Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-06 / 18. szám
1934. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 75. oldal. Krisztus által teremtett baráti közösségben lehetséges. Itt bemutatta a K1E mozgalmat, amely legalkalmasabban hivatott erre. A falusi leányokkal Rózsa Ibolya, a KIÉ nemzeti szövetségének titkárnője folytatott beszélgetést. Többékevésbbé virágzó leányegyesületi életről számolt be: Falubattyán, Csór, Velence, Sárkeresztes, Seregélyes, Gárdony, Dinnyés és Kápolnásnyék. Majd a bibliás református leányideáról beszélt Rózsa Ibolya és néhány szóban ismertette a KIE-t, amely ennek megvalósításán munkálkodik. Zsúfolásig megtelt templomban folyt le a nyilvános konferencia. Miklós Géza a konferencia elnöke üdvözölte a megjelenteket. Sajnálattal közölte, hogy Medgyasszay Vince, a mezőföldi egyházmegye esperese és Simon Sándor ny. h. polgármester, közbejött akadály miatt elnöki, illetve társelnöki tisztüket nem tudták elfogadni. Miután megemlékezett a SzRKE ez idei falulátcgatásairól, melyeket Varga Kálmán segédlelkész vezetése alatt végzett és a lelkészelnöki irányítást üjból átvevő Szabó Dezső hitoktató-lelkész előkészítő munkájáról, a konferenciát megnyitotta. ^ Laky László KIÉ titkár emelkedett először szólásra. »Mit jelent a falusi ifjúságnak a KIE?« címen tartott előadásában széles távlatokban vázolta a falu és a város viszonyát. Nyíltan előtárta a városnak a faluval szemben elkövetett mulasztásait, másrészt a világháború után erkölcsi süllyedésbe esett falu borzasztó képét sem hagyta leplezetlenül. Ismertette a KIE falu-, tágabb értelemben inemzetmentő munkáját. Ebből la mozgalomból, mely idegen talajból származik, csak akkor lesz igazán magyar mozgalom s csak akkor fogja ezt a nemzetet, ha csak egy kis lépéssel is előbbre vinni, ha teljes egészében az édes' anyaföldben, a magyar faluban gyökerezik. Mint a falusi i'fjúság önkéntes vállalkozását tárgyalta, »mert — úgymond — ez a nemzet megérett arra, hogy látásokat lásson és kezébe vegye a maga sorsát«. Ismertette a munkát, melyet a KIE kulturális téren kifejt. Különösein hangsúlyozta, ami az egész kérdésinek a magja: az egyházi és vallásos élet elmélyítését. Ezután Rózsa Ibolya »Az egyház és a leányifjúság« címen kifejtette, hogy mit vár a leány az egyháztól és mit az egyház nőtagjaitól. Egyetlen hivatásunk van, ha valami jóságot, gyöngédséget tudunk hozni ebbe a világba, úgy most tegyük meg. Az egyház várja misszionálástokat. Van egy kívánsága, amely egy egész életre, sőt talán örökéletre szól, hogy Márta szolgálatával és Máriia leikével járjatok ebben a vi lágban. Visszaidézte a múltat, amelynek oly sok lelkesítő példája int és ösztönöz, figyelmeztet és buzdít bennünket. Gulyás Péter gárdonyi lelkész buzgó imájával és a 288. dicséret eléneklésével a délelőtti konferencia befejeződött. Délután 3 órakor folytatódtak a konferenciai előadások. Ezúttal Kovács Lajos fehérvárcsurgói lelkész imája és bibliaolvasása nyitotta meg az ünnepélyt. Dr. Nagy Gyula pátkai lelkész az erdélyi falusi ifjúsági egyesületek, illetve a KIE gyakorlati munkáját ismertette. Részletesen magyarázta el a felfüggesztett táblákkal szemléltetve a KIE négy irányú: az értelmi, a testi, a lelki élet fejlesztésére és a szolgálatra irányuló törekvéseit. Kimerítően tárgyalta a próbapontokat, melyeket a KIE-be lépő ifjúnak kell tennie, hogy azfán megkapja a legszebb érettségi bizonyítványt. Tóth Kálmán sárkeresztesi lelkész »Mit adjon az ifjúsági egyesület a falunak?« címen tartott előadást. az ifjúsági egyesület hivatott arra, hogy megszervezze, közös nevezőre hozza a falu ifjúságának eszményképét, továbbá irányítást kell, hogy adjon számára. Rámutatott arra, hogy a mai vallásos élet a hívő ősöktől fennmaradt hagyományos emlékek kegyeletes őriz= getésében merül ki. Ma már a régi kegyesség egyhúrú hegedűje nem tudja felvenni a versenyt a modern világ hangversenyével. Hangoljuk fel és próbáljunk úgy játszani rajta: akkor majd szebb hangokat fogunk tudni előcsalni, mint a világ cigánya. Viszont az evangélium legtisztább értelmében vett vallásosság nyomában mindenkor diadalmas élet fakadt. Az üldözött magyar református egyház belsejében az életerők akkor virágoztak ki legpompásabban, mikor ütéseket tűrt és nem ütött vissza, mert tudta, hogy kinek a kebelében dobog nemesebb szív. Megrázóan tárta elő az egykének, főleg a reformátusság között dúló pusztítását. Úgyszintén a bolsevizmus és a kommunizmus félelmes előretörését, mely utóbbi ellen a paraszt demokrácia lehetne védekezés. Ezt szintén úgy lehet megvalósítani, ha megformáljuk az egészséges református közvéleményt, amely alapja lehet egy komoly magyar jövő felfogásának. Beszéde további során a másik kívánalomról, a helyes irányításról szólott. Aktuálissá, szívüggyé kell tenni az egyházat. Erre pedig az egyesület a legalkalmasabb, amely apró szolgálatok által közelebb hozza'az anyaszentegyházat az ifjúsághoz. Továbbá: a falusi ifjúsági egyesüljetek a maguk helytelenül irányított önképzőkörösdi és művelődésdi játékukban egy felemás ^ifjúságot nevelnek fel. Itt rámutatott a KIÉ-re, amely lélek, jellemnevelő, társadalomvédő intézmény. Mit adjon az egyesület a falu ifjúságának? A feleletet két szóban összefoglalhatjuk: Krisztusban jövendőnket! hangzottak a magasan szárnyaló előadás utolsó akkordjai. Miklós Géza, a konferencia társelnöke, miután megemlékezett az egyesület tagjainak odaadó munkásságáról és felhívta a falusiak figyelmét néhány hasznos ismeretet nyújtó helybeli intézményre, a konferenciát bezárta. Parragh Árpád hitoktató-lelkész emelkedett hangú imájával és a XC. zsoltár eléneklésével a templomi összejövetel és a konferencia véget ért. Az ünnepségeken sikeresen szerepelt a falubattyáni dalárda, Sárpataky Gábor kántor vezénylésével, úgyszintén a sárszentmihályi ref. egyház énekkara, melyet Sáros Mihály kántor tanított be. Több vidéki legény és leány ügyes szavalata tette még változatossá a program met. Farkas Miklós. — A mezőföldi református dalkörök dalosversenyét április 29-én tartották meg Lepsényben. Tiz dalkör kelt versenyre az imává olvadt zsolozsma és a gyönyörűséges magyar népdal kultuszának emelésére kitűzött értékes díjakért. A Kallós Béla táci tanító, egyesüleii elnök, ORTE alelnök által adományozott „Medgyasszay Vince“ emlékserleg-vándordíját az idén a sárszentmihályi református dalkör nyerte el. Emlékdíjakat kaptak még az igari-, szilasbalhási-, polgárdi-, lepsényi és a mezőkomáromi dalkörök. — A rendezőség ez úton is hálás köszönetét tolmácsolja a vendéglátó lepsényi dalkör és elöljáróságnak áldozatos fáradozásukért. — Ezen évenként megrendezett dalosversennyel az egyházmegyei tanítóság bizonyságot tett arról, hogy bár anyagilag létküzdelmet folytatnak, mégis áldozatos lelkesedéssel dolgoznak a falu kultúrájáért.
