Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-18 / 46. szám

198. oídai. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1934. 1930 közötti években 92 egyházközségben szaporo­dott, 128 egyházközségben pedig fogyott. E tekintet­ben a legszomorúbb képet a belsősomogyi egyház­megye nyújtja 14 szaporodó és 52 fogyó lélekszámú anyaegyházközséggel. Hogy az egyházkerület lélek­­száma mégis szaporulatot mutat, annak az az oka, hogy a fogyás nagyon sok gyülekezetnél csak mi­nimális, egy-egy varos ref. lakosságának szaporodása pedig egy egész egyházmegye fogyó népességű egy­házközségeinek veszteségét is kiegyenlíti. Határozot­tan megállapítható, hogy a fogyást nagyon sok he­lyütt nem a születés és elhalálozás közötti kedvezőt­len arány, hanem inkább a lakosságnak az elmúlt év­tized folyamán a városokba törekvése és vándorlása okozta. így pl. a l...i egyházközségben 1921-től 1930-ig született 247, meghalt 213 személy, termé­szetes szaporodás 34; áttért 28, kitért 10, nyereség 18. Szaporodás volna tehát 52. A gyülekezet lélek­­száma mégis 35-el fogyott. Vannak egyházközségek, melyekben az egyke ragálya csak mostanában terjedt el és pusztít, vannak azonban olyanok is, hol ez a népbetegség örvendetes javulást mutat, sőt meg is szűnt. Megszűnt pedig nem hatósági intézkedés, vagy külső ráhatás következtében, hanem inkább valami ösztönös megérzés az, mely az újabb generációt a nemzetpusztulás e szomorú lejtőjén megállítja. Min­den valószinűség szerinti az is, hogy sok helyütt a mostani kisbirtokos földmíves osztály bizonyos része egy emberöltő alatt ki fog cserélődni. Az önmagukat halálra ítélt családok elpusztulnak, s helyüket újabb és félő, hogy nem református egyházfenntartó bir­tokos osztály foglalja el. Megállapítható e tekintet­ben több vidéken a nem magyar elem térfoglalása is. Egyik egyházmegyénk egyházközségeiben újabban nagy súlyt helyeznek arra, hogy az eladásra kerülő református birtoktestek református kezekbe kerülje­nek. Sajnos, nem egy helyütt már kissé megkéstek ennek a felismerésével. Legalább is kívánatos, hogy a gyülekezetek lelkipásztorai és presbitériumai a birtokváltozásokat ebből a szempontból élénken fi­gyeljék, a földbirtok református kézben való meg­maradását a lehetőség szerint elősegítsék és biztosít­sák, mert az egyházunkat ezen a téren ért vesztesé­gek legalább is olyan veszedelmesek, mint a lélek­­számban való megfogyatkozás. A mi dunántúli falusi viszonyaink között a birtokos osztály elvesztése, vagy erősebb elfogyása az egyházközségek összeroppaná­sával jár. Medgyasszay Vince. (Folyt, köv.) Tanári székfoglaló. Főiskolánk november 7-én bensőséges ünnepély keretében iktatta be /. Macdonald Webster skót re­formátus lelkészt, a Skót Református Egyház egyik központi főtisztviselőjét tiszteletbeli tanári állásába. Dr. Webster csaknem 20 évet töltött Magyar­­országon mint a budapesti Skót Misszió tagja, később pedig nagy befolyású vezetője. A világháború kitöré­sekor visszament hazájába, ahol fontos megbízatáso­kat nyert egyházától. A háború alatt és különösen utána megbecsülhetetlen szolgálatokat tett eltiport hazánknak és református egyházunknak ügyünkről való bátor bizonyságtevésével, majd a nyomorúság enyhí­tésével. A huszas évek elején mintegy 500.000 P ér­tékű szeretetadományt gyűjtött számunkra. Amikor főiskolánk 1931-ben fennállása 400-ik év­fordulójának ünnepét tartotta, az egyházkerület Webs­ter urat is megválasztotta tiszteletbeli theologiai ta­nárnak és most eljött, hogy tanári székfoglalóját megtartsa. Dr. Webster 7-én délben érkezett meg Budapest­ről. A vasútnál várta a tanárikar és az ifjúság és a város díszfogatát bocsátotta rendelkezésre. Dr. Webs­­tert pápai tartózkodása alatt dr. Antal Géza püspök úr látta vendégéül és tiszteletére 7-én délben ebédet adott, amelyre a theologiai tanári kar tagjai is hivata­losak voltak. A székfoglaló 7-én délután fél 5 órakor a főis­kolai díszteremben volt, melyet ez alkalomra a ma­gyar és brit lobogókkal díszítettek fel. A terem zsú­folásig megtelt érdeklődő közönséggel és a kerületi tanintézetek legfelső osztályú növendékeivel. Ott vol­tak a tanárikarokon kívül az egyház és Pápa megyei város képviselői, a Nőegylet, a Leányegylet és a KIÉ vezetősége, valamint bold, emlékű Tóth Dániel theol. tanár leszármazottai, a Cs/szér-család. Amikor dr. Webster a terembe lépett, Bertalan Ibolya IV. é. theol. pár meleg szó kíséretében csok­rot nyújtott át neki. Közének után dr. Tóth Endre igazgató üdvözölte lelkes beszédben Webster urat, ismertette pályafutását, rámutatott azokra a kapcso­latokra, amelyek Pápa és Skócia között a múlt szá­zadban fennállottak. Felemlítette Tóth Dánielt, aki 1861-ben 6000 P-t gyűjtött Skóciában a pápai kollé­giumnak. Webster úr figyelme Pápára különösképen is kiterjedt, amit bizonyít az, hogy az ő útján 200 fontot^ mintegy 5600 P-t kapott a Theologiai Inter­­nátus-alap a Skót Református Egyháztól és a szere­­tetadományokból mi is részesültünk. Webster úr pár szóval megköszönve az üdvöz­lést, megtartotta, még pedig magyar nyelven, mind­végig nagy érdeklődéssel hallgatott székfoglaló elő­adását, melynek tárgya Skóciai Szent Margit, Skót­ország királynéja volt. Ez a Margit Magyarországon született, Szent István udvarában nevelkedett és ami­kor visszatért a brit szegetekre, egész sereg előkelő magyar lovag kísérte el a családot, akik ott is ma­radtak és Skócia legrégibb családai közül többen ezekre vezetik vissza leszármazásukat. Margit komoly és mély keresztyénsége rendkívül hatással volt Skót­ország jövendő fejlődésére és a skótok mindig hálá­sak lesznek Magyarországnak, hogy ez a nagy ki­rályné a mi földünkön született. Szűnni nem akaró taps követte az élvezetes előadást, melyet dr. Tóth Endre igazgató köszönt meg és átadta a Püspök úr és a tanárikar tagjai által aláírt díszes okmányt a székfogialás és beiktatás megtörténtéről. A nap em­lékére Webster úrnak a Lampérth Géza-féle kollé­giumtörténet szépen bekötött példányát nyújtotta át. A felemelő ünnepséget közének zárta be, majd utána Fejes Zsigmond gimn. igazgató lefényképezte a fő­iskolai tanárikart az új tanárral együtt. Este 7 órakor a köztartás alsó termében volt szükebbkörű vacsora Webster úr tiszteletére, 8 órakor pedig szeretetvendégség a köztartás nagy termében. A szeretetvendégségen közének után Filep József IV. é. pn. imádkozott, dr. Tóth Endre igazgató üdvözölte a vendégeket. A »Vezúv« ezúttal is megjelent és sok derűt és mosolyt csalt a jelenlevők arcára. Komáromi Imre szavalattal, Körmendy Lajos gordonkázásával, Gáty Ferenc felsőörsi lelkész, aki szintén tanult Skó­ciában és eljött, hogy Webster úrral találkozhasson, remek hegedűlésével, Gáti Samu harmoniumkiséreté­­vel, Zámbó István énekszámmal, Szabó Árpád hegedű­

Next

/
Thumbnails
Contents