Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-14 / 15. szám
Negyvenhatodik évfolyam. 15. szám. Pápa, 1935 április 14. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. KÖZLÖNYE FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL, TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ Püspökszentelő beszéd Medgyasszay Vince dunántúli püspök felszentelése alkalmából. Tartotta: Dr. Baltazár Dezső püspök. A. i. Máté XX. 27., 28. „Aki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok. Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak,„hanem hogy Ő szolgáljon és adja az Ő életét váltságúl sokakért.“ Szeretett Gyülekezet! A tétova világ összeszedheti minden kába bölcseségét, részszerinti összes ismereteit, feleszeg tudományának tetszetes készletét, még sem tudja az elsőség meghatározását olyan tökéletes mérték szerint adni, mint ahogy azt Jézus szentleckénkbeli szavai adják. Itt is látszik, hogy Jézus „nem úgy tanít mint az írástudók, hanem úgy, mint aídnek hatalma van“. Az Ő tanításainak és igazságainak befogadásával lehetünk igaz keresztyének, az Ő tanítványai, mert „hiába tisztelik Ötét azok, akik olyan tudományokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai El kell fogadnunk tisztelettel az elsőségről szóló tudományát is. Ő csakugyan első. Tudta tehát, mi az elsőség. Semmi esetre sem olyan uralkodás, aminek parancs és kényszer a lenyomó eszköze, hanem olyan uralkodás, amelyet áldása folytán az áldás részesei maguk emelnek hálaadással magasra maguk fölé. Az Isten uralkodása is ilyen. O „örökké munkás“, „akinek szemei nem szunnyadnak és karja le nem hanyatlik“, „kegyelme mindenre elég“. Ennek az uralkodásnak még az ostora is javító áldás, még a töviskoronája is megdicsőíttetés. Az Isten országában a szolga nem olyan szolga, a szolgaság nem olyan szolgaság, mint ahogy azt a világ érti. A világ szolgasága alávettetés, lánc és szégyen, mert a tökéletes hivatásu lélekről az Isten képét és hasonlatosságát, a szabadságra hivattatott fiák méltóságát törli le. Az Isten országának szolgája, szolgasága szédülés nélkül néz bele a „szabadság tökéletes törvényébe“, önként vállalja a munkát, örömmel teljesíti a kötelességét, a háborúságot „a keskenyút“ tisztító viharának nézi, bátran veszi fel keresztjét, a Jézus „gyönyörűséges igáját és könnyű terhét“ méltósággal hordja, a „sebekkel és kékekkel“ dicsekszik, lelkét Istenének ajánlva boldogan hal meg, mert tudja, hogy „boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért“, övék lévén a mennyekországa. Örülnek és örvendeznek a mennyei bőséges jutalomnak, amelyhez ingyen sem hasonlíthatók, amellyel össze sem mérhetők a Jézusért szenvedett szidalmaztatások, háborgatta tások és gonosz hazugságok méltatlanságai, tudott dolog lévén, hogy a FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK hűséges szolgák megdicsőült elődeit: a „prófétákat is ekként háborgatták“. Ilyen áron, ilyen elsők nem sokan akarnak lenni. Az embereket a nagyobb uraság vágya és nem a nagyobb szolgálat kötelezése szokta hajtani az elsőség megkülönböztetetett magaslata felé. A magaslaton az arany trónt látják, amelyről pedig könnyen le lehet bukni s nem a keresztet, amely mindig csak egyfelé jelzi az utat: felfelé. Ez a kereszt lehet szegénység, lehet szenvedés, lehet gyötrelem, de mindig szabadság, méltóság és dicsőség; mert megfeszíttetik rajta a legnagyobb szolgaság. „Megfeszíttetik nekem a világ és én is a világnak.“ Ilyen jutalmu szolgálatért szállott a földre Jézus. Nem azért, hogy neld szolgáljanak, hanem, hogy szolgáljon és adja az Ő életét váltságúl 'sokakért.“ Istennek szolgált s az embereknek csak annyiban, amennyiben Isten parancsainak betöltése az embereknek javukra van. Az Isten igazságainak világosságával fény lett, úgy hogy ezt a világosságot látván az emberek, meghódoltak az örök világosság elsősége előtt és dicsőítésére buzdultak a mennyei Atyának. Kedves Szolgatársam! Elődeidnek elsőségéből ugyanazt olvashatod ki, amit a Jézuséból. Szolgáltak az embereknek, a földi hazának és Jézus nem e világból való országának, olyan szolgálattal, amelynek teljességében az Isten iránti engedelmesség, az Ö parancsainak teljesítése, az Ő igazságainak diadaláért vitézkedés, az 0 elhívásának fenségében gyönyörködés visszfénye tündökölt. Nem nézték az időknek alkalmas, vagy al- _ kalmatlan voltát, Judás pénzhez sohasem ért a kezük az evangélium s a haza áruitatásának történelmi vásáraiban. Hivatásukra néztek, ami tiszta volt, szent és tökéletes. Életük minden munkáját, küzdelmét, vereségeit és győzelmeit, szenvedéseit és boldogságát, próbáltatásait és dicsőségeit: egész életüket sem tartották drágának, hanem szolgálatuknak rendelték alá. Még ha meg kellett halmok, akkor sem tagadták meg Jézust, aki egyetlen közbenjáró Isten és emberek között feljebb minden hatalmasságoknál, fejedelemségeknél, szenteknél és angyaloknál. így cselekedjél te is. Eddigi életed bizonyság, hogy így cselekszel és ha így cselekszel, kősziklán állasz, mely is a Jézus; kősziklából iszol élővizet, amely megint csak Jézus; egyenes úton jársz, tiszta igazságot szolgálsz, tökéletes életet élsz, mely újra csak Jézus, akinek emelkednie kell a te szolgálatod alázatossága által, neked pedig a felemeltetés reményében megalázkodva alászállanod, Jézusért megüresítheted magadat bátran az egész világtól, mert akkor az igazi élet, t. i. Ő tölti be mennyek országának javaival boldog lelkiszegénységed áhítatos ürességeit. Ö érette az életed nagyszerű szent szolgálat és benne „meghalásod is nyereség“.
