Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1933-12-24 / 52. szám
1933. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 213. oldal. szentgyörgy, Monoszló, Nagypécsely, Nemespécsely,, Tótvázsony, 1—5o/o közt: Fehérvárcsurgó, Inota, Moha, Papkeszi, Mencshely, Szentgál községekben. Az egy lelkész alá tartozó anya-, társ-, leány-, flókégyházakat és szórványokat együttvéve: szaporodás mutatkozik 17 'egyházban, azonos a lélekszám 1 „ fogyás mutatkozik 18 „ Legnagyobb a szaporodás: 1920 1930 szaporodás o/o Vörösberény 594 874 280 47’1 Várpalota 703 860 157 22’3 Zánka 209 244 35 16*7 Tihany, Kádárta, Litér, Veszprém egyházaknál mint fent. 5 lOojo közt van a szaporodás: Balatonfüred, Magyarbarnag, Szentkirályszabadja, 1—5o/o közt: Alsóörs, Balatonarács, Balatonkövesd, Hajmáskér, Nemesvámos, Királyszentistváin, /o/o-on alul Köveskál egyházban. Azonos a lélekszám: Öcsön. Legnagyobb a fogyás: Felsőörs, Vilonya, Gyulafirátót, Csór, egyházaknál, mint fent. 5—10o/o közt van \a fogyás: Balatonhenye, Balatonudvari, Nemespécsely, Nagyvázsony, Szeutantalfa, Tótvázsony, Baíatonszőllős, Iszkaszentgyörgy, Monoszló, 1—5o/o közt: Fehérvárcsurgó, Inota,. Szentgál, Moha, Papkieszi egyházaknál. Az egész veszprémi református egyházmegye népessége az 1920-i népszámlálás szerint 17.915 az 1930-i „ „ 18.394 tiz év alatti szaporodás 479 = 2.7o/0 (f*.................. .................. ............ U KÖNYVISMERTETÉS IV IV ■ -----------------N A 769 oldalas »Theologiai Tanulmányokénak, melyeket főiskolánk jubileumára írtak theologiai tanáraink, harmadik kötete Mándi Márton István élete dr. Tóth Endre tollából. A mű bevezetésében olvassuk a pápai kollégium történetét tárgyaló művek jegyzékét, a kollégium 1752-ig tartott zaklatott életének, azután teveli vegetálásának, majd ismét Pápán Járdánházy Gábor és Csépán János rektorságának rövid rajzát. Az I. részben Márton István származását, atyjának életét, azután neveltetését, gyermekkorát, iskoláztatását (szül. 1760 nov. 23j tanult atyjától, azután Szentkirályszabadja grammatikai iskolájában, Kecskeméten, Debrecenben), hajdúnánási rektorságát, göttingai tanulását, híres német városok fölkeresését, hazatérését. A II. rész tárigyalja főiskolánk életét M. 1. vezetése alatt. Csépán évközi távozása miatt hamar be kellett tölteni a rektori széket. Meghívják a pápaiak a Göttingából hazatért Márton Istvánt 300 frt. fizetésre. Márton az iskola érdekét tartva szem előtt, kijelenti, hogy 300 frt. fizetés mellett a rektor gyakran változik s az iskola csak pusztul és hogy két tanítóval a kívánt célt elérni nem lehet. Felemelt fizetéssel s a pápaiak ama határozata mellett, hogy mihelyt lehetséges, beállítják a harmadik tanítót is, Márton vállalkozik. Segélyt Kérnek a szomszéd egyházmegyéktől; Márton István gondolata szerint új padokat készíttetnek. 1790 dec. 14-én megkezdi tanítói működését, 21-én pedig a papi szent hivatalra is kibocsáttatott. Megindul a fejlődés. Márton hatására 1791-ben beállítják a második profeszszort, Láczai Józsefet. Az egyházmegyékhez küldött segélykérésnek a pápainál mindjárt eredménye van s ettől fogva bármily merész tervvel áll elő Márton István, a pápaiak követik. Különválasztja az iskola cassáját az egyház cassájától. 1752-ig a pápai diákok élvezték a legatio jótéteményét, 1763 óta Losonc küldte a legátusokat, az egyházkerület keleti részébe pedig Patak. Márton célja, hogy újra Pápáé legyen a legátus - küldés. 1791-ben az egyházkerület a pápai egyházmegye legátióit Pápának adja. Losonc védi jogát, de Mártonék agitálására az eredmény az, hogy Losoncnak hagyatik 41 egyház, a többi a pataki legátiókon kívül Pápának juttattatik. Erőszakos út volt ez, de jogos, mert 1752-ig Pápán voltak a legátiók s a legátio jótéteményével a diákokat Pápához kötözte. További terve Mártonnak a főiskola régi dicsőségében való megszervezése s elegendő új épület emelése, melyet az egyházi gyűlés 1793-ban el is határozott. Meg is építik az épületeket, de a gyűjtés siralmas eredménye miatt kölcsönből. 8985 frt. kölcsön Márton István, illetőleg az iskolai kassza felelősségére. E mellett új tanítókról is gondoskodni, amihez megint újabb kölcsön kell. Miből a fenntartás és kamat? A suppli ratio. Az egyházkerület megengedi a búza és bor gyűjtését, de ezzel aztán a pápai egyház kezéből, mely csak kölcsönnel támogatta az építkezést, kezd a vezetés átmenni az egyházkerületnek, mint fenntartónak kezébe. Ingyen fuvarok, anyagbeszerzés, építtetés Márton István és társai feladata. 1794-ben már meg van az akadémia. Űj épület — bennlakással, ami korszakos jelentőségű. Fölállítják a diákhivatalokat s az 1585, évi törvény helyett a megváltozott viszonyoknak megfelelően törvénykönyvet készít Márton István. E törvények szerint éltek diákjai a kollégiumban. Ám a diákok nehezen törődtek bele a bennlakás szigorú törvényes rendjébe s gyakori volt a sedes. Márton Láczaival szigorúan őrködött. Márton, mint rektor és classium director nemcsak az ifjúságra, hanem a classisok tanítóira s a tanításé rendre is ügyelt, itt aztán erős akarata, mely elsősorban az iskola rendjére s a rakoncátlan diákok fegyelmezésére irányult, összeütközésbe hozta Láczaival, Horváthtal s később más professzorokkal. A győztes mindig ő volt. Az egyházi életben való emelkedése is ezt mutatja. Előbb egyházkerületi könyvvizsgáló, majd pápai egyházmegyei, egyházkerületi tanácsbíró. Megállapítják az iskola kormányzását, a tanítás ellenőrzését, professzorok fizetését. A nagy szeretet, melyet Márton István mindenkiben, de különösen Ráday grófban fölkelt a rohamosan fejlődő iskola iránt, alumniumokat teremt a diákok részére. Következik agitálása, hogy a pápai iskola anyaiskola legyen. Erőszakosan foglalják el Losonc és Patak legátióit. 1797-ben elismerték a pápai iskolát az egyházkerület anyaiskolájának s ezzel Márton elérte célját: az iskola immár nemcsak a pápaiaké, hanem az egyházkerület minden egyházáé. Harc Patakkal a balatonmenti legátiókért, mely megegyezéssel végződik. Az iskolarektorságok Pápához csatolásának kierősza-. kolása Tóth Ferenc segélyével, ki Patakra meghivatván, — ezzel a föltétellel marad meg Pápán. 1801-ben a supplicatio joga is elismertetik az ország területén Pápa részére Patakkal és Debrecennel együtt. Ren
