Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1933-04-30 / 18. szám
72. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1933. építését szivére vette. A bölcs és egyöntetű irányítás és néhány' évi tapasztalat egybevetése meghozza és kitermeli a követendő utat. Keszthely. Németh Károly. Megjegyzések az „Egyházkerületünk statisztikája“ adataira Csak kalapot emelve, hálás szívvel üdvözölhetjük a Dunántúli Protestáns Lap hasábjain fenti cím alatt közreadott cikksorozat névtelen Íróját nagy fáradsággal járó, hasznosan eszméltető és gazdag tanulságot nyújtó munkálatáért. De engedjen meg a tisztelt Cikkíró, hogy értékes munkájának egy fogyatkozására — amiért azonban nem ő hibáztatható — kénytelen vagyok rámutatni. A hiba onnan ered, hogy a t. Cikkező számításaiban és következtetéseiben — elismerem, hogy teljes joggal — az 1930—32. évekre kiadott »Egyetemes Névtár« adataira támaszkodik. Már pedig ez a névtár az egyes egyházak szórványait nem az egyházi hatóságok kötelező megállapítása szerint, hanem meglehetős önkényesen állította össze, amint ezt annak idején a konventi irodában egyházam nevében föl is panaszoltam, — mert a sérelem főleg a nagykanizsai egyházat érte. A nagykanizsai ref. egyházközség ugyanis a keszthelyi és zalaegerszegi egyházak any ásítása évében, 1926 október 17-én tartott közgyűlésén — hivatalos felszólításra — megállapította szórványainak az adott helyzettel számoló névjegyzékét s amikor mégis a pacsai járásnak községei a dunántúli egyházkerület 1928-ban megjelent névtárába Zalaegerszeg szórványaiként vétettek fel: az egyházkerület 1929. évi szept, 22—24. napjain tartott közgyűlésén, Kaposváron személyesen szólaltam fel a pacsai járásnak hivatalosan Nagykanizsához csatolása végett s ugyanakkor kértem a szomszédos somogyi egyházak által hibásan saját szórványaik közé számított, főként a Déli Vasút közelében eső szórványközségeknek Nagykanizsához csatolását. Az egyházkerületi közgyűlés teljesen magáévá tette a nagykanizsai egyház megokolt kérelmét s 146. számú jegyzőkönyvi határozatában újra kimondja, hogy »Zalaegerszeg-Sárvár körzetéhez a zalaegerszegi, zalaszentgróti és sárvári járások tartoznak«, — tehát a pacsai járás nem. E határozat ellenére az Egyetemes Névtárban a pacsai járás 33 községe mégis az Őrséghez tartozó Zalaegerszeghez van számítva s ezenkívül a belsősomogyi egyházmegyéhez tartozó Böhönye 4, Csurgó 1, Nemesdéd 4, Nemeskisfalud 2 községet kap Nagykanizsának az előbbi Déli Vasút közelében fekvő szórványaiból. így marad Nagykanizsának a névtár szerint a hivatalosan megállapított 126, vagy helyesebben 120 szórvány községe helyett 82 szórványa a megfelelő külterülettel ; okként jut a cikksorozat t. írója abba a helyzetbe, hogy 382 szórványbeli ref. lélek helyett Nagykanizsának csak 200 szórványbeli lelket állapít mee s e számot veszi — a tényleges állapot rovására — további következtetései alapjául. Holott Pacsa szórvány éppen 1926 óta állandóan istentisztelet tartási központja a nagykanizsai missziói egyháznak; ellenben a zalaegerszegi lelkész — akinek úgy is elég gondot adhat saját hivatalos területén kívül (a szomszédos Barabásszegnek sokszor járhatatlan utai miatt ) novai járás gondozása is — tudtommal még be nem tette lábát a pacsai járás területére. A mostani hivatalos beosztás megváltoztatására csak a repülőgépek, vagy más új közlekedési eszközök általános használata idején lesz majd szükség. Mostani felszólalásomnak főcélja tehát az, hogy a cikksorozat nagyérdemű íróját szeretettel kérjem további cikkeiben az Egyetemes Névtár adatainak óvatosabb használatára, másik célja pedig, hogy az új névtár kiadása előtt kérjem annak szerkesztőjét az egyházi hatóságok hivatalos megállapításainak komolyabb figyelembe vételére. Remélem, sikerül elérni célomat — anyaszentegyházunk érdekében. Kádár Lajos. Reflexiók fenti „Megjegyzésekére. Amikor egyházkerületünk statisztikájának az összeállítását munkába vettük, munkánkat az 1930-i népszámlálás adatainak felhasználásával végeztük, de az egyházmegyék és egyházközségek beosztását, a hozzájuk tartozó szórványterületekkel — természetesen — az Egyetemes Névtárból vettük, mint amely az Egyetemes Konvent megbízásából adatott ki s így hivatalosnak tekinthető. Annál is inkább gondolhattuk, hogy e Névtár adatai helyesek, mert hisz ennek szerkesztője a Névtár előszavában azt írja, hogy y>e névtár voltaké pen a lelkész urak és az adatszolgáltatásra felkért egyházi hatóságok jelentéseinek összefoglalása«. — A szórványokra vonatkozólag pedig ezt: »A szórványoknak... beosztásánál... az 1916. évben elvégzett munkálat szolgált alapul. Ettől az alapvető Munkálattól csak az esetben tértünk el, ha a szórványbeosztásban előállott változás az 1916. év után hozott egyházmegyei, illetve egyházkerületi határozattal igazoltatott«. — Ezek alapján nem volt semmi okunk a Névtár adatainak helyességét kétségbevonni. A »Megjegyzések« azonban rámutatnak, hogy valóban tévedtünk. A hivatkozott egyházker. jegyzőkönyvi pontok kétségtelenül igazolják, hogy a Névtár nem mindenben megbízható. Azt a kívánságot tehát, hogy az új Névtár mind e hibákat kiküszöbölje, — mi is aláhúzzuk! A másik kívánságnak, hogy a Névtár adatait óvatosabban használjuk, — készséggel teszünk eleget. Átnéztük kerületünk jegyzőkönyveit az utolsó tiz esztendőről, s annak határozatait feljegyeztük s továbbiakban figyelünk rá. Az eddigiekben már leközölt adatokat pedig kötelességszerüen helyesbítenénk. Őszintén sajnáljuk azonban, hogy a pacsai járáson kívül még Nagykanizsához tartozó szórványok névszerinti felsorolását nem kaphattuk a »Megjegyzésedben, mert azért pontos meghatározásnak még sem tekinthetjük azt, hogy a »Déli vasút közelében fekvő szórványok«... A háború előtti Névtár adatait,, valamint Somogy vármegye térképét is elővettük s ezek felhasználásával sikerült — úgy hisszük — az összes szórványokat most már Nagykanizsa javára átírnunk. Amikor megköszönjük Kádár Lajos lelkész úrnak »Megjegyzéseit«, melyek valóban az általunk is adni kívánt helyzet tisztázásához nagyon hozzájárultak, sajnáljuk, hogy még sem vagyunk abban a helyzetben, hogy teljesen egyetértenénk vele az általa közölt s általunk is alkalmazott javítások keresztülvitelében. Meg kell ugyanis jegyeznünk, hogy az általunk a Névtár alapján Nagykanizsához felvett 82 szórványból 2, t. i. Alsórajk és Pacsa pacsai járásbeli községek már különben is Nagykanizsához vétettek fel. így a pacsai járás 33 községéből újólag ide számít 31; Böhönyétől 4, Csurgótól 1, Nemesdédtől 4, Nemeskisfaludtól
