Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-09 / 23. szám
1935. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 105. oldal. Nagygyimót 23.80 P; 55. Kastélyosdombó 12.— P. — Összesen tehát a húsvéti legáció alkalmával theologusaink 4104.85 P, azaz Négy ezer egy száznégy pengő 85 fillér segélyt nyertek kerületünk legátust fogadó gyülekezeteitől. Legyen Istennek áldása az adakozó gyülekezeteken! (E, .. ---------------, k KONYVISMERTETES A l-W----------------Lie. Réicz Kálmán: A református keresztyénség apológiája. Pápa, 1934. A szerző kiadása. Ára 5 P. 8-r. 332 1. Örömmel állapítjuk meg, hogy kollégiumunk nyugalmazott vallástanára a nyugalom csendes éveit is a szorgos munkára használja fel. 1891-ben jelent meg első nagyobb tanulmánya (A Károlyi Gáspár és Káldi György bibliafordításai és a Károlyi-biblia védelme), azóta tizenkét kötetet adott ki és most irodalmi munkásságának mintegy betetőzéséül egy 332 oldalas könyvvel lepte meg barátait és az egész magyar református irodalmat. A mü előszavában kifejti, hogy »a református magyar nem tudja sokszor, vagy legalább is mintha elfelejtené azt, hogy minő lélek lakik benne, hogy minő nagy kincset említ abban a mondásában, hogy ő református keresztyén. Ennek a kincsnek bemutatása ez a könyv. Arra akar eszméltetni, hogy a református keresztyén hite biztos, erős mint az a vár, amelyet nem lehet bevenni, tehát őrizze, ápolja és szorítsa magához, hogy semmi meg ne foszthassa drága örökségétől«. Könyve »apológia a szó theológiai értelmében. Hivővé nem teszi a hitetlent, hiszen a hit a Szentlélek ajándéka, de az a feladata, hogy elhárítsa az akadályt annak útjából, aki hinni szeretne, azonban lépten-nyomon kérdésekbe ütközik s nem tud velük megbirkózni«. Védi az evangéliomot, de vádolja azt a kort, amelyet sokféle bálványimádása belevitt a világháború borzalmaiba és amelyből kigyógyulni nem tud, hanem azóta is elvakultan rohan le a lejtőn a végső katasztrófa apokaliptikus borzalmakkal teljes mélységeibe. A könyv tovább fonja fonalát annak a munkának, amelyet szerző 1917-ben Miért is vagyok én keresztyén? cím alatt adott ki. Abban azt mutatta meg, hogy lelki szükségletünknek megfelel a keresztyénség és csak ez felel meg. Most egy lépéssel beljebb hatol a szentélybe s a mi református keresztyén hitünk értékeit viszi a nyilvánosság napfényére, hogy mindenki meggyőződhessék ennek minden vész és vihar között megálló értékéről. Kellő figyelemben részesül a theológiai gondolkozásban azóta megnyilvánult fejlődés s elsősorban a Barth nevével jelölt irány kibontakozása. A könyv tartalma a következő fejezetekre oszlik: I. A vallási igazság természete. (5—100. 1.) Itt szól a keresztyén igazság specialitásáról, az ismeret jelentőségéről a vallásban, a vallás- és természettudomány összeférhetőségéről, a hit és tudás viszonyáról, a misztikumról a vallásban és a keresztyénség vallási bizonyságának kritériumáról. A II. szakasz cime Az érzékelhetők világa (101 — 165. 1.) ebben szól a Biblia jellegéről, szerepéről és -értékéről, a világról és annak eredetéről és helyéről a világban. A III. szakasz Az érzékelhetetlenek világát tárgyalja (166—240. 1.). Szól a csodáról, az isteni gondviselésről, az erköcsi autonómiáról és a bűnről, váltságról, predestinációról. A IV. szakasz Az evangélium és a XX.-ik század címet viseli. (241—328. 1.) tárgyalja a mai keresztyénség legaktuálisabb kérdéseit: a szociális kérdést, a nacionalizmust, a háborút és békét, a kultúr-keresztyénség veszedelmét és befejezésül megvizsgálja az egyházat az evangéliom tükrében. Ez utolsó részletet közöljük lapunkban mutatóul a sok értékes, ösztönzéstadó munkából. A szerző sokat tanult; világosan látó, józanul gondolkodó fő és mindenek felett hivő, református lélek. Felhasználja úgy a magyar nyelvű, mint az idegen, főleg német, de kivált a francia idevágó irodalom jelentős termékeit. Ahol csak lehet igénybe veszi a magyar vonatkozásokat. Meglátszik a munka minden részletén, hogy szerzője a Pascallal kezdődő modern apologeták iskolájában tanult. Előadása szakszerű, csak néhol tör elő a prédikáló stílus. Nagy ritkán meg a vita hevében gyorsan általánosít és ilyenkor helyt nem álló következtetéseket von le (pl. a 211. és 265. lapon). Mindent összefoglalva egy irodalmi munkásságban is gazdag tanári élet érett gyümölcse e munka, mely külsőleg is nagyszabású. Szerzőnek legkiforrottabb alkotása, melynek megszerzését melegen ajánljuk. A műből befolyó tiszta jövedelem a pápai ref. templom céljait szolgálja. p. j. Felhívjuk a Nagytiszteletíí Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a szentháromságvasárnapi perselypénz a Gusztáv Adolf Egyesület javára az egyházmegyei közalapi pénzkezelő úrhoz küldendő be. ®®@@®®®@®@®@®@®@(S®®®®®®®®®®®®®®®@®@®®@@ ® - ® 1 VEGYESEK I (v ®®©@®®@®®©®®®®@®®®®)®@®®®®®®®®®®®s®®©®@® Lapunk olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott pünkösd ünnepeket kívánunk. — Szavazatfelbontás. Az egyházkerületi lelkészi főjegyzőválasztásra elrendelt második szavazás alkalmából beérkezett egyházközségi szavazatokat június 5-én d. u. Medgyasszay Vince Püspök Ur elnöklete mellett bontotta fel a kiküldött egyházkerületi bizottság. A beérkezett 426 érvényes szavazati egységből Györy Elemér győri ref. lelkipásztor, egykázkerületi tanácsbiró kapott 267-t, Halka Sándor belsősomogyi esperes 159-t, így egyházkerületünk lelkészi főjegyzője Györy Elemér lett. A megválasztott főjegyző negyvenöt éves, Takácsiban született, régi birtokos családból, a középiskoláit Pápán, a theologiát Pápán és Genfben végezte mindenkor jeles eredménnyel. Géniből hazatérte után főiskolai szénior lett, mint ilyen a gimnáziumban is tanított. 1917-ben Németh István püspök úr mellett püspöki titkár lett, majd a nagynépességű hetényi gyülekezet választotta meg lelkészének. A megszálló hatóság 1923-ban kiutasította az izig-vérig magyar érzelmű és nem odavaló születésű lelkipásztort. Átjövetele után megszervezte a komáromi gyülekezetei, rövid ideig titkárként működött dr. Antal Géza püspök mellett, majd három évig a pápai theológiai akadémián a gyakorlati tanszéket töltötte be. A győri gyülekezet Czeglédy Sándor utódjául hívta meg, itt működik 1928 október óta. E hét évi
