Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-08-05 / 31. szám
Negyvenötödik évfolyam. 31. szám. Pápa, 1934 augusztus 5. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE —•---------*................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. —•.........*--------------------FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA FŐMŰNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A magyar cserkészleány mozgalomról. Irta és a pápai kollégium Szondy Zsuzsánna leánycserkészcsapat ünnepélyén előadta: Lindenmeyer Antónia országos elnök. A Magyar Cserkészíeány Szövetség 1920 óta működik szervezetten. A leányifjuság ezrével tódul zászlónk alá, a gyermeksereget meghódítottuk országszerte és csak a felnőttek megnemértésén és erőszakosságán múlik némely helyen, ha a leánynemzedék távolmarad a neki oly kedves és annyira számára teremtett mozgalomtól. Cél. A Magyar Cserkészleány Szövetség célja, hogy a leánynemzedéket jellemes, életrevaló, testben és lélekben egészséges honleányokká nevelje. Nem félférfiakat, hanem egész nőket óhajt Isten szolgálatára és a Haza javára munkábaállítani. Ezzel szemben még ma is sok helyütt az a téves felofgás, hogy a cserkészleány munka sportszerű foglalkozás, turisztika, torna, nem nőies, sőt fiús. Jellemnevelés. Egész nevelési munkánk gerince a jellemnevelés. A sportot, kirándulást, tornát csak olyan mértékben gyakoroltatjuk cserkészleányainkkal, amennyiben az a női testalkatnak megfelel és szükséges, hogy az egészséges lélek egészséges testben honolhasson. Jellemnevelésünk alapja: a íegmélységesebb vallásosság Krisztus és a magyar nemzeti erények gyakorlása. A cserkészleány lelki élete legyen nemes, tartalmas, szép és öntudatos. A cserkészet atyamestere lord Róbert Baden Powell, a leánynemzedék cserkésszé nevelését még fontosabbnak tartja a fiúkénál. Szerinte a mozgalom sem politikai irányú, sem felekezeti célú, sem osztályharcot szító. Joga van ehhez a neveléshez minden leánynak. A cserkészleánynevelés négy irányban halad: 1. Jellem és értelem fejlesztés, 2. ügyesség és technikai tudás elsajátítása, 3. szociális érzék nevelése, 4. egészséges testedzés, tehát az egész ember minden oldalról való kifejlesztése. A jellemnevelés alapja a napi jócselekedetek gyakorlása, napi önvizsgálat a cserkész tiz törvény alapján, egyéni ellenőrző napló vezetése és a csapatok heti erénygyakorlata. Az a nemzet halad legtöbbre, melynek polgárai jellemesek. Tehát ne csak a vezérek csekély száma legyen jellemes, hanem a népnek a többsége. Mivel az ifjúság nevelése elsősorban az anya kezében van letéve, azért fontos,' hogy az asszonyok jelleme legyen nemes és tökéletes. Azonban egy anya sem örökölheti át azt, amivel nem rendelkezik. Ezért tartja a világ Főcserkésze még fontosabbnak a lányok cserkésszé nevelését a fiukénál. Módszer. Nevelési módszerünk a gyakorlat, a játék, a nemes verseny, a kitüntetés és mindenek előtt a vezető példaadása. Módszerünkkel arra törekszünk, hogy a leányifjúságnak a legsúlyosabb igazságokat, a legnehezebb munkát önnevelés útján, szórakoztató módon adjuk át, nem terjedelmes, untató magyarázatokkal, hanem gyakorlati úton, példaadással. Az iskolában tanultakat életté varázsoljuk a csapatok munkadélutánján a vallástól kezdve a tornáig. A serdülő leányifjúság éljen szebben, jobban, nemesebben, mint elődei és maga óhajtson elmerülni a lelkiség tiszta forrásaiban. Próbák. A cserkészleány oktatásnak alapja a próba. Tehát nem iskolázdizás, nem vizsgáztatás, hanem önkéntes beszámolás a gyakorlati tudásról időről-időre, akkor, amikor a cserkészleány érzi, hogy a cserkészanyag birtokában van. A kötelező próbák az u. n. III., II., I. osztályú próbák, melyeknek az anyagát a vezető segítségével a cserkészlányok a hetenként tartott cserkészdélután keretében megszerzik. Ezek elsősorban serdülő cserkészlányok nevelését segítik elő. Ezeknek elvégzése után 21 különpróbát állítottunk fel, hogy a már felserdült cserkészleányokat kellőképpen foglalkoztassuk. Ezeknek megszerzését az aranynap-kitüntetésse! jutalmazzuk. Tanfolyamok. A különpróbák elsajátításának megkönnyítésére a Szövetség különböző tanfolyamokat rendez, amelyeket a cserkészlányok önkéntesen és díjtalanul látogathatnak. 21. kiilönpróba. A 21. különpróba anyaga a nőiesség, hasznosság, szociális érzék fejlesztését és az egészség megszilárdítását célozza. Elvégzendők tehát: főzés, takarítás, mosás, vasalás, otthonrendezés, gyermekgondozás, vendéglátás, betegápolás, elsősegélynyújtás, varrás, kézimunka, természetfigyelés, világismeret, idegenvezetés, turisztika. Ezeken kívül még öt különpróba tetszésszerint választható az egyéni tehetségeknek és hajlamoknak megfelelően. Versenyek. A versenyek a nemes becsvágy felkeltésére szolgálnak. Időről-időre csapatközi versenyeket rendezünk. Ez alkalommal a csapatok összemérik erejüket és munkabíró lendületüket. Példaképeink. A Magyar Cserkészleány Mozgalomnak két jellemvonása van: a lelkiség és a magyarság. Példaképeink a dicső történelmi korszakoknak fenkölt alakjai. Árpádházi Boldog Margit mélységes hite, Magyarhoni Szent Erzsébet könyörületessége, Lorántffy Zsuzsánna bölcsesege, Dobó Katica bátorsága, Zrínyi Ilona hős anyai lelke, Batthyány Lajosné honleányi önfeláldozása, Papp-Vári Elemérné törhetetlen hite a magyar haza feltámadásában klasszikus magyar erények. Ä magyar történelem száz meg száz ragyogó történelmi Nagyasszonya a vallásos nő, a házias jó feleség, a jóságos anya, a honleányi hűség, munkabírás és értelmesség mintaképei. Éppen ezért
