Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1933-01-15 / 3. szám

10. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1933. felsősorban a zsoltáriró tanácsa szerint nekünk kell az Örökkévalót szem előtt tartani. A vezetőkre sok harc és kisértés vár. Mott János erről is összefoglalja; évtizedes tapasztalatait. A lelki veszélyek legnagyob­bika a célhiány. A lelki élet nem lehet egyszerű vé­letlenek eredménye. Előre megfontolt szándékkal kell küzdeni apály és dagály ellen, hogy Krisztus mélyeb­ben megragadhasson. Ha nem, anélkül, hogy tudomá­sunkra jutna, eltávolodunk Tőle. Sok bajnak a forrása a felületesség. Mindig figyelemmel kell kisérni, hogy olyanok-e a módszereink, amelyek megfelelnek a mo­dern idők követeléseinek, olyan-e a lelki kultúránk, amely összefogója lehet a minden oldalról előtörő határtalan szükségletnek? A múltból a lelki hatalom kincseit örököltük. Rá kell ezekre találnunk s birto­kunkba vennünk. Nagy veszély a képmutatás is. A vezetők törekvésének a tengelye az, hogy a szolgálat­hoz munkásokat toborozzanak, hangsúlyozva azt az igazságot, hogy az ifjúságot az ifjúságon át lehet leg­eredményesebben evangelizálni. Minden inspirálás és tanítás elveszti az erejét, ha csak szavakban van kü­lönbség az inspiráló és inspirált élete között. Az őszinte és átlátszó élet tud csak sokszorozott ered­ményre jutni. Ennek válfaja a formalizmus veszélye, mely legfőképpen abban áll, hogy a vezető hozzászo­kik a tlieol. nyelvhez s életére nézve a szavak elveszí­tik értelmüket, realitásukat. Pl. a bűn romboló mun­kája nem kelt már benne olyan méltatlankodábt, mint azelőtt; a biblia nyelvén szólva: a szentség növekedé­sével nem növekszik meg a bűn hatalma, azaz Krisz­tus nem sokasítja meg szemei előtt a bűnt. Gyakori a lelki gőg is: amit mond, arról azt hiszi, hogy saját magára nem vonatkozik. A legtöbb bukás azok között van, akik dicsekednek azzal, hogy szilárdan állanak a lábukon. Előfordul a nyelv bűne. A vezetőnek gyak­ran kell egyesülete részére a kívül, vagy belülállók­­tól bizonyos irányú támogatást, időt, vagy befolyást kérni s ilyenkor a remélt eredmény érdekében nem beszél olyanról, amit mögötte gondol, vg.gy mond. Amilyen elítélendő a vezető részéről a rosszakaratú kritika, szeretetlen ítélkezés, ép oly bűn a gyávaság, ha szó nélkül hagyja a bűnnek a megnyilatkozásait; Természetesen a legtöbb bajnak a lelki erőtlenség az oka, amely elviselhetetlen nyűg minden gyülekezeti munkán. Semmi sem megrázóbb, mint látni embereket, iamint osztják az élet kenyerét, maguk pedig éhen pusztulnak el. Micsoda önhittség azt gondolni, hogy rosszul táplált élettel jó szolgálatot tudunk tenni a körülöttünk éhezőknek. Moody tanácsát Mott igazolja: »Mindnyájan repedezett edények vagyunk, szükség van arra, hogy gyakran megtöltessünk«. Kerca. (Folyt, köv.) Pataky László. — A ref. teológiai tanárok országos konferenciája Sárospatakon, február 3—4-én fog ülésezni. A konferencia egyik főtémája a Barth-féle dialectica teológia megvitatása lesz, melyet az egyes teológiai tudományszakok képviselői külön tanulmányokban világítanak meg. Foglalkozni fog a konferencia a teol. tanterv kérdésével is. — A neszmélyi reL egyház templomrenoválása 5500 pengőbe került. Egy kegyes asszony 1119 négyszögöl földet hagyott az egyházra; egy család ezüst keresztelő korsót ajándékozott; egy másik család a templom fűtésére fát és szenet egész télre, t. i. a Ref. Nőegylet kályhát állított be a templomba s azóta fűtik a templomot. Az enyingi gyülekezet téli munkája. A kétezer lelket számláló enyingi (gyülekezeti októberben megkezdte téli intenzivebb lelki munká­ját, amely a nyáron a falusi munkák miatt szünetelni kénytelen. Vasárnap délelőtt 500—800 ember hall­gatja az igét, karácsonykor 650 ember vett úrvacsorát. Vasárnap délutánonként a Heidelbergi Kátét magya­rázzák a gyülekezet lelkipásztora Monori Kovács Fe­renc és segédlelkésze Ácsai József. A szórványokban havonta egyszer vasárnapi istentiszteletet tartanak! (Leshegyen, Balatonbozsokon), az enyingi atyafiak ingyenes fuvarral támogatják ezt a munkát. A bala­­tonbozsoki százhúsz lelkes szórvány számára imaház építését határozták el, amelyhez eddig két hét alatt 4200 téglát, két ablakot, egy ajtót, a cseréptetőt, in­gyenes kőmivesmunkát és az urasztalát ajánlották meg a hívek. Karácsony este Enyingen családi áhítat volt a templomban hatszáz ember részvételével; tíz pengő perselypénzt adott ez alkalommal a gyülekezet a bo­­zsoki imaházra. A karácsony első ünnep délelőtti perselypénz 25 pengő, dec. 8-tól dec. 31-ig a persely­pénz 122 pengő volt. Ősz óta minden reggel biblia­­ímíagyarázat van a templomban, főképen az iskolás­gyermekek számára. A bibliamagyarázatok csak 5—7 percesek; adventi időben 80—100 felnőtt vett eze­ken részt, adventi hétköznapi perselypénz 21 pengő volt. A heti programm ez: hétfőn varró- és kézimunka­­délután a parochián, szerdán este más-más családnál bibliaóra, amelyen 70—150 hivő vész részt, de nagyon sok másfelekezetü egyén is eljön. Münden csütörtö­kön este vallásos estet tartanak: ezeken a gyülekezet énekel, lelkipásztor »A kálvinizmus és a mai élet« címen előadás-sorozatot tart, segédlelkész bibliát ma­gyaráz, szavalnak, énekelnek, többször a gyülekezet férfi-dalárdája ad elő művészi számokat. Á vallásos esték közönsége — többszáz férfi is — zsúfolásig megtölti a szép nagy templom padjait. Ünnepi lát­vány az esti csendben a templomból kivonuló hatal­mas tömeg. Az eddigi előadások a kálvinizmussal kapcsolatban a következő tárgyakról szóltak: a kál­vinizmus arisztokratái; a kálvinizmus jelmondata; a kálvinizmus és az egyház; a kálvinizmus és a nem­zet; a kálvinizmus és a királykérdés; a kálvinizmus és a békerevizió; a kálvinizmus ridegsége. Pénteken vagy az utcakörzeti gondozó munkatársak összejövetele van Vagy a nőegylet valamelyik szervének: nagyelnöki tanács, választmány stb. ülése. A karácsonyi segélye­zést ez a nőegylet intézte, melynek elnöke a gyüleke­zet elhunyt lelkészének, Szűcs Zoltánnak özvegye, társelnöke a lelkipásztor, ügyvezető elnöke a község főjegyzőjének és egyik presbiterének, Tóth Jenőnek felesége. Az alelnökök a gyülekezet rektornéja, gond­­noknéja, pénztárosnéja és agilis nők, akik lelkesen vé­gezték a szervezet munkáját. E működés eredménye Volt, hogy a karácsonyi gyűjtés közel 600 pengő pénz­adományt és nagymennyiségű élelmiszert bocsájtott az egylet rendelkezésére: így pl. 632 kg. liszt, 11 métermázsa burgonya, 313 kg. bab, 21 kg. zsir, 29 kg. lencse, 87 kg. káposzta, azonkívül rizs, cukor, tiz mázsa fa stb. A gyülekezet minden szegény gyer­meke kapott ruhaneműt: cipőt, alsóruhát, meleg téli ruhát, sőt télikabátot; száz kiló kalácsot is osztottak ki karácsony estéjére. A szétosztott adományok értéke meghaladja az 1400 pengőt. Az iskolában szeptember óta naponta készítik elő a konfirmációra kerülő hato­dikos iskolásokat. Az ősz óta többen tértek a ref. val­lásra, közöttük egy héttagú család is: ezeket a lelki­

Next

/
Thumbnails
Contents