Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-08-12 / 32. szám
132. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1934. tást a cserkészleány vezetők (nagyrészt pedagógák) végzik, akiknek egyéniségétől függ az egész csapat munkájának sikere. A vezető nevel példaadással, önzetlenséggel, lelkesedéssel, tudatában van, hogy felelősségteljes munkát vállalt és ezért Isten és Haza előtt felel a cserkészleány neveléséért. A vezetőket az erre önként vállalkozók soraiból választjuk és a cserkészleány vezetésre tanfolyammal és táborozással előkészítjük. Vezető csak középiskolai végzettségű, vallásos, jellemes, egészséges honleány lehet, aki a munka végzésére fogadalmat tesz. Ellenőrök. A vezetők és csapatok munkáját ellenőrzik a körzeti, kerületi, országos ellenőrök, akiket ugyanolyan képzettséggel és feltételekkel, mint a vezetők, nevez ki a Központ erre a tisztségre. (Folyt, köv.) A tatai egyházmegye gyűlései. Ös Komárom városának a trianoni békeparancs által meghagyott részében, a komáromi „egyház presbitériumának szives meghívása alapján, jöttek össze a tatai egyházmegye lelkészei folyó évi július hó 17-én évi rendes gyűlésük megtartására. Délelőtt 9 órára már megtelt az egyház díszes tanácsterme. Megjelent a lelkészi kar majdnem teljes számban, jelen volt az egyházmegye érdemes gondnoka Thaly Dezső is, hogy egyházmegyei gyűlést megelőző minden bizottsági és lelkészértekezleti gyűlésen is jelen legyen. Legelőször az egyházmegyei lelkészgyámoldai közgyűlés végezte el a maga dolgát, jóváhagyta és megerősítette az igazgatótanács határozatait s mert semmi a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügy nem merül fel, már 10 órakor a „Lelkészértekezlet“ látott elég bő tárgysorozatának elintézéséhez. A CXXXIV. Zsolt. 1. és 2. versének eléneklése után Győry Elemér elnök fohásza, biblia olvasása és buzgó imádsága, majd gondolatokban gazdag elnöki megnyitója következett. Kérte az értekezletet, hogy ezentúl a gyűlés ne csak áhítattal, hanem bibliai eszmecserével kezdődjék, amit a tagok szívesen fogadtak el, megtoldva még ama kívánsággal, hogy helyén való lenne, ha az értekezlet minden más gyűléstől teljesen függetlenül egész napon tartaná gyűlését és az esetben, hogy ha valamelyik nagyobb gyülekezet meghivja az értekezletet, az ott megjelenő lelkészek és a gyülekezet számára mindig rendes istentisztelet legyen. Az új elnök úgy látja az értekezlet alapszabályaiból, hogy új programm nem kell, hanem az alapszabályokban lefektetett eszmék megvalósítására kell törekedni. A lelkészekre igen fontos az önképzés és továbbképzés, de legelső sorban szükséges, hogy a Szentírásnak naponkénti olvasása nélkülözhetetlen legyen minden lelkipásztornak, mert ez széppé és könnyűvé teszi a legnehezebb szolgálatot is és felvértez a legsúlyosabb küzdelmekben való megállásra. Haladjon az értekezlet az alapszabályok által megjelölt és gyakorolt utón. Tűzzön ki mindig pályatételeket, hangozzék el minden gyűlésen tudományos theologiai előadás. Az elnöki megnyitó kapcsán igen élénk eszmecsere indult meg. Mindenki érezte, hogy a Biblia a legerősebb és legszentebb fegyverünk, mindenki belátta, hogy az önképzés és tudományos továbbképzés feltétlenül szükséges abban a nagy küzdelemben, amelyet a hitetlenséggel, anyagiassággal, felekezeti elfogultsággal stb. meg kell vívnunk. Komjáthy Aladár referádája alapján jóváhagyta az értekezlet a pénz- és könyvtárosi jelentést. A könyvtár részére új könyvek beszerzésével — a költségvetés keretein belül — bizottságot bízott meg s ezenkívül a múlt évi maradvány terhére megvette egyik lelkésztársunktól a Hóman-Szekfü féle könyvet. Mikos Lajos, Tóth Sándor és Várady Lajos bírálata alapján „A keresztyénség viszonya a szociálizmushoz“ című pályamunka féljutalmat nyert. Szerzője Gál Endre tatai lelkész. A másik tételre: Adventi egyházi beszéd beadott pályamű a jutalmat nem nyerte el. A következő évi pályatételek: Földbirtokrendezés és a telepítés kérdése és szabad textus alapján: Március 15.-i egyházi beszéd. Az ORLE választmányába Löké Károly esperes urat küldte ki az értekezlet. Tapsonyi Sándor nagyigmándi lelkész Máté és Márk evangéliuma fordításainak kritikai ismertetését adta elő. A nagy és nehéz munkát derekasan végezte el az előadó s javaslatát egyhangú határozattal küldte fel az értekezlet az ORLE elé. Igen élvezetes és értékes előadást tartott Szőnyi József naszályi lelkész : „Szemzi Molnár Albert zsoltáraiból a nép ajkára átment szólásformák“ címen. Bár az is az ORLE elé kerül, de kívánatos volna, hogy e lapban is megjelenjék. Baráth József gyermelyi lelkész: „Lelkészválasztás a magyar református egyházban az utóbbi félszázad alatt“ címen ismertette az új törvény vonatkozó rendelkezéseit rámutatva arra a haladásra, amely a félszázad alatt észlelhető. Gál Endre tatai lelkész, László Géza héregi lelkésztől nyert adatok alapján felolvasta az egyházmegye területén megjelent egyházi munkák szerzőinek nevét, szolgálati helyét és a mű címét. Tekintettel arra, hogy az adatokból még sok hiányzik, felhívta az értekezlet tagjainak figyelmét, hogy akinek — az előadásban felsoroltakon kívül — tudomása van, megjelent művekről, azoknak címét, a szerzők nevét és megjelenés helyét és évét mielőbb közölje előadóval, hogy az ORLE gyűlésre teljes munkát lehessen felküldeni. Az Országos ref. kiállítás ügyében elnök felkérte a lelkészeket, hogy mindenki igyekezzék egyházát valamely odatartozó tárggyal szerepeltetni. László Géza héregi lelkész az egykéről tartott előadást. Ennél a tárgynál hatalmas vita indult meg, mert mindenki tudja, mindenki érzi, hogy magyar nemzetünk és egyházunk szempontjából az a legveszedelmesebb baj. Nem anyagi kérdés csupán, hanem inkább erkölcsi. Az állam bölcs programmja hozhatja meg a gyógyulást s az egyháznak kell befolyásolni a félrebillent gondolkodást. Még több kisebb felmerült kérdés váltott ki eszmecserét s utána ima, majd a CXLVI. zs. eléneklésévei a gyűlés véget ért. Lelkészértekezlet után számvevőszéki ülés, majd a másnapi ülés fontosabb tárgyait előkészítő bizalmas értekezlet volt. Másnap július 18-án délelőtt 9 órakor a komáromi templomban vette kezdetét az egyházm. közgyűlés. Az alkotó tagokon kívül megjelent igen sok illusztris vendég az egyház, a város és a testvér evangélikus felekezet részéről. Megtelt az a szép templom, melynek építése nagynevű püspökünk érdeme. A jelenlevők közéneke után a komáromi énekkar szerepelt Szulacsik Lajos karmester, egyházm. tanácsbíró vezetésével igen hatásosan. Lőke Károly esperes buzgó imában kérte a nagy Isten áldását az egyházmegyei közgyűlés tanácskozására, a komáromi gyülekezetre és a szenvedő magyar hazára. Majd Thaly Dezső egyházmegyei gondnok mondotta el gyűlést megnyitó beszédét, melyet e lap hasábjain már közöltünk.
