Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1934-04-15 / 15. szám

1934 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 63. oldal. detésével s mélyen megdöbbentő módon, költői szár­nyalással Istennek a Golgothán kiontott véres áldoza­tával. Nagy vonásokban ad világtörténelmet, egyház­történelmet. Rámutat a keresztyén egyházban meg­megújuló »örök reformációra«. Tisztázza a történelmi egyházak és szekták között felmerülő vitákat. Megvi­lágítja az egyháztársadalmi élet égető problémáit s az egyházak benső hivatását. Rámutat a megmereve­dett hitélet végzetes következményeire, lelkipásztor, presbiter, szegény és gazdag egyháztagok feladataira s a hivő embernek a hazaífiság, tudomány, művészet­tel szemben elfoglalt álláspontjára. Nemzeti életünk égető problémáit is beállítja az egyetlen igaz mérték, — az evangélium mértéke alá, de az egyént sem hagyja ki belőle. »Isten az életemben« — ezzel vilá­gít rá a családi élet isteni rendeltetésére, mint az ál­dozat evangéliomának egyik himnuszára. Mindezt úgy mondja el, mint aki a lélek sze­mével lát, sok helyen költői szárnyalással. Alig lehet ezt a könyvet letenni a kezünkből. Aki nem foglal­kozik ilyen kérdésekkel behatóbban, abban felkelti irántuk az érdeklődést és megragadja a lelkét. Aki pedig tisztázni akarja lelkében a felmerülő kérdése­ket, annak különösen nagy szolgálatot tesz, hiszen a legtöbb ember csak tapogatózik ezekben a kérdések­ben. Nincs tisztában egyháza tanaival — részben, mert elfeledte, amiket egykor tanult, részben, mert a mo­dern élet ezer problémája hegyeket emelt a hit lá­tásai elé. Úgy érzi az ember, mikor ezt a könyvet olvasása után leteszi a kezéből, mintha repülőgépen mérhetet­len magasságba szállt volna, hol az elbukott ember sok 'ezer éves véres, könnyes történelme vonul el szeme előtt a lélek örök szomjúságával s a végén mint vakító fénysugár lövel bele ebbe a fájdalmas lát­ványba az örökélet Ígérete, — Krisztusnak, az örök jóságnak, örök szeretetnek a bűn, halál s az Antikrisz­­tus feletti végső győzelme. Dr. Pongrácz Józsefné. ®@®@®®®@@®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®@®@®®®<ö; ® ® | VEGYESEK § ®)®®®®®@®®®®®@®®®®®®@@®®®®®®®®®®§)®®®®®®@ — Demjén Márton veszprémi református lel­késznek, mint már jeleztük, a Kormányzó úr a sok éven át kifejtett közhasznú munkásságáért elismeré­sét fejezte ki. A legmagasabb kitüntetés jelvényét, a »Signum laudis«-t április 3-án délelőtt adta át dr. Ke­­nessey Pongrác főispán a veszprémi egyház tanács­termében, ahol a presbitérium ebből az alkalomból egybehívott díszgyűlést tartott Szűcs József esperes és dr. Cseresnyés József egészségügyi főtanácsos, gyü­lekezeti főgondinok együttes elnöklésével. Kenesséy Pongrác főispán szép szavak kíséretében tűzte az ér­demekben megőszült lelkipásztor mellére a kitüntetést. Ezután dr. Antal Gézg püspök úr nevében és megbí­zásából Szűcs József esperes mondott emelkedett szel­lemű üdvözlőbeszédet, amelyben visszapillantást ve­tett a régi, veszprémi ref. lelkipásztorok életére égi megállapította, hogy a most kitüntetett lelkész méltó utóda nagynevű elődeinek. Végül Demjén Márton mnodott mélyen meghatva hálás köszönetét a kitün­tetésért, s ígérte, hogy amig Isten engedi, az eddigi tudással, önzetlenséggel, buzgósággal és lelkiismere­tességgel fogja betölteni hivatalát. — Kiküldetés. A nm. m. kir. vallás- és közok­tatásügyi miniszter úr a folyó évi érettségi vizsgála­tokra kormányképviselői minőségben a pápai ref. gim­náziumhoz dr. Zehery Lajos miniszteri osztálytaná­csost, a csurgói ref. reálgimnáziumhoz Csetri Károly budapesti Kölcsey Ferenc reálgimnáziumi tanárt, c. középiskolai igazgatót küldötte ki. Hasonló kikülde­tésben részesült dr. Benc Kálmán csurgói reálgimn. igazgató Hódmezővásárhelyre, dr. Pongrácz József theol. tanár Karcagra. — Bél Mátyás, a nagy tudós 1684-ben született és így most volt születésének kétszázötven esztendeje. Kevesen tudják, hogy Bél Pápán is járt iskolába, a mi kollégiumunkban. Amint dr. Payr Sándor soproni nyug. egyetemi tanár írja a Harangszó április 15-iki számában megjelent és Bél Mátyás emlékét feleleve­nítő cikkében, Bélnek annyira megtetszett Pápán a diákruha, a tóga, hogy 'Besztercebányán ő is ilyenbe járatta a nagyobb tanulókat. — Dr. Keller Adolf, a genfi Központi Protes­táns Segélyiroda vezetője, theologiánk tiszteletbeli ta­nára 35 kötet angol könyvet küldött ajándékba fő­iskolánk könyvtárának. A küldemény sok hiányt pótol és kiegészít, különösen értékesek az újabban megje­lent külmissziói könyvek. Fogadják úgy az ajándé­kozó newyorki Union Theological Seminary és a Fe­deral Council of the Churches of Christ, valamint a közvetítő dr. Keller ez úton is a Főiskola hálás kö­szönetét. — Az egyke ügyében április 20 és 21. napjain értekezlet lesz Budapesten dr. Ravasz László püspök elnöklésével. Előadók lesznek: Szabó Béla miniszteri tanácsos, Kiss Géza kákicsi lelkész^ Móricz Miklós író, Zehery Lajos egyetemi tanár, Milótáy István fő­­szerkesztő, dr. Kádár Mihály főorvos, Muraközy Gyula lelkipásztor és Stabó Imre esperes. — Új »Kis Tükör« címen érdekes cikksorozatot kezdett dr. Inczc Gábor budapesti vallástanár a Deb­recenben megjelenő Vasárnapban. Az április 1-i szám­ban Pápáról ír színesen, megkapóan. Eljött március 15-ikét velünk ünnepelni és az ünnep hangulata ih­lette beszámolóját. »A szabadság ünnepe Pápán ki­mondottan a református kollégium lelkének megnyi­latkozása.« Cikkéhez két képet is közöl, az egyik Tóth Sándor rajztanár erőteljes linóleum metszetéről ké­szült, ez az Adásztevelről hazatérő Nagy Mihály rek­tort ábrázolja, a másik a Kollégium jubiláns érmének az előlapját. — A pápai KlE-konferencia műsora e hó 15-én, vasárnap délután 3 órakor a református templomban : 1. Ima (Gluck). Énekli a gyülekezeti énekkar. Vezényel: Kiss Árpád ig.-tanító. 2. Szaval Vida Ferenc nagy­­gyimóti ifjú. 3. A város és a falú lelki egysége; dr. Tóth Endre theol. ig. előadása. 4. Egy teveli ifjú szava­lata. 5. Zengjen hálaének. Nagy Gyula főisk. szénior hegedűjátéka Gáty Samu theol. orgonakiséretével. 6. Egy dákai ifjú szavalata. 7. Én zörgetek! Hatvani Lajos s.-lelkész énekszólója Gáty Samu orgonakiséretével. 8. Filibér Károly pápai KIE-ifjú szavalata. 9. Záró áhitat: Ólé Sándor. 10. XC. zsoltár. Tebenned bíztunk! . . . — A dadi református leányok Márta köre az el­múlt télen is minden kedden délután 4 órától 6 óráig tartotta összejöveteleit. Minden egyes alkalommal ta­nultak új énekeket, készültek vallásos estélyekre. Volt játék, felolvasás, bibliaolvasás, éneklés és imádkozás. Bibliai elmélkedéseket mindig a lelkipásztor felesége tartotta. A tél folyamán a lányok nagy része szavalt a

Next

/
Thumbnails
Contents