Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1934-07-01 / 26. szám

108. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1934. soha. Szelek, villámok, viharok, megfelelő járása nem lesz szolgája az embernek, más irányítja azokat. Az ember csak felhasználja, telfogadja, — de nem irá­nyíthatja, hatását nem tudhatja. Ki tudja, miként lesz a nyár gazdaságosabb? Hol, melyik részén az ország­nak marad meg mindaz, amit esetleg nagy apparátussal irányítottak? Ami ma áldásosabbnak látszik, — az lehet a vesztem. És amire kevesebb gondot, munkát fordíthattam, taz lehet a nyereségem. Mert itt egy egész világot átfogó Gazda, az Isten intézkedhet egyedül, Ő méri ki azt, amit kicsikarni nem tudok! Meg kell látnom, egy örök isteni Értelem gazdálkodik itt az én számomra, az én földemen^ dolgozik helyettem, ajándékot ád, kinek munkája mel­lett eltörpül, elenyészik minden munkám, tudásom, gondom, számításom, szorgalmam. Istennek hódoló, Ővele dolgozó, Őt dicsérő emberré kell lennem, aki nemcsak földi, testi igénnyel élek, hanem hálaadással is. Nemcsak elfogadok, hanem viszont adok is; nem­csak számolok és betakarok, hanem dicséretre emel­­kedek; nemcsak földi igényeim nőnek, —- hanem ezek alább szállván, olyan új ember leszek, aki más Örök­ség után is néz és abba növekedik; mennyei birtok! megszerzésének vágyában kell felhasználni egyedül a földi ajándékot itt, hogy egészen koldus szegénnyé ne legyek összes képességeim, nagy elmém és szivem dacára is. Mert Isten nélkül itt mindenki megszegé­­üyedik; ezért hódol a nagy Istennek a zsoltáros, aki igen nagy ember és elme volt; »kívánom, emelkedj fel lelkem, hadd teljesedjünk be most Isten házá­nak javaival, igazságával«, mert itt elmúlik a nyár, elhull a veríték, elfogy az eleség és az élet, a szív, a test is, de örök nyár gyümölcsei megérve, szívbe el­raktározva, — mennyekbe megmaradnak! Nemesdéd. Darab Ferenc. Arany János bibiikussága* Tárgyú bibiikussága. »A családi köri-bem mondja el Arany János milyen volt az ő gyermekkori világa, de hogy milyen volt férfikora, öregsége, azt is meg­mutatja kitárt lélekkel verseiben és prózájában. Meg­láthatjuk versei tükrében, hogy őt születésétől egész haláláig elkíséri a hit és ítéleteiben és tárgya meg­választásánál is mindig áthatja, jó lélekkel mondha­tom, az ő még töredék verseiben sem találtam semmi kétértelműséget, trágárságot; életének komolysága teszi megfontolttá tárgya megválasztásában és kidol­gozásában. Őnála a hit magasztos dolog s a bűn az élet megrontója, amely már itt is elveszi a maga bün­tetését, nem kerülve el Isten haragját. »Fiam\n\aki című versét mindenki ismeri és mégis mindig megújuló gyönyörűséggel olvassuk újra és újra, mert a lelkünk megérzi, hogy az a szép és jó: »Kis kacsóid összétéve, szépen imádkozzál édes gyer­mekem!« És újra és újra felfelé fordítja könnyes sze­münk ez a pár szó: »Bujdosunk e földi térében!« és ez: Óh remélj, remélj egy jobb hazát s benne az erény diadalát! y>Ráchel siralmai c. vers tárgya teljesen bib­likus, megírásának alapja a Máté 2:16—18. v.-ben elbeszélt szomorú tömeg gyermekgyilkosság, virág­temetés, de biblikus a konklúzió is, Heródesre cé­lozva: »És akitől rettegsz, nem féli fegyverid Ő: az Ige, az Eszme!« Arany János verseiben, mint sok mai költőnél, a bűn nincs istenítve, felcicomázva, de úgy jelenik meg, * Irta és az egyházmegyei lelk:szértekezleten felolvasta Kovács Vince papkeszi lelkész. mint vádlott, megalázva, mint akit Isten haragja bün­tet. »A hamis tanai c. vers a hamis tanúskodó bűnét nem földi bírák elé, hanem Isten elé utasítja, aki a hamisan esküvőt lesújtja azzal, hogy bűnös testét ki­vetteti az anyafölddel és hogy nyilvánvaló legyen a csalás a földben nyugodalmat nem találó bűnös a Tisza habjaiba rejti magát és ott kísért, ott rémíti a békés tiszai halászokat. Erre céloz ez a megragadó pár sor: »Halkán imádkozva evezzetek itt el S ne mondjatok esküt, ha nem igaz hittel!« Ärany János verseiben, különösen a balladáknál a lelkiismeret, mint élő hatalom jelenik meg, úgy kong, mint Isten vészharangja és a bűnöst ez üldözi, ez bünteti. »V. Lászlói-ba.n a király elméje megbomol, mert bármerre néz, figyel, mindenünnen az ártatlanul legyilkolt Hunyadi László véreá csonkja integet felé és nem hagyja nyugodni. »Ágnes asszony« c. balla­dában Ágnes megőrül, mert állandóan látja azt a piros vért, amely szeretőjével együtt megölt hitestársa tes­téből áradt ki }a lepedőre s a bomlott elméjű »Ágnes asszony a patakban véres lepedőjét mossa«, mind­addig, mig meg nem könyörül rajt a halál. Mesteri módon van megörökítve a bűn remegése és oktalan képzelődése »Az első lop'si-ban. A lopásra készülő nem bír aludni, valami ébren tartja és amikor elindul, a belé kapaszkodó ág s a susogó szél rémeket láttat vele. És olyan szép a megtérés, a hazaindulás a bör­tönből s az otthoni nyomorúság, hatalmas munka rajzolása és a vég', amikor a megtért emberből derék őszhajú ember lesz, kiről hogyan is tételeznék fel a szájtátva hallgató unokák és gyermekek, hogy vala­mikor lopott is! A Biblia erős hatása látszik meg az »Utolsó fő­papi c. vers tárgyválasztásánál is. Ismeri az ószövet­séget és annak jellemző alkatrészeit a Bibliából. így ír: »Az Úrim és thummim tiszta fénye Ragyog keb­lén, mint szent tüzé«. Gyönyörű allegória itt, amikor az ótestamentum főpapja a régi templom romjai kö­zött megölt társai holtteste mellett megrendültén porba hajtva fejét imádkozik: ha Isten elfordult az ő népétől és újszövetséget akar, vegye fel a templom­kulcsot feltartott kezéből és ekkor egy láthatatlan kéz ereszkedik alá és kiragadja a főpap kezéből a jel­képes kulcsot. Mintha hallanánk is: »A régiek elmúl­tak, újjá lett minden!« »Honnan és Hovái c. vers olyan, mint egy. bib­liai elmélkedés: »Ami annyi szívbe oltva, amért lán­golt annyi oltár, Zengett Sionon a zsoltár, Hogy nem addig tart az élet, Mig alant a testbe jársz«, — »Mint reméli a keresztyén, lesz dicsőbb folytatása, — Én ezt meg nem tagadom!« Bibliai alapú és tárgyú a saját kövére szánt »Sirversi c. epigrammája is: »Itt nyugszik Arany János szerkesztő, született 1817 már­cius 2-án, Meghalt... Nincs végezve itt még cikk, Folytatása következik, Én Uram, légy én szerkesztőm, Új folyamban újrakezdőm!« Aki így ír, így gondol a halálra, lehetne más, mint biblikus ember?! Ez a bib­­likusság jellemzője Arany érzelmi világának is. Istenre néz és őt látja mindenben, a lélek redői mozdulásában, sorsunk változásaiban, a saját és mások élete irányí­tásában, egyszóval a lelki és testi világban mindenütt.' (Folyt, köv.) — Vidéki fiatalemberek, akik a fővárosba jönnek és itt ismeretlenek, tanácsos ha előbb felkeresik a KIÉ szövetségét, Budapest, Horánszky-u. 26, ahol a titkárság minden fiatalembernek bármilyen kérdésében vagy ügyes-bajos dolgainak elintézésében készséggel áll segítségére.

Next

/
Thumbnails
Contents