Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1933-03-05 / 10. szám

1933 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 39. oldal. folytatott nyilvános vitámban vele szemben főként én is ezt az álláspontot hangsúlyoztam. A Szeretetszövet­­ség első céljának is a Kálvineumok megmentését tar­tom s hogy már árvaházakat létesítettünk, ezt nem új alkotások iránti mohóságom, hanem az a körülméuy hozta magávíal, hogy Hejőpapiban ilyen feltétel alatt adományoztak birtokrészeket, máskülönben ezek he­lyett a régiek megerősítésére és a diákok támogatá­sára irányítottam volna a Szövetség akcióját. Szives levelednek minden tétele arról győz meg, hogy ez ügy iránt a legmelegebben érdeklődök Ez a figyelem annyival inkább átmelegíti a lelkemet, mert az üggyel kapcsolatban bizonyos fájdalmakat érzek a miatt, hogy gondolataimra, tépelődéseimre senki nem reflektál. Úgy magamr,a vagyok hagyva, mintha a saját dolgomról és nem egy nagy közös feladatról volna szó: annál értékesebb reám nézve az a jóleső kivétel, amit Részedről tapasztalok és továbbra is kérek. Megtántorodás -nélkül megyek utamon előre, mert hiszem, hogy Isten vezeti lépteimet, de az út rögei és tövisei között hálásan veszem, ha lépteimet valaki szerető gonddíal kiséri s meleg rokonszenvvel mutat olykor rá, hova és hogyan lépjek. Isten áldjon meg érte! Szeretettel köszönt igaz hived: Kiss Ferenc. Kisköri munka. A mezőföldi egyházmegye IV. missziói kisköré­ben : Sáregres, Dég, Szilasbalhás, Igar, Simontornya és Pálfa, a lelkészek a következő közös munkát vé­gezték : Az elmúló tél folyamán megjelentek minden gyü­lekezetben, baráti körben tartott értekezleteken, egy­házi közéletünk, gyülekezeti szolgálatunk aktuális kér­dései felett beszélgettek, majd a gyülekezet számára vallásos ünnepélyt tartottak. Állandó témául a mai élet egyik legfontosabb kérdésére, a keresztyénség és i a munkáskérdés, keresték a feleletet. Űgyancsak visszatérő tárgy volt a templom szeretete. Pálján: •1932 november 6-án volt vallásos ünne­pély. Imádkozott és Igét hirdetett Varga Kálmán simontornyai lelkész. A református keresztyénség lé­nyege címen reformációi vonatkozásban Kovács Kál­mán szilasbalhási lelkész beszélt. A keresztyénség és a munkáskérdésről Fülöp László igari lelkész tartott előadást. A gyülekezet énekkara két számmal szere­pelt; Kajári Mária és Böröcz Mária pedig szavaltak. Bózsa Sándor sáregresi lelkész imádságával végződött az ünnepély. Dégen: 1932 november 27-én volt az ünnepély. Imádkozott Fülöp László, Igét hirdetett Varga Kál­mán; a munkáskérdésről Bózsa Sándor, a templom szeretetéről Kovács Kálmán tartott előadást. Ének­kari számok és szavalatok vohzóbbá tették az estet. Utóimádságot Fülöp László mondott. Igoron: 1932 december 18-án volt ünnepély. Imádkozott Kuli János pálfai lelkész, prédikált Nagy Lajos dégi lelkész. A munkáskérdésről Kovács Kál­mán, a templom szeretetéről Bózsa Sándor beszélt'. Kétszer szerrepelt a gyülekezet énekkara s szavaltak Pál Eszter és Zsinka Juliánná. Végül imádkozott! Bózsa Sándor. Sáregresen: 1933 január 15-én volt vallásos est. Imádkozott Fülöp László, Igét hirdetett Kuli János, a munkáskérdésről Kovács Kálmán beszélt. A bibliai iskolai munkáról id. Victor János, a vasárnapi iskolai szövetség főtitkára -tartott előadást. A gyülekezet tagjai 'közül szavaltak Nagy Imre; Mórocz János, Kondor Juliánná és Gáspár Mária; kétszer pedig az énekkar szerepelt. Id. Victor János délután mintataní­tást mutatott be az iskolában. Ugyancsak itt volt a kiskör gyülekezeteiből szép számmal iqgybegyült pres­biterek számára tartott presbiteri értekezlet. Vidékről 25 presbiter jelent meg, a helyi presbitérium pedig teljes számban ott volt. A CXXXIV. zs. 1. versének eléneklése után imádkozott Kuli János. A presbiteri hivatás szent kötelességének hangsúlyozásával az ér­tekezletet megnyitotta Bózsa Sándor. Presbiter, miq£ a lelkész munkatársa címen Fülöp László, a presbiter és az egyházfegyelem kérdéséről pedig Kovács Kál­mán tartott eszméltető bevezetést. Felemelő látvány volt látni hitükről bizonyságot tevő, egyházukért nem­csak aggódó, de érette és benne munkálkodni kész seregét az elválasztott hivatalosoknak. Bizó hang, meg­nyílt lélek egyszerű, de jnnál melegebb szavakban kereste az utat a felszólaló presbiterek ajkán a testvér­­lelkekhez. Az érdeklődés annyira lekötötte az időt az előbbi kérdéseknél, hogy a kitűzött harmadik téma (a presbiter és az iskola) el is maradt. Meggyőződé­sük: jó volt nekünk ott lenni, épültünk egymás hite által. Bózsa Sándor imája után őszinte hálaképen szállt fel az ének: Dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás ... a megnyílt lelkekből. Szitás balhéson: 1933 január 29-én. Imádkozott Nagy Lajos, Igét hirdetett Bózsa Sándor. A templom szeretetéről Kuli János, a munkáskérdésről a vendé­gül jelen volt Radics József cecei lelkész beszélt. Kétszer énekelt közben az énekkar s szavaltak Kardos Béla, Pál Erzsébet. Imádkozott Varga Kálmán. Simontornyán: 1933 február 12-én végeztük kö­zös munkánkat. Imádkozott Kovács Kálmán, az Igét hirdette Fülöp László, a munkáskérdésről Bózsa Sán­dor, a templom szeretetéről Nagy Lajos tartott elő­adást. Közben szavaltak Krinátz József, Gombos Lidia, énekelt a leányok kara; majd vegyes kvartett. Zeneszámmal két ízben Radványi Ottó és Pereczes István működtek közre. Ünnepélyeinken begyült perselypénzt egyház­­megyei árvaház-alapunk javára küldtük el. A mi Istenünké legyen a hála, ki mindidáig meg­segített minket. — A család élete címen jelent meg az erdélyi reformátusság egyik újabb alkotásának, a Károli Gáspár Irodalmi Társaságnak a kiadásában Vásárhelyi János egy­házkerületi főjegyző legújabb kötete. A 127 lapra terjedő mű igen alkalmas vallásos estélyeken felolvasások tartására. Tartalma a következő fejezetekre oszlik: A keresztyén családi élet válsága; Jézus és a család; Családalapítás; Házastársak; A szülők ; A gyermekek ; A testvérek ; Gyer­mek nélkül; A nagyszülők; A cselédek; A válás kérdése; A csendes óra. Mindenütt mély evangéliumi alap, ebből folyó komoly református szellem jellemzi a szerzőt. Ismeri az életet, annak nehézségeit, de megvan győződve arról is, hogy Isten Igéje alkalmas eszközöket nyújt azok leküzdésére. A munka első számát alkotja a Házi Kincstár című kiadvány-sorozatnak. Melegen ajánljuk. Megrendel­hető az Egyházkerületi Iratterjesztésnél, Pápán.

Next

/
Thumbnails
Contents