Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-07 / 14. szám

1935.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

59. oldal.

Felhívjuk a Nagytiszteletü Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a virágvasárnapi perselypénz az országos református lelkészt nyugdíj - és özvegy-árva gyámintézet céljaira az egyházmegyei nyugdíj intézeti pénzkezelő úrhoz küldendő be.

A tatai egyházmegyei presbiteri szövetség megalakulása.

Megalakult a tatai egyházmegye presbitereinek szövetsége március 26-án Tatán. Az alakuló ülésen megjelent Görömbey Péter, az ORPSz alelnöke és dr. Ferenczy Károly, a Kálvineum nyíregyházi intézetének igazgatója. Az egész egyházmegye területéről nagy tömegekben gyülekezett össze a kiküldöttek se- i rege. A konferencia a tatai templomban tartott istentisztelettel kezdődött, melyet Görömbey Péter végzett. Megrázó erővel állította hallgatói elé az istenben bízó ember erejét és az isten nélküli ember tehetetlenségét. Az istentisztelet végeztével egyik nagyobb iskolateremben gyülekeztek a presbiterek, mert az egyházmegyei tanácsterem kicsinek bizonyult a 160 ember befogadására. Thaly Dezső és Lőke Károly egyházmegyei elnökök vezetése alatt kezdődött a konferencia, melyen zsoltár éneklése után Besse Ltijos fő- j jegyző buzgó imádságával vezette lelkeinket Istenhez. Lőke Károly esperes nemes veretű beszéddel szólt a megjelentekhez. Hangsúlyozta a presbiterek tábora megszervezésének szükségességét, hogy kifelé is erőt mutathasson ez a hatalmas szervezet.

Dr. Ferenczy Károly megrajzolta az igazi presbiter eszményképét és rámutatott a megújulás szükségességére. Enélkül nem érheti el célját a szövetség, mert öntudatos, imádkozó emberekre van szüksége anyaszentegyházunknak. Erre a fontos tisztre rá kell nevelni az embereket kora ifjúságuktól fogva.

Az előadáshoz többen szóltak hozzá és megnyíltak a szivek, minden jelenlevő érezte, hogy valaminek történnie kell, hogy egyházunk a nagy harcból vesztesen ne kerüljön ki.

Görömbey Péter nagy történeti tudásra valló előadást tartott a presbiteri tiszt kifejlődéséről az egyetemes keresztyén egyházban, a ref. egyházban és hazánkban. Dunántúl történetével szőtte át értékes előadását és ecsetelte a tatai vár környékén elpusztított és újra éledt gyülekezetek eseményeit, melyekből alakult a jelenlegi egyházmegye.

Baráth József az új egyházi törvénynek a presbiterekre vonatkozó rendelkezéseit és az egyházfegyelem kérdését ismertette. Több hozzászólás után az a nézet alakult ki ebben a nagyhorderejű kérdésben, hogy fegyelmezni csak szeretettel lehet és szabad.

Lőke Károly esperes javaslatára egyhangú lelkesedéssel kimondotta a szövetség az egyházmegyei szerv megalakulását és elnökévé az egyházmegyei elnökséget választotta. Megválasztotta tagjait, igazgatóját és tudósítóit, továbbá tagokat választott az országos szövetség nagy választmányába. Tapsonyi 'Sándor köszönte meg Isten gazdag kegyelmét alázatos imádságában és Thaly Dezső buzdító szavaival a konferenciát bezárta. Mindnyájan egy áldásokban gazdag nap emlékével távoztunk el őrhelyeinkre.

Tudósító.

@®®@®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®@®®@©@@

1 VEGYESEK I

SS . ©

@®®®®®@@®@:®®®©©®®®@®®®@®®®®®©@®®©®®@©S@

Lapunk e száma a Rákóczi-iinnepre való tekintettel a rendesnél egy nappal előbb jelent meg.

— Új esperes. A mezőföldi református egyházmegye rendkívüli közgyűlése által kiküldött szavazatbontó bizottság f. hó 4-én bontotta fel az esperesi tisztségre beérkezett szavazatokat. Az érvényes 77 szavazatból Vargha Kálmán kálozi lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző 59, Bakó Lajos balatoníőkajári lelkipásztor, egyházmegyei aljegyző 18 szavazatot nyert, így a mezőföldi egyházmegye esperese Vargha Kálmán lett. Az új esperes dunántúli egyházkerületünk lelkipásztori karának egyik legértékesebb tagja, akinek szolgálatait már rég-I óta igénybe vette az egyházkerület is, megválasztván őt aljegyzőnek, tanácsbírónak és főiskolai gondnoknak. Minden tisztét nagy lelkiismeretességgel és buzgósággal tölti be, az egyházkerületi intézmények iránt érzett szeretetét alapítványtevésével is megmutatta. Kívánjuk, Isten adjon neki erőt, egészséget, hogy új munkakörében sokáig dolgozhassák az anyaszentegyház javára. Megválasztása alkalmából bizalommal köszöntjük öt!

— Gyászhírek. Mély részvéttel értesültünk, hogy özv. Bállá Gáborné szül. Magyari Kossá Mária, néhai

1 Bállá Gábor egykori adászteveli református lelkész özvegye életének 91. esztendejében folyó évi április hó 2-án, egynapi betegség után csendesen elhunyt. A halottat Adorjánházán, 1935. évi április hó 5-én délelőtt fél 10 órakor tartandó gyászszertartás után Adásztevelre szállítják és az ottani református temetőben helyezik nyugalomra. Az elhunytat gyászolják gyermekei: Bállá Endre ref. lelkész, Bállá Jolán, Bállá Ida, Bállá Dezső ref. lelkész, Bállá Kálmán, Bállá Margit, valamint nagyszámú rokonság, köztük: Tóth Mihály ref. tanító, Fodor Gyula ref. lelkész, Végh János ref. lelkész, Bállá Károly ref. lelkész és Galgóczy János ref. vallástanár. Az Úr vigasztalja meg hátramaradt szeretteit.

Kaposszentbenedekről vettük a szomorú hírt, hogy a kaposszentbenedek-bárdi egyházközség volt érdemes néptanítója, Józanágh Zsigmond nem egészen hét évi nyugalom után 62 éves korában hirtelen meghalt. A megboldogult 33 éven át volt a gyülekezet kicsinyeinek oktatója s az egész népnek példás nevelője, mely idő alatt az Áron-nemzetségből született s a szigorúan kálvini eszméket vallott, kegyes lelkületű és puritán jellemű férfiút nemcsak gyülekezete tisztelte-szerette, hanem a vidék tanítói és lelkipásztorai is általános közbecsülésseí tekintettek alakjára. Amikor 1928-ban szivgyengesége miatt nyugalomba vonult, az egyházkerület néhai püspöke igazgatói címmel tüntette ki a tanügy terén elismert kiválóságáért, gyülekezete pedig örökös tb. presbiterséggel tisztelte meg és kötötte le nemesen világító elméjét és a munkálkodásban fáradhatatlan lelkét. Ápr. 3-án temették H. Nagy Sándor kisasszondi, Somogyi György szomajomi és Kovács József helybeli lelkészek. Az egész község siratta és kísérte néhai nagyapja, az 1869-ben elhunyt »Becságli István papa, hamvai mellé a szentbenedeki temetőbe. A sírnál a szertartás után Kun Ede szomajomi ig.-tanító búcsúztatta az idvezültet a tanító-társak nevében. Gyászolják özvegye, leánya s egy