Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-01 / 13. szám
54. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1934. szokolyi iskolamesterségből két prédikációja miatt, melyek a kér. vallás isteni szerzője ellen kathedrából mondott káromkodásnak minősíttettek, kivettetvén a maga mentségére azt hozta fel, hogy »az erkölcstelenséget és vallástalanságot a pápai oskolabeli tanításokból szívta«; Dunamellék ezt Dunántúllal közölte s így keserű levét ennek is Márton István itta. Legnagyobb támadás volt Budai Ferenc Rostája, amely (gúny irat 1800 körül nevetségessíé igyekezett tenni kanti filozófiája miatt Mártom Istvánt. Ezek a támadások elvették munkakedvét úgy, hogy utána 15 évig nem nyúlt a to 11 hoz. ABC-könyvérnek is kellemetlenségei voltak. Morális katekizmusa Schmid, Ammon és Paulus hatása alatt radikális nézeteket vall. Ügy vélte, hogy ezzel a munkájával komoly alkalma nyílt az emberiség sorsának javítására. Kant-szelleműsége miatt ezzel is ismét támadások központjává lesz a Tudományos Gyűjteményben s azon kívül is. E harcban Kazinczy M. I, mellé állt s midőn ez a támadásokra Recenzióit Becsben kiadta, előszót írt hozzá. Letárgyalja könyvünk e harc eszmei részét M. A. és Márton között dogmatikai téren, ugyancsak Varga István és M. I. között, melybe Kazinczy is beleavatkozik M. I. oldalán. Olvashatjuk a Katekizmus bírálatait s kálváriáját az egyházkerületen. »A Morális Katekizmus Ideája« c. mű M. I. legönállóbb theologiai-bölcseleti tanulmánya, melyben igazolja, hogy a katekizmusban az erkölcstan az első, második a hittan, mely az erkölcsre nevelés segítő eszköze, Isten maga tökéletes erkölcsösség, a Feresztyénséget Jézus az emberiség erkölcsi nevelésére alapította stb. Az új társadalom, a végtelen haladással megköt zelítbető földi mennyország az erkölcsi társadalom, melynek napja, vagy csak hajnalcsillaga a .Morális Katekizmus. A hittételekből ki-ki annyit fogad el, amennyit erkölcsi tökéletesedése érdekében jónak lát. Ez a munkája óvatosabb a Morális Katekizmus Élőbeszédénél, de teljes mértékben matatja ez is, hogy M. I. a bölcseleti és theologiai racicinálizmus gyermeke. Beleszólt a harcba Rozgonyi József pataki bölcselettanár, Guzmics Izidor kath. részről, Füredi Vida ellenesen, Jerémiás Sámuel, Kazinczy s részlegesen Pálóczy Horváth Ádám mellette. A Keresztyén Kis Katekizmusban is, melyet harmadik és utolsó formájában is s most már véglegesen visszaadott a kerületi gyűlés M. Innak, a kantizmus az alapvilágnézet. Krug-fordítása (Krug a haladó kantizmus szellemében igazi rendszert alkotott) latin pyelvre németből minden filozófia itanra kiterjeszkedő rendszeres munka, fölényesen bölcselkedő, egyszerű és világos. Á mű vége Márton István hatását tárgyalja. Tankönyvei Dunántúlon kívül Dunamellékre és Máramamarosszigetre is bejutottak. De theologiai-bölcseleti munkáit nem kísérte külső siker. A Morált visszautasították, Keresztyén Morális Kis Katekizmusa a Tudományos Gyűjteményben zajos hangversenyt aratott; mikor filozófiáját várta a világ, akkor Krug-fordítással állt elő. A Tudományos Akadémia tagjai sorába nem jutott be. De nagy elégtétele volt, hogy az antikantiánusok fellegvárába, Patakra Rozgonyi után meghívták. Nagy hatása volt gróf Teleky Sámuelre, Szabó Jánosra, Kazinczyra, Horváth Ádámra, tanártársaira, tanítványaira, Zsoldos Iglnácra, Jerémiás Sámuelre, Udvardi Jánosra, a mennyiségtan és hadtudomány művelőjére Csehy Józsefre, Vámosi Pap Istvánra. S kezein olyan férfiak nevelődtek, mint Bocsor István, Tarczy Lajos. * Beszél ez az itt közölt tartalom maga a 224 oldalas könyv értékéről. Külön is megjegyezzük, hogy szerzőnk részletes munkát adott. Rajzolja Márton Istvánén kívül mindazon tudósok tudományos gondolkodását, akik M. I.-ra hatássíal voltak, sőt csak lehettek s Így munkája tudományos korrajzzá szélesbül. Megállapítja sokszor fáradságos utánkeresés és fordítás útján M. I. műveinek rokonságát és forrásait. Áttanulmányozza s jellemzi a kéziratban maradt műveket. Ismeri és felhasználja az erre a korra vonatkozó szakirodalmat. Beleéli magát az eszmei harcba s megállaptíja, mi volt a maga korában, a tudomány ákkori fejlettségében M. I. érdemié s a tudás mostani látásával mi a hibája. Megállapítja, hogy kora tudományos történetének megirói hol s miben feledték Márton István érdemeit és hogy mivel tartozik neki a halottaiból általa új virágzásra keltett főiskolánk minden nemzedéke. Isten áldása lengjen s a minden nemzedék szeretete csüngjön a munkáján. Kiss Zoltán. Megjelent dr. Mátyás Ernőnek, a sárospataki főiskola közigazgatójának új könyve: Pál apostol megtérése. E könyv a kitűzött problémát nagy utánéléssel s a rendelkezéséire "álló minden tudományos eszközzel igyekszik az olvasó leikéhez közelebb vinni, de e kérdéssel foglalkozva az apostol egész személyiségéről s megtérése előtti és megtérése utáni egész életéről oly életeleven képet nyújt, hogy dlvasásakor valóban úgy érezzük, hogy Pál életében és megtérésében a világmindenség drámájának fordulatosságaival és kibontakozásával állunk szemben. A 240 oldalas könyvet, mely szép kiállításban, finom papíron jelent meg, 4.30 P előzetes beküldése mellett portómentesen küldi meg a szerző. Megrendelhető szerzőnél. Címe: Sárospatak, Kazinczy-u. 24. ?a!)@®@®®®@®®®©®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®@®@®®®® ® ® 1 VEGYESEK I ® ® (®®®®®®@®®®®®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®©®@ Lapunk t olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott húsvéti ünnepeket kívánunk. — Gyászhir. Mórocz Mihály ógyallai ref. lelkész,, életének 76 ik évében, március 20-án csendesen elhunyt. Egyháza, melynek templomot épített és amelyben 46 évig hirdette Istan igéjét őszinte fájdalommal búcsúzott szeretett lelkipásztorától. A megboldogult 1858 december 2-án Révkomáromban született, a középiskolát Komáromban és Pápán végezte, a theologiai tanfolyamot Pápán hallgatta. 1886-ban tett papivizsgát. Püspöki titkár is volt. A világháború kitörésekor egyházkerületünk tanácsbirája volt. Mindenütt hűséggel fáradozott Sionunk érdekében. Áldott legyen emlékezete. — Jubileumi ünnep és orgonaszentelés Tápon. A tápi ref. egyház március hó 25-én, virágvasárnapon ünnepelte temploma megépítésének 150 éves évfordulóját s ugyanakkor szentelte fel Jakab Áron esperes azt az orgonát, amit a jubileumi ünnep alkalmára szerezett az egyház. A templomot zsúfolásig megtöltő hívek között megjelent a tápszentmiklósi és mezőörsi egyházak presbitériuma testületileg és ugyanezen gyülekezetekből a hívek is nagy számban. A jubileumi ünnepről nem is hiányozhattak, hiszen a tápi templom megépülése után esztendőkig közösen használták azt az említett gyülekezetek hívei. Az istentiszteleten a gyülekezeti ének után
