Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1933-03-19 / 12. szám
1933. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 47. oldal. A KIÉ székesfehérvári konferenciája. Március 12-éin vasárnap 460 vidéki ifjú — legény és leány — gyülekezett össze a székesfehérvári ref. templomban. Egy apostoli lelkületű kis ifjúsági csapat, ,a fehérvári Konfirmáltak Köre hívta meg őket és rendezte meg számukra a környék első nagyszabású ifjúsági összejövetelét, melynek tömegsikere és lelki hatása Isten dicsőségét és ifjúságunk evangéliumi, lelki fogékonyságát hirdeti. A múlt év őszén vette fel a kapcsolatot a székesfehérvári ifjúság a környék egynéhány gyülekezetének ifjúival s azóta érlelődött a terv, melynek nem várt, ékes megteljesedése és megvalósulása lett a konferencia, melyre több mint húsz, az ősi városhoz közel eső dunántúli és dunamelléki gyülekezet küldte el fiait és leányait. A mezőföldi és veszprémi egyházmegyéből — értesülésünk szerint — Falubattyán, Iszkaszentgyörgy, Moha, Mór, Sárkeszi, Sárkeresztes, Sárszentmihály, Tác és Nádasdladány ifjúsága volt képviselve. A konferencia reggel 9 órakor közös istentisztelettel kezdődött, melyen Dobos Károly, a református KIÉ országos titkára hirdette az Igét. Utána külön konferenciai előadások voltak fiuk és leányok számára Dobos Károly és Mikes Magda leányegyesületi titkár vezetésével. Délelőtt 11 órakor nyilvános konferencia volt a templomban, melyet Miklós Géza ref. lelkész, a konferencia melegszívű atyja és elnöke nyitott meg buzgó imádsággal, majd Szabó Dezső hitoktató-lelkész, a konferencia fáradhatatlan előkészítője és házigazdája tartott bevezető előadást, Dobos Károly pedig ismertette a KIÉ magyarországi munkáját. Néhány székesfehérvári ifjú személyes hitből fakadó bizonyságtétele és szavalata egészítették ki a programmot. Ebéd után, melyet a székesfehérvári gyülekezet áldozatkészségéből teljes egészében a fehérvári konfirmált ifjak állítottak elő, ismét nyilvános konferencia volt a templomban. A délutáni összejövetelen Tóth Kálmán sárkeresztesi lelkész tartott előadást a keresztyén ifjúsági munka vallásos és nemzeti jelentőségéről a falu életében, Mikes Magda pedig a keresztyén leánymunka áldásaira mutatott rá. Néhány vidéki fiú és leány bizonyságtevő szavai, szavalatok és a székesfehérvári ifjúsági énekkar szereplése után Hadházy Lajos, a rendező és vendéglátó ifjúság nevében szólott a vendég-ifjakhoz, végül Szabó Dezső hitoktató záróimája és Miklós Géza konferenciai elnöklelkész zárószavai után a XC. zsoltár éneklésével véget ért a konferencia, melyet a gyülekezet nagyszámú résztvevőinek állandó, szlerető és együtt örvendező érdeklődése kisért. Örföm, lelkesedés és csodálkozás: ezt a három érzést váltotta ki a konferencia minden résztvevő leikéből, főleg azokéból az egyszerű if jakéból, akik először találkoztak szembe a fiatal, friss és életképes Evangélium személyes és egyetemes aktualitásával, így is lehet? — kérdezték a szemek és az ajkak, mikor látták, hogy miként tud összefonódni a falu és a város, a földmíves és a diák, vagy iparos fiú vagy leány annak az egyháznak, annak a Krisztusnak szolgálatában, akit életteljesen szolgálni nem puszta szokás és nem kegyes unalom, hanem gazdag, új és egyetlen életforma és akinek a szolgálatában összetalálkozni és eggyéforrni: vallási, erkölcsi és nemzeti misszió, sőt az élet és a jövendő elsőrendű feltétele a magyar református egyház számára. A konferencia öröm és Ígéret mindazok számára, akik megértik, vagy legalább is megsejtették a keresztyén ifjúsági munka szépségét, egyházmegtartó és egyházépítő fontosságát. Istené a hála és dicsőség, de köszönet adassék az Ür minden hivatalos és elhívott szolgájának is, akiknek meglátásain és hűséges fáradozásán keresztül a konferencia megvalósult. »Hatalmasan cselekedett velünk az Ür, azért örvendezünk.« És örvendezvén,, folytatjuk a megkezdett munkát. Jelenvolt. ®@S@®®®@@®@®@®@@®®®®®@®®®®®®®®®®@@@@®@@ ® ® 1 VEGYESEK 1 gD ® @®®@®®@®®®®®®®®®®®©®®®@@®®®®@@®®@®©®§)®;@ — Március 15.-ét kollégiumunk a lapunk múlt számában közölt sorrendben ünnepelte meg. ÚglO-kor istentisztelet volt a ref. templomban, mely alkalommal Ólé Sándor hirdette Isten igéjét. Felemelő volt a honvéd-szobornál és a Petőfi-háznál tartott ünnepély, valamint az esti szinielőadás, melyet 16-án este megismételtek. A Főiskolai Énekkar, a Főiskolai Zenekar, a Gimnáziumi Vegyeskar, a színdarabban szereplő gimnáziumi tanulók és papnövendékek csak öregbítették a kollégium hírnevét. Horváth Endre képzőtársasági tanár-elnök sokat fáradt, de meg is volt munkájának az eredménye. Délben a főiskolai köztartáson ünnepi ebéd volt, melyen megjelent dr. Antal Géza püspök úr is, valamint a tanárikar teljes számban. Itt Pais Sándor főisk. szénior és dr. Tóth Endre főisk. igazgató mondott lelkesítő beszédet. Nő nevelő-intézetünk március 14-én 12 órakor tartotta meg magas színvonalú hazafias iskolai ünnepélyét az intézet dísztermében. A növendékek szavalattal és zeneszámmal szerepeltek, az ünnepi szónoklatot dr. Kőrös Endre főigazgató tartotta, aki magvas beszédében kegyelettel adózott a hősök emlékének és áldozatos honszerelmük követésére buzdította a hallgatóságot. — Lelkészi konferenciát rendez a tiszáninneni egyházkerület elnöksége és a sárospataki theologiai akadémia tanári kara április 6-án és 7-én Sárospatakon. A konferencia problémája a szekták elleni védekezés kérdése. Előadók: Farkas István püspök, dr. Enyedy Andor egyházkér. főjegyző, Janka Károly főiskolai lelkészi gondnok, dr. Kováts J. István, dr. Marton János, dr. Mátyás Ernő, dr. Vasady Béla, dr. Zsíros József, dr. Szabó Zoltán theol. tanárok. Pósa Péter és Farkas Elek esperesek, Svingor Jenő belmissziói előadó, Nádházy Bertalan és Gyülvészy István lelkészek. Részvételi díj 7 P (2 P jelentkezési és 5 P étkezési díj). A jelentkezési díj a sárospataki theologia igazgatója címére küldendő. Jelentkezési határidő március 20. — Szeretetvendégség. A túlsó komáromi Protestáns Jótékeny Nőegylet március 19-én a kollégium nagytermében jótékonycélu szeretetvendégséget rendez. — Ajándék. A főiskolai könyvtár értékes ajándékben részesült. Özv. Csiszár Andorné, theol. akadémiánk áldott emlékű volt tanárának, Tóth Dánielnek a leánya a könyvtárnak adományozta azt a gvüjtőkönyvet, amellyel Tóth Dániel 1860 őszétől 1861 tavaszáig Franciaországban és Skóciában gyűjtött Főiskolánk javára. A ránk nézve rendkívül érdekes kéziratért fogadja az adományozó e helyen is az intézet hálás köszönetét.
