Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-24 / 17. szám
68. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1932. — A veszprémi és székesfehérvári középiskolások találkozása. F. hó 12-én szép találkozásban volt része a két város református diákságának. Veszprémből összesen 18-an, felsőosztályos középiskolás diákleányok és fiuk érkeztek Fehérvárra Puskás Apollónia tanárnő és Boda József hitoktató lelkész vezetésével, ahol a Ref. Konfirmáltak Egyesülete látta őket szeretettel és benső barátsággal vendégül. A nap változatos beosztása a következő volt: délelőtt 9 órakor közös ifjúsági-istentiszteleten vettek részt, amit Szabó Dezső hitoktató tartott. Utánna megtekintették a Konf. I. E. által létesített és fenntartott vasárnapi iskolákat. A városban tett rövid körséta megnyitotta a sziveket és előkészítette a közelebbi megismerkedéshez az utat. És így 11 órakor az egyház tanácstermében már mint jó ismerősök vettek részt a „Krisztus és mi“ c. megbeszélésen és bizonyságot tett az ifjúság róla, hogy ott él szivében a vágy Jézus megközelítésére. Vendéglátó családoknál elköltött ebéd után két órakor külön megbeszélést tartottak a leány és fiú csoportok. A leányok érdekes és komoly problémája volt: A modern és keresztyén leány kérdése. A fiuk csoportjában a legjelentősebb kérdések voltak: Hogy fogja fel a tanuló a vallásórákat? Kell-e felső osztályos tanulókat szigorú ellenőrzéssel templombajárásra kényszeríteni ? Tömörüljön-e az ifjúság vallásos egyesületekbe és milyen legyen az egyesületek élete? Az idő gyors múlása vetett véget a további megbeszélésnek. Délután fél négy órakor elérkezett a búcsúzás ideje, amikor már mint igazi jó ismerősök és barátok szomorúan vettek búcsút egymástól. De a válás fájdalmát enyhítette az a reménység, hogy a jövő tanévben megint viszontlátják egymást Veszprém városában. — Isten áldása legyen a hitben növekvő barátságon. tói HIVATALOS RÉSZ j|pi «91 •••»•«••»«<>• •••••••••••• »'C4«6»S**»e I •** A dunántúli református püspöki hivataltól. 897/1932. sz. Értesítés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 5093/1932. II. szám alatt az 1932. évi május hóra kongnia, korpótlék és családipótlék államsegélyt kiutalta, mely kiutalás az előző havival szemben a következő eltéréseket tünteti fel: Szakái Ernő, Adásztevel 178 40, Csonka Jenő, Kutas —.—, Patkó Károly, Litér 185-49, Farkas István, Nemeskisfalud 40'80, Tánczos Dezső, Somogyvisonta 13 60, Gaál Dénes, Szentgyörgyvölgy 54'40, Csonka Jenő, Alsók 21’34, Budán István, Darány —, Győry Sándor, Gyöngyösmellék 10472, Beck Gergely, Kutas 53-97 P, Pápa, 1932. évi április hó 21-én. Dr. Antal Géza püspök. 952/1932. szám. Értesítés. Az 1932. év I. felére szóló adócsökkentési segélyt az egyetemes konvent adóalap végrehajtó-bizottsága kiutalta s egyben megküldötte s szükséges nyugta űrlapokat. Tisztelettel értesítem a Nagytiszteletü Lelkész Urakat, hogy utasításomra a kerületi és főiskolai könyvelő úr ezeket a nyugta-űrlapokat az egyházaknak járó összeggel kitöltve meg fogja küldeni s kérem, hogy a nyugtákat a szükséges aláírással (lelkész és gondnok) és pecsétekkel (lelkészi és egyházi bélyegző) ellátva haladéktalanul, de legkésőbb május hó 10-ig küldjék meg az illető egyházmegyei pénztárnok úrhoz, aki azután az összes nyugtákat együttesen fogja megküldeni a kerületi és főiskolai pénztárnak, mely ezek beérkezte után a pénzt az egyházmegyei pénztárakhoz egy összegben fogja átutalni. Tekintettel arra, hogy a késedelmeskedés nemcsak az illető gyülekezetnek, hanem az összes gyülekezeteknek hátrányára van, kérem a Nagytiszteletü Lelkész Urakat, hogy a nyugtákat, mihelyt megkapják, a megfelelő módon ellátva, haladéktalannl továbbítani szíveskedjenek. Pápa, 1932. évi április hó 23-án. Dr. Antal Géza püspök. A belsősomogyi ref. egyházmegye tanügyi elnökétől. 71/1932. szám. Körlevél az „Anyák napjáénak megtartásáról. Belsősomogyi egyházmegyénk 1931. évi közgyűlésének 52. sz. határozatában foglalt megbízatás alapján az „anyák napjáénak megtartására a következő útbaigazítással szolgálok egyházmegyénk iskolái részére: Az ünnepély napja a helyi körülmények figyelembe vételével az iskolaszéki elnökökkel egyetértésben május egyik vasárnapjában állapítandó meg. Ez évben talán legmegfelelőbbnek ígérkezik május 22. Az ünnepély necsak az iskoláé legyen, bár azé elsősorban, hanem az egész gyülekezeté úgy, hogy az aznapi igehirdetés már foglalkozzék a nap jelentőségével (alkalmas egyházi beszéd a Ref. Igehirdető f. é. áprilisi számában). Az iskolai ünnepély legcélszerűbb ideje a délutáni istentisztelet végezte. Á minél nagyobb részvétel céljából s kedvező időben a feldíszített iskolaudvaron tartsuk az ünnepélyt. Rövid bevezetésül a tanító, vagy az iskolaszéki elnök méltassa a nap jelentőségét. Majd a gyermekek szereplései következnek, alkalmi versek és esetleg rövid párbeszéd, vagy színdarab előadásával. Ezután az iskolásgyermekekkel szemben elhelyezkedő édesanyáknak gyermekeik hálájuk kifejezésére néhány piros virágszálat nyújtanak át, a IV. osztálytól felfelé maguk fogalmazta üdvözlő levél kíséretében. Esetleg egyéb ajándék legfeljebb odahaza adható át, a nyilvános ünnepélyen semmi esetre sem, mert értékesebb ajándék nyilvános átadása a szegény gyermekeket és szülőket, akiktől ilyesmi nem kerülne ki, nagyon lesújtaná. Ezért semmiképen meg nem engedhető. Ha a temető közelebb van, akkor a tanuló ifjúság, s a közönség érdeklődőbb része kimegy a temetőbe, s ott az árva gyermekek néhány szál fehér virágot tesznek édesanyjuk sirjára. Ha a kivonulás akadályba ütközik, s ha olyan árvák is vannak, kiknek édesanyjuk másutt van eltemetve, akkor ezek nevében a tanító emlékezik meg néhány szóval a megboldogult édesanyákról. Az ünnepélyt befejezhetjük a 39. dicséret 7. versének eléneklésével. Igen szép s felkarolásra méltó szokás, hogy „anyák napjá“-n nemcsak az iskolások, de a felnőttek is virágot tűznek ki. Akiknek édesanyja él, pirosat, akiké meghalt, fehéret. Amerikában, honnét az „anyák napja“ ered, még a szószéken is a különben palást nélkül fungáló lelkész gomblyukában is ott a piros, vagy fehér szegfű (Tóth Sándor: A csonka törzs jövője. 82. lap). Egyébként a részletekre nézve mindegyik iskola vezetősége a kitűzött célhoz képest a helyi viszonyok szerint legjobbnak látszó megoldást választhatja. Megfelelő előkészítés mellett az ünnepélynek nagyon felemelő s a mai állapotok közt különösen kívánatos hatása várható. Az ünnepélyre alkalmas anyagot nyújt Sugár Béla Anyák napja c. füzete (a magyar ifjúsági vöröskereszt kiadása Budapest, VI. Andrássy-ut 8). Az „Ébresztő“ f. é. áprilisi száma. Nógrády-B. Czeke „A gyermekszeretet iskolája“ c. könyve (Budapest, Egyetemi nyomda). Szabolcska M. számos költeménye. Gyulay Pál „Az éji látogatás“, B. Eötvös József „A megfagyott gyermek“, Vachott Sándor „A gyermek álmai“ c. versei, stb. Az ünnepély megtartásáról az iskolai szigorlattal kapcsolatban jelentést kérek. Hetes, 1932 április hó 19. Szabó Bálint egyházmegyei tanügyi elnök. Konfirmációi emléklapok kaphatók a Főiskolai nyomdában, Pápán. Pápa, 1932. Főiskolai könyvnyomda, — Felelős vezető: Nánlk PA1.
