Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-29 / 22. szám
Negyvenharmadik évfolyam. 22. szám. Pápa, 1932 május 29. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYEMEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. •«—— — FELELŐS SZERKESZTŐ : DR, PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. IGAZQ. PÁPA, FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE : DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Új szeretetintézmény. Pár héttel ezelőtt jutott baráti kézből hozzánk a barsi ref. egyházmegye kiadványa a kiskoszmályi árvaház iÖrténéié-rő\, melyből megtudtuk, hogy az árvaház 1 új otthonának felavató ünnepsége május 26-án megy végbe. Bizonyára sokan vannak olvasóink közül, akik nem is hallottak erről az árvaházról és így mindenképen célszerű, hogy az új otthonba költözés alkalmából 'lapunk első helyén emlékezzünk meg róla. Az utódállamok református egyházai páratlan lendülettel alkották meg a krisztusi törvény alapján, a Lélektől indíttatva szeretetintézményeiket. Egymásután létesült a feketicsi, a beretkei árvaház, illetve szeretetház és most ezekhez csatlakozik a kiskoszmályi, mely annyival közelebb áll hozzánk, dunántúliakhoz, hogy emberi oldalról alapítója Nehézy Károly lelkész Pápán szerzett lelkészi oklevelet és az árvaház a tőlünk elszakított barsi egyházmegyében kapott új otthont, mely a fejlődésnek széles lehetőségeit nyitja meg ez új szeretetintézmény előtt. Ezt az árvaházat az alázatos, hivő imádságra feleletül adta a jóságos Isten. Történetére nézve jellemzők a füzetben foglalt adatok. A következő mondat sok mindent megértet velünk: »Ahol a bibliával komolyan foglalkoznak, ott Isten is mindig jelen van és előre nem lehet tudni, mikor jön létre valami nagy és rendkívüli dolog minden különösebb előkészület nélkül«. Az árvaház kezdete egy, a komáromi ref. egyházmegyéhez tartozó Marcelházán, 1928márc. 25-én tartott gyülekezeti bibliaórára vezethető vissza, ahol arról beszéltek, hogy lehet Jézust test szerint megtalálni e földön és egy kisleány Márk 937-t idézte: »aki a gyermekek közül egyet befogad az én nevemben, engem fogad be.«. Valaki szállást és élelmet ajánlott! fel, egy másik gondozónak jelentkezett és nemsokára két árvával megszületett a lelkészi lakásban elhelyezett árvaház. Isten megáldotta a mustármagnyi kezdetei* jöttek az adakozók, jöttek az újabb árvák. 1930-ban két gondozó felügyelete alatt 14 árva van az árvaházban. 1931 májusban megalakul a Béthel-Egylet, mely magára veszi az árvaház gondját. 1931 június 30-án a barsi ref. egyházmegye közgyűlése 30.000 csehkoronát szavaz meg az árvaháznak és július 2-án a Béthel- Egjylet megvette 70.000 K-ért a Léva melletti Kiskoszmály községben levő egyemeletes és 18 szobás volt grófi kastélyt az árvaház céljaira 950 négyszögöl nagyságú telken. Jelenleg »az árvaház lakóinak száma 48 és pedig 34 árva, 1 agg nő, 5 gondozó, 1 utazótitkár, kikről minden tekintetben az árvaház gondoskodik, ^továbbá 3 gyermek, 1 férfi, egy agg házaspár, 1 állandóan ágyban fekvő beteg leány. Ezen utóbbi hét személyről saját hozzátartozóik gondoskodnak anyagi tekintetben, egyébként pedig az árvaház visel gondot róluk«. Mindezért Istené a dicsőség, aki megsegíti övéit, ha ő Reá hittel támaszkodnak. A felavatáson nem lehettünk jelen, de lélekben együtt szállt fel imádságunk Istenhez, liogy végezze is el a munkát, amelyet elkezdett. P- J. A legújabb bibliai leletek Egyptomban. A két legutóbbi évtizedben a bibliai tudományokkal foglalkozó theologusok figyelme mindjobban a Biblia eredeti szövegének megállapítására irányult. Ez a törekvés idézte elő, hogy egyre szorgosabban kutattak olyan, lehetőleg minél régibb kéziratok után, melyekből azt minél pontosabban meglehet állapítani. Ennek a szorgos munkának következménye volt sok régi, főleg Keleten levő zsinagógák »genizái«-ból, vagy évszázadok óta romokban levő kolostorok törmelékei alól előkerült, az ó- és újtestamentum szövegére egyaránt rendkívül fontos héber, görög vagy másnyelvü kézirat és fordítás. Egy ilyen fontos leletről számol be C. Schmidt berlini archeológus a Zeitschrift für die neutestamentliche Wissenschaft c. folyóirat egyik legutóbbi számában (1931. évf. 3—4, szám). E fontos leletre, mely az ó- és újtestamentumra egyaránt értékes, 1930. év havának egyik jeruzsátemi útja alkalmával terelődött figyelme. Ekkor megfordult Egyiptom nagyforgalmú kereskedelmi városában, Kairóban is és már ekkor itt több görögnyelvű és elég jó megtartásban levő kéziratot ajánlottak fel neki megvételre. Mivel ez általa hamar felismert ó- és újtestamentumi kéziratokért a kereskedők lehetetlen magas árat kértek, mihez még hozzájárult az is, hogy a kéziratok különböző kereskedők kezében voltak, ami még jelentősebb összeget tett volna megszerzésüknél szükségessé, erről tehát egyelőre lemondott. Időközben azonban e kéziratok nagy részét megszerezte H. Chester Beatty magángyűjtő, aki — megmentve azokat így a szétszóródástól — azután Londonba vitte. A bibliai kutatásra nézve oly fontos kincseknek a tanulmányozásához ott a papyrologia két jelentős képviselője: Sir Frederic Kenyon és dr. Bell fogott hozzá, kik ezek összeállításához és konzerválására Londonba hívták dr. Ibsekért, a berlini múzeum nagynevű papyrus konzerválóját, s vele együtt ezeket előzetes vizsgálatoknak vetették alá. Már futólagos vizsgálatuk nyomán is meggyőződtek a lelet nagy jelentőségéről, melyről rövid beszámolót és leírást Kenyon, a brit múzeum volt főigazgatója adott a Times 1931 nov. 19-iki számában. Ugyancsak őt bízta meg Chester Beatty
