Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-08 / 49. szám

1935. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 223. oldal. több oldalú feladatok elé állítják s éppen ezért a presbiterek megválasztásának is új szempontok sze­rint kell történni. Erkölcsi lehetetlenség az, hogy egy olyan presbtier tartson fegyelmi ítéletet egy másik gyülekezeti tag felett, akinek az élete bűnnel terhelt, mert az ilyennek szemébe nevet az elitéit. Lehetet­lenség az, hogy egy olyan presbiter buzdítson más gyülekezeti tagot a templomba járásra, aki maga rendszeresen elhanyagolja ezt. Lehetetlenség, hogy olyan gondnok vagy presbiter buzdítson mást az egyházi tartozás megfizetésére, aki egyházi adójával, vagy haszonbérrel hátralékban van. A vezérkedésnek a módja, amikor a parancsnokló azt kiáltja, hogy előre, elmúlt, most az az idő következik, amikor úgy kell vezetni, hogy: utánam! Én megyek elől a temp­lomlátogatásban, az úrvacsorával élésben, az adó­fizetésben, az imádkozásban, a bibliaolvasásban, az adakozásban, a vasárnap megszentelésében, a bete­gek meglátogatásában stb., jertek utánam! Az egy­házi élet ma ilyen presbitereket követel s akik nem ilyenek, azok nem valók a vezérkedésre. Ezért ik­tatta az országos ref. zsinat törvénykönyvünkbe az I. te. 45. §-t, amelynek az életben megvalósítására az egyházkerületi közgyűlés a lelkipásztorokat fe­gyelmi felelősség terhe mellett kötelezte, hogy a templomkerülő presbiter ellen a fegyelmi eljárást kö­teles megindítani, s ha a presbiteri gyűlésekről há­romszor igazolatlanul elmarad, onnét ki kell hagyni s állásáról lemondottnak tekinteni. Az új korszakban meg fognak változni a presbi­teri gyűlések s azok tárgyai. A múltban az egyházi költségvetés és számadások, épületjavítások és sza­vazások töltötték meg a presbiteri gyűlés tárgysoro­zatát. Ezentúl helyet kell, hogy foglaljanak ott az egyháztagok fegyelmezése. Vannak kirívó bűnök: vadházasság, részegeskedés, kárunkra reverzálisadás, sőt az éveken át tartó templomkerülés, az egyházi esküvő mellőzése stb., amelyek fegyelmi vétségek és fegyelmi büntetést kívánnak. A minden bűnt elnéző korszaknak vé^e s egyszer már erkölcsi nagytakarí­tást kell rendeznünk egyházunk portáján. De vannak egyházunknak szociális feladatai is: a szegénygondo­zás, anyagi romlásba indulók megmentése, a refor­mátus földek megmentése, 'sőt szaporítása. Ezek mind tárgyai kell hogy legyenek a presbiteri gyűléseknek. Egyházunknak vannak missziói feladatai: a szórvá­nyok gondozása, sőt a külmisszió támogatása, ezek sem maradhatnak el. Minden református egyházi életnek két ellen­sége van: 1. a hitetlenség, amely sok bűnnel és er­kölcstelenséggel jár; 2. a római katolikus támadások. A hitetlenség az egyház falain belül pusztít. Ezzel csak mélyhitű, bibliás és imádkozó presbiterek vehe­tik fel a harcot, olyanok, akik a református keresz­tyén hitigazságokat nemcsak az iskolában hallották és már régen elfelejtették, hanem akik koruk halad­tával öregbednek az isteni bölcseségben és a gya­korlati keresztyén élet példáival támasztják alá ref. keresztyén hitük igazságait. A róm. kát. támadások főként a vegyesházassá­gok békéjét dúlják fel és a reverzálisokkal akarnak tőlünk halászni. Ezzel szemben nem elég szerintem a védekezés, itt támadásba kell átmennünk s a re­­verzálisadta lehetőséget minden alkalommal javunkra fordítani. Ebből a harcból a presbiterek nem hiányoz­hatnak. Azt csak a római katolikusok vallják, hogy ez a pap dolga, végezze el az. A mi református egy­házunk az egyetemes papság alapelvén áll, tehát min­den egyes tagjának, de vezetőinek elsősorban köte­lessége az egyházi munkában résztvenni. A presbi­tereknek kifejezetten is kötelességévé teszi az I. te. 49. § f) pontja a készülő vegyes házasságoknak fi­gyelemmel kisérése. Nagyon helyesen írja a Magyar Presbiter leg­utóbbi számában Csikesz professzor, hogy a presbi­térium nem parlament, ahol szócsaták folynak, ha­nem kormány, ahol egyetértésnek, egymás megbe­csülésének kell uralkodni. Pál apostol intelmét meg kell valósítani: minden szabad, de nem minden használ. Ezekkel a gondolatokkal s abban a reményben, hogy ez a konferencia is hozzájárul egyházunk belső és külső építéséhez, erre Isten áldását kérve s a meg­jelenteket szeretettel üdvözölve, ezt megnyitom. Baráth József. I VEGYESEK 1 íe) (a) — Az ajkai ref. gyülekezet presbitériuma nov. 23-án esti díszgyűlésében meleg ünneplésben része­sítette dr. Jókay-Ihász Miklóst, a gyülekezet presbi­terét azon alkalomból, hogy gazdasági főtanácsossá neveztetett ki. A magas kitüntetéshez való jókívánsá­gokra és üdvözlő szavakra dr. Jókay-Ihász Miklós meghatódottan válaszolt. — Szeretetvendégség. December 2-án tartotta a pápai Ref. Leányegyesület szokásos szeretetvén dég­­ségét. Közének után imádkozott s Bibliát magyará­zott Kiss Sándor dispenzátor. Az est középpontjában állott dr. Tóth Endre theol. tanár nagyértékű elő­adása, aki néhai dr. Antal Gézánéról, a világhírű hol­land írónőről beszélt, érdekfeszítően mondván el szé­leskörű levéltári kutatás alapján, hogyan lett Wallis­­ból magyar asszony. Böröczky Gizi Reményik-, Bö­­röczky Béla Ady-költeményeket adtak elő. Énekelt a Leányegyesület vegyeskara Császár Ede ig.-tanító és a Főiskolai Kis Énekkar Gáti Samu theol. veze­tésével. Végül Császár Ede ig.-tanító olvasta fel hu­moros novelláját. A minden tekintetben jól sikerült est jövedelme az egyesület szegény-falapját gyara­pította. A rendezés fáradságos munkáját Geöbel Ilona elnöknő vezetésével a választmány végezte. — Bécsben, a magyar református istentisztelet ten, december 8-án, Szabó Imre budapesti esperes hirdeti az igét; az istentisztelet helye az osztrák re­formátusok belvárosi temploma: L, Dorotheer gasse 16. — A győri református egyházközség a ka­rácsonyi úrvacsorához való előkészülés megkönnyítése végett december 16—21-ig bűnbánati hetet tart. Ezen a héten a templomban lesz minden este 6 órakor ige­hirdetés „Jön megkeresni és megtartani“ főtételről. De­cember 16-án: A tékozló fiú otthon Lk. 15:11 —12. Tartja Győry Elemér lelkipásztor. December 17-én: A tékozló fiú a pusztában Lk. 15:13-19 Taríja Nagy Sándor vt lelkész. December 18-án: A tékozló fiú és atyja. Lk. >5:20—24. Tartja Csizmadia Károly s-lel­kész December 9-én: A tékozló fiú és testvére. Lk. 15:25—32. Tartja Győry Elemér lelkipásztor. Decem­ber 20-án: Én vagyok a Krisztus, akit te kergetsz. Ap. csel. 9:1 9. Tartja Csizmadia Károly s.-lelkész. December 21-én: A mennynek és földnek öröme. Jel. 19:6—9. Tartja Nagy Sándor vt. lelkész.

Next

/
Thumbnails
Contents