Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-18 / 46. szám
198. oídai. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1934. 1930 közötti években 92 egyházközségben szaporodott, 128 egyházközségben pedig fogyott. E tekintetben a legszomorúbb képet a belsősomogyi egyházmegye nyújtja 14 szaporodó és 52 fogyó lélekszámú anyaegyházközséggel. Hogy az egyházkerület lélekszáma mégis szaporulatot mutat, annak az az oka, hogy a fogyás nagyon sok gyülekezetnél csak minimális, egy-egy varos ref. lakosságának szaporodása pedig egy egész egyházmegye fogyó népességű egyházközségeinek veszteségét is kiegyenlíti. Határozottan megállapítható, hogy a fogyást nagyon sok helyütt nem a születés és elhalálozás közötti kedvezőtlen arány, hanem inkább a lakosságnak az elmúlt évtized folyamán a városokba törekvése és vándorlása okozta. így pl. a l...i egyházközségben 1921-től 1930-ig született 247, meghalt 213 személy, természetes szaporodás 34; áttért 28, kitért 10, nyereség 18. Szaporodás volna tehát 52. A gyülekezet lélekszáma mégis 35-el fogyott. Vannak egyházközségek, melyekben az egyke ragálya csak mostanában terjedt el és pusztít, vannak azonban olyanok is, hol ez a népbetegség örvendetes javulást mutat, sőt meg is szűnt. Megszűnt pedig nem hatósági intézkedés, vagy külső ráhatás következtében, hanem inkább valami ösztönös megérzés az, mely az újabb generációt a nemzetpusztulás e szomorú lejtőjén megállítja. Minden valószinűség szerinti az is, hogy sok helyütt a mostani kisbirtokos földmíves osztály bizonyos része egy emberöltő alatt ki fog cserélődni. Az önmagukat halálra ítélt családok elpusztulnak, s helyüket újabb és félő, hogy nem református egyházfenntartó birtokos osztály foglalja el. Megállapítható e tekintetben több vidéken a nem magyar elem térfoglalása is. Egyik egyházmegyénk egyházközségeiben újabban nagy súlyt helyeznek arra, hogy az eladásra kerülő református birtoktestek református kezekbe kerüljenek. Sajnos, nem egy helyütt már kissé megkéstek ennek a felismerésével. Legalább is kívánatos, hogy a gyülekezetek lelkipásztorai és presbitériumai a birtokváltozásokat ebből a szempontból élénken figyeljék, a földbirtok református kézben való megmaradását a lehetőség szerint elősegítsék és biztosítsák, mert az egyházunkat ezen a téren ért veszteségek legalább is olyan veszedelmesek, mint a lélekszámban való megfogyatkozás. A mi dunántúli falusi viszonyaink között a birtokos osztály elvesztése, vagy erősebb elfogyása az egyházközségek összeroppanásával jár. Medgyasszay Vince. (Folyt, köv.) Tanári székfoglaló. Főiskolánk november 7-én bensőséges ünnepély keretében iktatta be /. Macdonald Webster skót református lelkészt, a Skót Református Egyház egyik központi főtisztviselőjét tiszteletbeli tanári állásába. Dr. Webster csaknem 20 évet töltött Magyarországon mint a budapesti Skót Misszió tagja, később pedig nagy befolyású vezetője. A világháború kitörésekor visszament hazájába, ahol fontos megbízatásokat nyert egyházától. A háború alatt és különösen utána megbecsülhetetlen szolgálatokat tett eltiport hazánknak és református egyházunknak ügyünkről való bátor bizonyságtevésével, majd a nyomorúság enyhítésével. A huszas évek elején mintegy 500.000 P értékű szeretetadományt gyűjtött számunkra. Amikor főiskolánk 1931-ben fennállása 400-ik évfordulójának ünnepét tartotta, az egyházkerület Webster urat is megválasztotta tiszteletbeli theologiai tanárnak és most eljött, hogy tanári székfoglalóját megtartsa. Dr. Webster 7-én délben érkezett meg Budapestről. A vasútnál várta a tanárikar és az ifjúság és a város díszfogatát bocsátotta rendelkezésre. Dr. Webstert pápai tartózkodása alatt dr. Antal Géza püspök úr látta vendégéül és tiszteletére 7-én délben ebédet adott, amelyre a theologiai tanári kar tagjai is hivatalosak voltak. A székfoglaló 7-én délután fél 5 órakor a főiskolai díszteremben volt, melyet ez alkalomra a magyar és brit lobogókkal díszítettek fel. A terem zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel és a kerületi tanintézetek legfelső osztályú növendékeivel. Ott voltak a tanárikarokon kívül az egyház és Pápa megyei város képviselői, a Nőegylet, a Leányegylet és a KIÉ vezetősége, valamint bold, emlékű Tóth Dániel theol. tanár leszármazottai, a Cs/szér-család. Amikor dr. Webster a terembe lépett, Bertalan Ibolya IV. é. theol. pár meleg szó kíséretében csokrot nyújtott át neki. Közének után dr. Tóth Endre igazgató üdvözölte lelkes beszédben Webster urat, ismertette pályafutását, rámutatott azokra a kapcsolatokra, amelyek Pápa és Skócia között a múlt században fennállottak. Felemlítette Tóth Dánielt, aki 1861-ben 6000 P-t gyűjtött Skóciában a pápai kollégiumnak. Webster úr figyelme Pápára különösképen is kiterjedt, amit bizonyít az, hogy az ő útján 200 fontot^ mintegy 5600 P-t kapott a Theologiai Internátus-alap a Skót Református Egyháztól és a szeretetadományokból mi is részesültünk. Webster úr pár szóval megköszönve az üdvözlést, megtartotta, még pedig magyar nyelven, mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatott székfoglaló előadását, melynek tárgya Skóciai Szent Margit, Skótország királynéja volt. Ez a Margit Magyarországon született, Szent István udvarában nevelkedett és amikor visszatért a brit szegetekre, egész sereg előkelő magyar lovag kísérte el a családot, akik ott is maradtak és Skócia legrégibb családai közül többen ezekre vezetik vissza leszármazásukat. Margit komoly és mély keresztyénsége rendkívül hatással volt Skótország jövendő fejlődésére és a skótok mindig hálásak lesznek Magyarországnak, hogy ez a nagy királyné a mi földünkön született. Szűnni nem akaró taps követte az élvezetes előadást, melyet dr. Tóth Endre igazgató köszönt meg és átadta a Püspök úr és a tanárikar tagjai által aláírt díszes okmányt a székfogialás és beiktatás megtörténtéről. A nap emlékére Webster úrnak a Lampérth Géza-féle kollégiumtörténet szépen bekötött példányát nyújtotta át. A felemelő ünnepséget közének zárta be, majd utána Fejes Zsigmond gimn. igazgató lefényképezte a főiskolai tanárikart az új tanárral együtt. Este 7 órakor a köztartás alsó termében volt szükebbkörű vacsora Webster úr tiszteletére, 8 órakor pedig szeretetvendégség a köztartás nagy termében. A szeretetvendégségen közének után Filep József IV. é. pn. imádkozott, dr. Tóth Endre igazgató üdvözölte a vendégeket. A »Vezúv« ezúttal is megjelent és sok derűt és mosolyt csalt a jelenlevők arcára. Komáromi Imre szavalattal, Körmendy Lajos gordonkázásával, Gáty Ferenc felsőörsi lelkész, aki szintén tanult Skóciában és eljött, hogy Webster úrral találkozhasson, remek hegedűlésével, Gáti Samu harmoniumkiséretével, Zámbó István énekszámmal, Szabó Árpád hegedű