Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-14 / 7. szám
1932 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 27. oldal. dogságáról. Az, aki e világból sokat bír, ha elveszti, — fel fog lázadni Isten ellen, — de aki elmondhatja: »kihozott engem a bűn szolgáságából«, — az veszítsen el bár mindent, — lázadó nem lesz soda. Isteni az ő szövetségére mutat rá az I-ső parancsolatban, melyet az emberrel kötött. Az igazi vallásosságban mindenütt megtalálod ezt a szövetségkötést, amely egyedül csak akkor jöhet létre, ha Isten azt felajánlja. Istennek az Izrael népével való szövetsége létrejött a Tízparancsolatban. De Isten új szövetséget is kínált fel és teremtett a Krisztusban, az ő vérében és mikor az Úrvacsorát vesszük, mindig erre a szövetségre emlékeztet Isten: %e pohár amaz új szövetség az éti ■vérem által«.. Miikor a zsidó szövetséget mond: a Tízparancsolatra gondol, mikor a keresztyén mond szövetséget: a Krisztusra gondol. Isten attól a néptől, amellyel ő szövetséget köt, a szövetségnek megtartását kívánja meg, máskülönben a szövetség felbontása és szétszakítása következik be. A mi vallásos gondolkozásunkban ez a szövetség Istennel nagyon halványan él s hatóerejét nagyon elvesztette, de mihelyt az Isten megszólal, azonnal erre a szövetségre, mint megrontott és meggyalázott szövetségre figyelmeztet. Mikor a szövetség meglanyhul, a vallásban minden romlásnak indul. Á vallásos közöny nem más, mint az ember részéről a szövetség feladása, vagy kijátszása. A bűn elveszíti átkozott és halálos voltát, az Isten elveszíti szuverén tekintélyét, az emberek elveszítik a közösségi érzésüket. A keresztyén egyház megromlása mindig Iaz Istennel való szövetség eU homályosodásából fakadt, ugyanúgy a megújulása a szövetség megerősödéséből. Isten azt, akivel szövetséget köt, a Tízparancsolaton neveli magának. (Folyt, köv.) Az evangélium terjedése az ukránok között. A Dein Reich komme« c. missziói lap részletesen számol be arról az evangéliomi megmozdulásról, mely az ukránok között tapasztalható. Ezt a népet az óceán mélyéből földrengések által felszínre hozott szigetekhez hasonlóan a világháború hullámai és a forradalmak viharai emelték ki évszázados európai elmerültségükből. Igaz, hogy mintegy 1000 évvel ezelőtt egyszer mint orosz-ukrán állam alakulat, majd meg mint dnjeper-melletti kievi nagyhercegség feltűntek rövid időre az emberiség történetében, hogy azután századokon a nemismerés homálya borítsa őket. A későbbi politikai alakulatok részekre tépték őket. Egy részük a Nagy Péter orosz birodalmába került, másik felük meg a Habsburgok hatalma alá tartozott. Az oroszok kisoroszoknak nevezték őket^ az Ausztriához tartozók „pedig a ruthén nevet viselték. A világháború vége felé terelődött ismét a figyelem e közel 40 millió lelket számláló népre. Egyesülni most sem sikerült nekik, mert most is három részre: Szovjetoroszországba, Lengyelországba és Csehszlovákiába vannak beosztva. A nemzetek azonban Isten teremtményei, amig Ö könyvéből ki nem törli őket, nem tűnhetnek el. E népnek különösen a lengyelekhez tartozó részében most eleven evangéliumi megmozdulás tapasztalható, mely megérdemli, hogy reátereljük figyelmünket. Eddig nagyobbrészt a görögkatolikus egyházhoz tartoztak, de közöttük szétszórtan élő német evangéliumi szórványgyülekezetek mindjobban az evangéliumra irányították figyelmüket és ennek nyomán valami szent tűz támadt bennük, mely az evangéliumhoz vonzza őket. Ez a reformációi megmozdulás is minden tekintetben hasonlít a történelmi első reformációhoz. Ennek is két iránya van. Az egyik Luther útjain halad, a másik meg a genfi reformátor nyomdokát követi. De bármelyik irányhoz tartozzanak is, békés együttmunkálással szolgálják az evangélium szent ügyét. A megmozdulásnak a főirányítói Kolomeában Lie. Weidauer és Stanislauban D. Zöckler superintendens és Lempp lelkész. Ez ifjú evangéliumi mozgalom felett is beteljesedett az Ur mondása: Gyűlöletesek lesztek az én nevemért. Ugyanis se a görögkatolikus, se a görögkeleti egyház nem nézi tétlenül a megmozdulást1. Missziókat tartanak, amely alkalmakkor a legerőtelje-' sebben kelnek ki ellenük. Szinte dühvei prédikálnak ezen »eretnekek és szekták« ellen, akik az »egyháznak és a Krisztusnak ellenségei«. De minden törekvésük, h°gy gátat vessenek az evangélium terjedésének, hiába való. Az evangélium felgyűlt világosságát nem sikerül nekik eloltani. Még az ilyen missziói alkalmakat is ügyesen tudják az evangélium barátai felhasználni. Az ilyen alkalmakra összegyűlt nép közé elegyedve ajándékkép osztogatják a »Prosry« (»Fel a szemekkel«) c. evangéliumi lapot, minek következménye az evangéliumnak még szélesebb körben való elterjedése. Ennek a mozgalomnak egyik vezetője mondja, hogy minden évb^en csak a stanislaui kerületben átlagban két gyülekezet áll elő, mig a múlt év első felében (1931 junius végéig) már öt gyülekezet alakult itt és másik három alakulóban van. Nem rettenti vissza őket az a sok kellemetlenség, mit szenvedniük kell, és keserűség, melyet a görög katolikus hitoktatók gyermekeikkel az iskolában éreztetnek. Állásokat vesztenek el egyesek, de megismert evangéliumi hitükhöz nem lesznek hűtlenek. Ahol egyszer a Lélek kiárad, ott csodálatos eredmények támadnak és hatását semmi sem akaszthatja meg. Igen tanulságos ez a mozgalom különösen abban a tekintetben, hogy itt nem csak az élő szóval, hirdetett Igével, hanem még nagyobb mértékben hatnak a nyomtatott Igével, evangéliumi tartalmú lapokkal és könyvekkel. Ezek felkarolása és terjesztése a mi gyülekezeteinkben is jobban felkarolandó volna. A magyar evangéliumi egyházak imádságos lélekkel nézik e szomszéd nép evangéliumi megmozdulását s annak terjedésére az Isten áldó kegyelmét kérik. Referens. MEGJELENT! Soós Károly: „Jöjjön el a Te országod“ című egyházi beszédkötete. E mű Soós Károly legnagyobb munkája, mely egy egész esztendőre szóló vasárnapi, ünnepi és alkalmi beszédeket tartalmaz, a mai idők számára készült, lelkészeknek és preoráns tanítóknak nagy segítségül szolgál. 59 beszéd 340 oldalon nagy alakban, vaskos, tartós, díszes vászonkötés. A megrendelők 9 pengő kedvezményes árban bérmentve kapják. Szállítás utánvéttel történik. Költséget és fáradságot nem sajnálva törekedtem arra, hogy e nagy munka kiállítása a Magyar Református Egyháznak kedves meglepetésül szolgáljon. Megrendelhető: GONDOS könyvkiadónál, Párkány.
