Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1932-05-08 / 19. szám

1932.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

75. oldal

mert abban az évben egyesült ez a dunántúlival s azóta „dunántúli“ nevet visel. A második állításban van némi igazság, de csak annyiban, hogy 1774-ben az egyházkerület püspöke valóban Torkos. — De ez az összeírás az 1773-ban Bugyiban tartott konferencián egyetemes főcurátorrá- választott Beleznay Miklós generális kívánságára és általa megjelölt kérdőpontok alapján készült a dunántúli egyházkerület — (nem tudjuk, hogy a többi egyházkerületben is?) — valamennyi egyházmegyéjéről és pedig egész pontosan Kun János suptis főjegyző által. — Rendeltetése pedig minden valószinüség szerint az volt, hogy a generális főcurator, illetve a rendelkezése alatt álló Bessenyey titkár, valamint a pozsonyi, vagy bécsi ágensek kezében állandóan legyen egy olyan tájékoztató az összes egyházközségekről, amelynek birtokában az előfordulható ügyekben akármelyik egyház érdekeit biztosabban tudják képviselni a helytartó tanács és cancellaria, illetve az udvar előtt.

Az 1793-i templomépítés költségeit nemcsak a némaiak adták össze, henem az egyházkerület segítségét is igénybe vették.

Hevesi Sámuel nagyigmándi lelkésznek az „ekklesiákról írott könyve“ valóban nem látott napvilágot. Hevesi 1794-ben a kerület utján kérte az espereseket, hogy egyházmegyéjük ekklézsiáiról állíttassák össze az adatokat. A kerület helyeslése és támogatása mellett is 1807-ig mindössze 60 egyház történetét kapta kézhez. Ezért vállalkozásáról letett, s a gyűjteményt átadta Tóth Ferencnek. Tóth Ferenc próbálkozott meg azután az egyházak történetének össegyüjtésével s 1810-ben már csaknem kivétel nélkül birtokában is vannak a történetek. De napvilágot nem látott — a pápai egyház történetén kívül — egy darab sem.

Szendrey Mihály prédikátornak Deákiba történt távozása, vagy „elrendelése“ nem jelent semmit arra, hogy ennek valami különös okát gondoljuk, mint ahogyan szerzőnk teszi. Ez volt akkor módja a lelkészi állások betöltésének. A tráctus rendelte a lelkészeket egyik helyről a másikra. így rendelték Szendreyt is Deákiba. Szendrey Némán való maradhatása érdekében a némaiak fellebbeztek a superintendetiára, de az áthelyezésben semmi rendellenességet nem találván a superintendentia, megerősítette a tractus határozatát, de tekintettel arra, hogy Deáki gyengébb javadalmazásu hely volt, mint Néma, megígérte, hogy nehány év múlva újra jobb ekklézsiát fog kapni. Innen van, hogy három év múlva folyamodik is Szendrey jobb helyért.

Megemlítendőnek tartjuk még, hogy a haldokló némái egyházról a Dunántúli Prot. Közlöny 1888-iki évfolyamában több cikk is megjelent.

(Folyt, köv.) Dr. Tóth Endre.

©@®©®®®@@®®®®®®@®@®®®®@®®®®®®®®®@@(e}@@@@ ® ®

| VEGYESEK §

®®®®®©@®®®©®®®®®®@©®®®®®®®®®®®@®®®:§>®®®I Felhívjuk a Nagytiszteletü Lelkész Urak figyelmét, hogy a pünkösd másodnapi perselypénz a papnövendékek palást-alapja javára küldendő be a kerületi pénztárba (Pápa).

— Egyetemes konventünk világi elnöki székét, az egyházi törvények értelmében, mint hivatalára nézve legidősebb egyházkerületi főgondnok, dr. Balogh Jenő nyug. m. kir. igazságügyminiszter, v. b. t. t., egyházkerületünk nagyérdemű főgondnoka foglalta el, akit ez új felelősségteljes állásában is mély tisztelettel és meleg szeretettel köszöntünk és munkájára Isten gazdag áldását kérjük.

— A Magyar Kálvin Szövetség közgyűlése lelkészi elnökké dr. Ravasz László dunamelléki, lelkészi alelnökökké pedig dr. Antal Géza dunántúli és Farkas István tiszáninneni ref. püspököket választotta meg.

— Gyászhír. A debreceni tudományegyetem kiváló tanára dr. Lencz Géza hirtelen meghalt. A nagyérdmü tudósról lapunk legközelebbi számában fogunk részletesebben megemlékezni.

— Új theologiai doktor. Theologiai akadémiánk volt egyháztörténet tanára, Miklós Ödön, a jeles történetbúvár, jelenleg nagycsepelyi ref. lelkész, a debreceni ref. hittudományi karon doktori szigorlatot tett április 30-án magna cum laude eredménnyel. Doktori értekezésének cime Magyar diákok a leideni Staten Collegében. Dr. Miklós négy évet töltött Hollandiában főleg levéltárikutatásokkal és a holland-magyar protestáns kapcsolatok feltárásával. Az Alma Mater nevében örömmel üdvözöljük őt, doktorrá avatása alkalmából.

— Az Egyházkerületi Intézőbizottság ülését, az egyházkerületi elnökség május 26 d. e. 8 órára tűzte ki. A gyűlés színhelye Pápa, a ref. főiskola díszterme.

— Az Országos Református Tanáregyesület

május hó 17-én, kedden, Cegléden tartja XXVI. rendes közgyűlését. 10 óra 30 perckor a választmány ülése a ceglédi református egyház gyülekezeti termében. 11 óra 30 perckor istentisztelet a ceglédi református templomban. Imádkozik Czeglédy Sándor ceglédi református lelkész. 12 órakor közgyűlés a ceglédi református egyház gyülekezeti termében. A közgyűlés tárgysorozata:

1. Vitéz dr. Bessenyei Lajos elnök megnyitó beszéde.

2. Üdvözlések. 3. Péter Zoltán debreceni református gimnáziumi tanár előadása: A magyar tanárság jövője. A felolvasás után közebéd a Nép- és Gazdakör nagytermében. 16 órakor a közgyűlés folytatása. 4. A főjegyző és pénztáros jelentése. 5. A választmány előterjesztései (ingatlanvásárlások, alapszabálymódosítás; indítványok, amelyek május 15-ig az elnökséghez nyújtandók be).

— Pápai theologiánk internátusalapjára az északamerikai Egyesült Presbiteriánus Egyház 125 dollárt, egyéb segélyekre szintén 125 dollárt küldött, theol. akadémiánk tiszteletbeli tanára, dr. White J. H. útján, dr. Pongrácz József theol. igazgatóhoz. Főt. dr. Antal Géza püspök úr meleghangú levélben köszönte meg a nemeskeblü adományt, mely a dr. Keller Adolf vezetése alatt álló genfi Központi Segélyező Iroda közvetítésével érkezett meg. Fogadja az adományozó egyház e helyen is a főiskola hálás köszönetét.

— A missziói előadók ezidei értekezlete május 17-18 napjain lesz a budapesti Theologia Ráday termében.

— A csurgóvidéki lelkészkor ápr. 16-án Soniogyszobon értekezletet tartott Kovács Károly görgetegi lelkész elnökletével. Az énekléssel és az elnök buzgó imájával kezdődő értekezlet tárgysorozatában Fekecs István nagykorpád i- és Kádár Lajos nagykanizsai lelkészek „A református gyülekezeti szegénygondozás elvei falun és városon“ tételű, a lelkipásztori munkás évek tapasztalatain alapuló s a hívő lélek optimizmusával felépített előadással gazdagították a jelenlevők lelkét. Farkas Sándor alsósegesdi lelkész „A telepítés és agrármunkás kérdés a ref. gyülekezetekben“ című előadásában a mai kor egyik legaktuálisabb problémájáról értekezett, hangsúlyozva, hogy a pusztulásnak indult anyagiakkal küzdő kicsiny gyülekezetek megmentése: egyetemes református és egyetemes magyar érdek. Nagy örömöt szerzett a kör tagjainak az a körülmény, hogy az értekezleten megjelent és a „Telepítés“ gondolata kapcsán