Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1932-05-29 / 22. szám

Negyvenharmadik évfolyam. 22. szám. Pápa, 1932 május 29. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE­­­­­­­MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. •«—— — FELELŐS SZERKESZTŐ : DR, PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. IGAZQ. PÁPA, FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE : DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Új szeretetintézmény. Pár héttel ezelőtt jutott baráti kézből hozzánk a barsi ref. egyházmegye kiadványa a kiskoszmályi árvaház iÖrténéié-rő\, melyből megtudtuk, hogy az árvaház 1 új otthonának felavató ünnepsége május 26-án megy végbe. Bizonyára sokan vannak olvasóink közül, akik nem is hallottak erről az árvaházról és így mindenképen célszerű, hogy az új otthonba köl­tözés alkalmából 'lapunk első helyén emlékezzünk meg róla. Az utódállamok református egyházai páratlan lendülettel alkották meg a krisztusi törvény alapján, a Lélektől indíttatva szeretetintézményeiket. Egymás­után létesült a feketicsi, a beretkei árvaház, illetve szeretetház és most ezekhez csatlakozik a kiskoszmályi, mely annyival közelebb áll hozzánk, dunántúliakhoz, hogy emberi oldalról alapítója Nehézy Károly lelkész Pápán szerzett lelkészi oklevelet és az árvaház a tő­lünk elszakított barsi egyházmegyében kapott új ott­hont, mely a fejlődésnek széles lehetőségeit nyitja meg ez új szeretetintézmény előtt. Ezt az árvaházat az alázatos, hivő imádságra feleletül adta a jóságos Isten. Történetére nézve jel­lemzők a füzetben foglalt adatok. A következő mon­dat sok mindent megértet velünk: »Ahol a bibliával komolyan foglalkoznak, ott Isten is mindig jelen van és előre nem lehet tudni, mikor jön létre valami nagy és rendkívüli dolog minden különösebb előkészület nélkül«. Az árvaház kezdete egy, a komáromi ref. egy­házmegyéhez tartozó Marcelházán, 1928márc. 25-én tar­tott gyülekezeti bibliaórára vezethető vissza, ahol arról beszéltek, hogy lehet Jézust test szerint megtalálni e földön és egy kisleány Márk 937-t idézte: »aki a gyermekek közül egyet befogad az én nevemben, en­gem fogad be.«. Valaki szállást és élelmet ajánlott! fel, egy másik gondozónak jelentkezett és nemsokára két árvával megszületett a lelkészi lakásban elhelye­zett árvaház. Isten megáldotta a mustármagnyi kezdetei* jöt­tek az adakozók, jöttek az újabb árvák. 1930-ban két gondozó felügyelete alatt 14 árva van az árvaházban. 1931 májusban megalakul a Béthel-Egylet, mely ma­gára veszi az árvaház gondját. 1931 június 30-án a barsi ref. egyházmegye közgyűlése 30.000 csehkoro­­nát szavaz meg az árvaháznak és július 2-án a Béthel- Egjylet megvette 70.000 K-ért a Léva melletti Kis­­koszmály községben levő egyemeletes és 18 szobás volt grófi kastélyt az árvaház céljaira 950 négyszögöl nagyságú telken. Jelenleg »az árvaház lakóinak száma 48 és pe­dig 34 árva, 1 agg nő, 5 gondozó, 1 utazótitkár, kik­ről minden tekintetben az árvaház gondoskodik, ^to­vábbá 3 gyermek, 1 férfi, egy agg házaspár, 1 állan­dóan ágyban fekvő beteg leány. Ezen utóbbi hét személyről saját hozzátartozóik gondoskodnak anyagi tekintetben, egyébként pedig az árvaház visel gondot róluk«. Mindezért Istené a dicsőség, aki megsegíti övéit, ha ő Reá hittel támaszkodnak. A felavatáson nem lehettünk jelen, de lélekben együtt szállt fel imádságunk Istenhez, liogy végezze is el a munkát, amelyet elkezdett. P- J. A legújabb bibliai leletek Egyptomban. A két legutóbbi évtizedben a bibliai tudomá­nyokkal foglalkozó theologusok figyelme mindjobban a Biblia eredeti szövegének megállapítására irányult. Ez a törekvés idézte elő, hogy egyre szorgosabban kutattak olyan, lehetőleg minél régibb kéziratok után, melyekből azt minél pontosabban meglehet állapí­tani. Ennek a szorgos munkának következménye volt sok régi, főleg Keleten levő zsinagógák »genizái«-ból, vagy évszázadok óta romokban levő kolostorok tör­melékei alól előkerült, az ó- és újtestamentum szö­vegére egyaránt rendkívül fontos héber, görög vagy másnyelvü kézirat és fordítás. Egy ilyen fontos leletről számol be C. Schmidt berlini archeológus a Zeitschrift für die neutesta­­mentliche Wissenschaft c. folyóirat egyik legutóbbi számában (1931. évf. 3—4, szám). E fontos leletre, mely az ó- és újtestamentumra egyaránt értékes, 1930. év havának egyik jeruzsátemi útja alkalmával terelődött figyelme. Ekkor megfordult Egyiptom nagyforgalmú kereskedelmi városában, Kairóban is és már ekkor itt több görögnyelvű és elég jó meg­tartásban levő kéziratot ajánlottak fel neki megvé­telre. Mivel ez általa hamar felismert ó- és újtesta­­mentumi kéziratokért a kereskedők lehetetlen magas árat kértek, mihez még hozzájárult az is, hogy a kéz­iratok különböző kereskedők kezében voltak, ami még jelentősebb összeget tett volna megszerzésüknél szük­ségessé, erről tehát egyelőre lemondott. Időközben azonban e kéziratok nagy részét megszerezte H. Ches­ter Beatty magángyűjtő, aki — megmentve azokat így a szétszóródástól — azután Londonba vitte. A bibliai kutatásra nézve oly fontos kincseknek a tanulmányo­zásához ott a papyrologia két jelentős képviselője: Sir Frederic Kenyon és dr. Bell fogott hozzá, kik ezek összeállításához és konzerválására Londonba hívták dr. Ibsekért, a berlini múzeum nagynevű papyrus konzerválóját, s vele együtt ezeket előzetes vizsgála­toknak vetették alá. Már futólagos vizsgálatuk nyomán is meggyőződtek a lelet nagy jelentőségéről, melyről rövid beszámolót és leírást Kenyon, a brit múzeum volt főigazgatója adott a Times 1931 nov. 19-iki számában. Ugyancsak őt bízta meg Chester Beatty

Next

/
Thumbnails
Contents