Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1935-07-14 / 28. szám
1935. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 127. oldal. egyházmegyei pénztárban kezelt alapok keletkezését, célját, esetleg szabályait az egyházmegyei levéltárban található jegyzőkönyvek alapján kutassa ki, mert e tekintetben tájékozatlanok vagyunk. Értekezlet az indítványt elfogadta. Szilassy Sándor azon az alapon, hogy a vasárnap Istentől rendelt nyugalomnap, amit emberi rendelkezés nem hatálytalaníthat a vasárnapi munkaszünet alkalmi felfüggesztésével, indítványozza, hogy egyházmegyei közgyűlésünk a felsőbb egyházi hatóságok útján szorgalmazza a vasárnapi munkaszünet minden vonalon való érvényesítését. Értekezlet ezt az indítványt is elfogadta s elrendelte az egyházmegyei közgyűlés elé terjesztését. Végül Kovács Lajos kérte az odaadóbb buzgalmat a Szeretetszövetség érdekében, felemlítvén azt a szomorú tényt, hogy idegen .célokra nagyobb összeget szednek össze egyházmegyénkben, mint amit mi e nemes célra, a magunk céljaira juttatunk, mert a néhány példaként szolgáló gyülekezet adománya nem pótolhatja az ez ügyben semmit nem tevőkét. Értekezlet, bár a kisköri összejöveteleknek állandó tárgyát képezi ez ügy, a maga részéről is kéri a lelkipászto* rókát a Szeretetszövetség legmesszebbmenő támogatására. Az értekezlet munkájáért Vámos Gábor adott hálát Istennek s mindnyájunk szivéből — az ajkunkon felcsendülő ének hangjaiban — Ő hozzá szállt a »dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás« s a könyörgés, hogy »Tőle fejünkre — s munkánkra — szálljon áldás«. Vámos Géza ért. jegyző. Három találkozó. Ha közéig a tavasz, a költöző madarakat semmi, még az esetleges kedvezőtlen időjárás sem tudja föltartóztatni, hogy vissza ne jöjjenek hozzánk s föl ne keressék ősszel elhagyott fészküket. Amint az iskolai esztendő vége közeledik, június mindig visszahozza a kollégiumba a volt tanítványokat, hogy a hála és szeretet oltárán áldozzanak s tisztességet tegyenek az alma mater előtt. Visszatérnek nemcsak azért, hogy fölújítsák ifjú koruk édes emlékeit, hanem azért is, hogy új ihletet merítsenek a forrásból, melynek vízénél lerakták jövendőjük alapjait. A kollégium mindig azzal a kibeszélhetetlen szeretettel fogadja visszatérő tanítványait, mellyel a szülő látja régen távozott gyermekét. Az idén három ilyen találkozó volt. Június 9-én az 1915-ben és 1925-ben érettségizők, június 30-án pedig az 1910-ben tartották 10-, 20-, illetőleg 25 éves találkozójukat. A programm mindenik találkozónál ugyanaz volt: D. e. 9 órakor a kollégiumban gyülekeztek, fölkeresték volt osztálytermüket, aztán a díszterembe onnan a templomba, istentisztelet után a temetőbe mentek, ahol megkoszorúzták elhúnyt tanáraik és osztálytársaik sírját, ez után társasebéd volt. A tízévesek nevében dr. Bódogh Pál pápai ügyvéd üdvözölte a kollégiumot és a tanári kart, akiknek nevében Faragó János középiskolai felügyelő_ mondott köszönetét. A megjelentek névsora: Beöthy Ákos OTI tisztviselő, dr. Bódogh Pál ügyvéd, Fodor Tivadar kereskedő, dr. Horváth Károly főjegyző, Horváth Sándor aljegyző, dr. Kaszás Béla orvos, dr. Parragh Levente kórházi alorvos, Pongrácz István segédjegyző, Pölöskey Lajos máv. tiszt, Paulik Győző városi tisztviselő, dr. Tamás Mihály orvos-gyógyszerész, dr. Tőkés Zsigmond segédjegyző, Varga Gyula ref. hitoktató, segédlelkész, Weiler Juci férjezett Prátscher Lajosné. A húszévesek szónoka dr. Csapó József egyetemi m. tanár, hírneves gyermekgyógyász volt, neki szintén Faragó János válaszolt. Annak idején hatvanketten tettek érettségit, akik közül tizenkettő a világháborúban hősi halált halt, egy Budaörsnél esett el, egy a kommunisták áldozata lett, hat pedig hadirokkant. A találkozón a következők jelentek meg: Bartha Imre magánzó, dr. Billitz Aladár orvos, dr. Csapó József egyetemi m. tanár, Csepy Béla földbirtokos, vitéz Füry Mihály erdőmérnök, Gondol Dániel városi tisztviselő, Győry Andor rendőrfogalmazó, Horváth István m. kir. mérnök, dr. Jílek József ügyvéd, dr. Kardos Ferenc tb. főszolgabíró, Kaufmann József adóhivatali főtiszt, Kelemen István csehszlovák állami tisztviselő, dr. Lovas Zoltán állatorvos, dr. Sarucly Ottó az OTI budapesti orvostanácsának elnöke. Megható jelenet volt, mikor a hősök temetőjében az egyik találkozó oroszszármazású felesége meglátta az orosz hadifoglyok sírját s elkezdett keservesen sírni. Elmondta, hogy az édesanyja azóta, mióta ő Magyarországon van, meghalt. Az édesapjától, aki pópa, hiába kéri az édesanyja sírjának fényképét. Nem engedi meg a hatóság a sir lefényképezését s a kép elküldését. Sirdombok különben sincsenek, a sírok egyenlők a földdel, megjelölni sem szabad a sírokat, ott legalább, ahol az ő édesapja működik, így van. Az asszony különben tökéletesen megtanult magyarul beszélni s másként is magyarnak érzi magát. Ez a magyar föld átalakító ereje! A huszonötévesek megbízásából dr. Jókay-Ihász Miklós üdvözölte az intézetet és a tanári kart, akinek Fejes Zsigmond gimn. igazgató s Faragó János válaszolt. Ezek a leghűségesebb találkozók: minden ötödik esztendőben összejönnek, hogy bizonyságot tegyenek az iskolához való ragaszkodásukról. Az idén hihetőleg a nehéz gazdasági viszonyok miatt jóval kevesebben jöttek el, mint az előző években. Itt voltak: Dr. Bihary Béla rendőrfogalmazó, dr. Igó Elek miniszteri osztálytanácsos, Imreh Dezső erdőmérnök, dr. Jókay-Ihász Miklós nagybirtokos, dr. Kiss Kálmán városi aljegyző, dr. Liszkay Jenő kir. törvényszéki biró, Magdics István állampénztári tanácsos, Molnár Dénes műszaki tanácsos, Szabó Imre ref. esperes, dr. Szeness László körorvos, Szűcs Pál reálisk. tanár, Tatay Sámuel községi főjegyző, dr. Zsindely Ferenc országgyűlési képviselő, aki itt kapta a táviratot, hogy az édes apja meghalt. Az istenitiszteletet a tiz- és húszévesek találkozóján Medgyasszay Vince püspök úr, a huszonötéveseknél pedig Szabó Imre esperes végezte. A tanári kar tagjai közül a tiz-, illetőleg húszévesek találkozóján Faragó János, dr. Lakos Béla, lie. Rácz Kálmán, dr. Trócsányi Dezső és Vásárhelyi Károly jelentek meg, a huszonötéves találkozón pedig Faragó János, Fejes Zsigmond, dr. Kőrös Endre, lie. Rácz Kálmán és Sándor Pál vettek részt. A tiz- és húszévesek társas ebédje a Böröczkyféle vendéglőben volt, ahol Faragó János, dr. Nagy István és dr. Trócsányi Dezső mondtak felköszöntőt; a huszonötévesek a köztartáson rendezték a társas ebédet, ahol Faragó János és dr. Liszkay Jenő üdvözölték a megjelenteket. A találkozón igen jól érezták magukat, amit mutat az is, hogy közülök többen másnapra is itt maradtak. Isten hozta őket s vezérelje tovább is szerencsésen az élet utjain! Faragó János.
