juk, hogy a reformátusok nem ejtették eí a szabad­hegyi iskola tervét. Ha közösen nem ment, megcsi­nálták ők maguk, mert a közel 300 lelket számláló leányegyházban a több mint 40 gyermek nélkülözni volt kénytelen »a vallásoktatás üdvös áldásait iskola1 és rendes tanító hiányában«. Az egyházközség kéré­sére a város ajánlott ugyan fel telket, azonban a hegy­ségen kívül. Nem maradt más, minthogy vásároltak alkalmas telket 1000 forintokon. 3000 forint költség­gel és a hívek fuvar stb. segítségével 1849-beri meg is építették »a díszes iskolát és a tanítói lakot«. (Folyt, köv.) Györy Elemér református lelkipásztor. Az utrechti egyetem 300 éves jubileuma. Nagy ünnepe lesz június 22—27 között a hol­landiai Ütrecht városának. Ezekben a napokban fogja ugyanis ünnepelni az utrechti egyetem fennállásának 300 éves "Jubileumát. Sok-sok magyar lélek fog gon­dolatban együtt ünnepelni a vén főiskolával, melynek diákjai között a 300 év alatt mintegy 800 magyar — többnyire s az utóbbi időben majdnem kizárólag református papnövendék — tanult. Vén foliánsokba kötött doktori disszertációk, levéltárak molyette ak­táiban csendesen meghúzódó tragédiák, sorsok, dicsé­retek, tervek és végrendeletek csendes útjain át bele­épült az utrechti egyetem történetébe egy jó darab magyar egyház-történet. Elismerte ezt maga az ut­rechti egyetem is akkor, amikor a többi országoknak csak az egyetemeit hívta meg, tőlünk azonban a fő­iskolákat is. Az ünnepségen megjelenő magyar bizott­ságnak szép feladatja lesz, a magyar diákok emlék­táblájának leleplezése s ezzel a magyar hálának sze­rény, de tartalmas kifejezése. Az ünnepség rendezésére külön irodát rendeztek be az egyetem épületének egyik tantermében. Hónapok óta lázasan folyik a munka, hogy a világ* minden 'tá­járól ideérkező vendégek itteni tartózkodása s az egész ünnepség zavartalanul follyék le. Pontos, hivatalos programm még nyomtatásban nem jelent meg. Egy óvatlan pillanatban azonban attakot intéztem az iroda személyzete ellen, pielynek legnagyobb része hölgyek­ből áll s tőlük sikerült egyet-mást megtudnom, me­lyet persze a legnagyobb , titoktartás mellett közlök a Dunántúli Protestáns Lappal. Június 22-én, hétfőn az érkezők ünnepélyes fo­gadtatása. Június 23-án délután megnyitó emlékünnepély a Dómban, melyen Hollandia királynője is megjelenik leá­nyával, Julianna hercegnővel. Este szabadtéri előadájs. Még e nap délelőtt a küldöttségek fogadása. Június 24-én nagygyűlés az Árumintavásár csar­nokában. Este díszhangverseny a világhírű holland dirigens, Mengelberg vezetésével. A koncert után maskarádé felvonulás. Június 25, 26, 27-én különböző gyűlések, s végül virágkorzó. Az ünnepséggel kapcsolatban történik meg az egyetem díszdoktori okleveleinek átadása. A dísz­doktorok között van Barth Károly báseli, Brunn érj Emil zürichi professzor is. Mindketten személyesen fognak megjelenni és valószínű értekezésük felolvasá­sával fogadják el díszdoktorátusukat. A tulajdonképpeni ünnepélyre annak idején vissza­fogunk térni. Ezt csak bevezetésül. Utrecht, 1936 május 23. Fáber Kovács Gyula. (jF­­■' ^ t* KÖNYVISMERTETÉS 3 Muraközi Gyula: A Sionnak hegyén . . . Imád­ságok és elmélkedések. Budapest, 1935. Bethlen Gábor írod. és Nyomdai Rt. kiadása. Kis 8-r. 667 1. Muraközy ez újabb könyvében is ugyanaz, mint akit már jól ismer közönségünk: az örök evangéliom színes szavú tolmácsa a ma embere számára. Megvan a képessége, hogy megragadja a tárgy központi gon­dolatát és azt fejti ki mély hittel, költői nyelven. A feleségének, mint „Istentől küldött hűséges szö­vetség-társának“ ajánlott kötet az élet csaknem minden

Next

/
Thumbnails
Contents