Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-14 / 7. szám

Negyvenharmadik évfolyam.

7, szám.

Pápa, 1932 február 14.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

*■— - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. • — . FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. IGAZG. PÁPA, FŐMŰNK ATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL

FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KI LDENDÖ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK.

Isten és a modern bálványok*

r. ‘Megtudnátok-e mondani, hogy melyik a legfontosabb csillag az égboltozaton? Bizonyára vannak, akik az esthajnal-csillagot gondolják a legfontosabbnak, mert az jön fiel legelőször. Mások talán a Göncölszekeret, vagy a Fiastyúkot. Ki amelyiket ismeri. A csillagos égbolttal barátságot tartó ember azonban ha tájékozni akarja magát, legelőször a sarkcsillagot keresi. Szemre nem a legragyogóbb és a legnagyobb csillag, mert a nagyobbaknak látszok közelebb esnek földünkhöz, de valamennyi vele viszonyban van és forgásának iránya hozzá, a sarkcsillaghoz igazodik.

Kérdezhetné valaki, hogy a Tízparancsolat közül melyik a legfontosabb? Volnának bizonyára, akik a tíz közül kiválasztanának egyet, amelyik hozzájuk a legközelebb esik és mondanák: ma az ötödik parancsolat a legfontosabb, mert a szülői tekintély megromlása minden bajnak a forrása. Mások, akiknek lelkét a háború réme üli meg, azt mondják, legfontosabb a Vl-ik parancsolat: ne ölj, ismét másoki akik korunk romlottságát az egész világ erotikus lelki fertőzöttségében ismerik fel, a VII-ik parancsolat: a ne paráználkodjál után kiáltanak. És így tovább. Csak az I-ső parancsolatot nem halljuk emlegetni. Pedig valantennyi parancsolat mind az első parancsolatba van belekötve, valamennyi az elsőtől kapja tekintélyét és jelentőségét. H(a a tízből az első hiányozna, a többi kilenc mind elveszítené igazi értelmét. Egyik parancsolat sem állhat meg önmagában, hogy az elsőre ne mutasson és ne vezessen vissza. Az 1-ső parancsolat sarkcsillag a parancsolatok csillagos egén. Fontos azért, hogy az első parancsolatnak adjuk ne csak sorrendben, hanem jelentőségében is az elsőséget s úgy belemélyedjünk, minden egyes szavát úgy megértsük, hogy az hatalmába kerítse lelkünket, különben sohasem találjuk meg az életünk igazi középpontját s önkényesen mindig máshova rakjuk, mint ahol az van. A körben csak egyetlen pont van, ahonnan az ív újra meghúzható. Ennek a pontnak elmozdítása megváltoztatja az egész kör síkját. A világnak is csak egy középpontja van: Isten, s )aki nem itt keresi, hanem bárhova, bét\ kibe, vagy bármibe máshova helyezi, azonnal összeütközésbe kerül a világrenddel.

*

Elöljáróba még egy nagyon fontos dolgot tisztázzunk, mert az minden egyes törvény magyarázatánál és a magyarázatok emlékezetben tartásánál a vezető szempontunk. A Tízparancsolatot a mai ember, a XX-ik századbeli, a modern ember számára magyarázzuk, azzal a megdönthetetlen hittel, hogy az reá az utolsó pontig és jottáig érvényes. Mintha ma adta

* Részlet Szabó Imre budapesti esperes-lelkész Ismerd meg magad cimü most megjelent könyvéből.

volna az Isten a Tízparancsolatot, annyira modern és annyira aktuális s annyira felöleli és átfogja a modern élet minden életnyilvánulását. Nem a tetszését keressük ennek a modern embernek, nem a kegyeit hajhásszuk, hogy meghallgasson, hanem a leikéhez férkőzünk ennek a modern embernek, hogy az Isten törvényének tekintélye előtt meghajoljon és önként meghódoljon. Magunkon keresztül ismerjük ezt a modern embert, aki akkor lesz a legboldogabb, amikor eszével és szívével egyaránt meghódolhat, — mert meghódítva érzi magát. Az igazság tekintélyével lelkeket akarunk hódítani, mert magunk is meghódíttattunk, rabjává lettünk az Isten igazságának. A modern emberhez pedig nem lehet azzal közelednünk, hogy ezt ne tedd, azt ne tedd, ezt nem szabad, azt nem szabad. A Tízparancsolat pedig látszólag végesvégig ilyen tiltó rendelkezésekből áll. Ügy mondják ezt mai nyelven, hogy csak negativ törvény, amely azt mondja meg, hogy mit ne tegyek, de azt nem mondja megj* hogy mit tegyek és mit kell tennem. A törvény, a parancs, a tilalom nem gyújt lángra, nem támaszt bennem kedvet, inkább ellenszenvet. Nem törvény, hanem ideálok kellenek nékünk, azok áthevítenek, nem parancsok, hanem látomások, amelyek a hétköznapokból kiemelnek.

Hátha ebben a tíz paragrafusban az emberiség legszentebb álmai szenderegnek? Hátha a legragyogóbb ideálok tündöklő arca mosolyog reád és int feléd, mihelyt belülről nézed őket? Hátha a bukás előtti ember legtisztább és legszentebb gondolatai fényesednek meg előttünk, mihelyt megelevenednek? Hátha az élő Istennek az emberiség számára készített programja tárul fel előttünk, mihelyt értelmét kibetüzzük? De maradjunk csak annál az egyszerű igazságnál, hogy a Tízparancsolat a közönséges és a szürke hétköznapok százai és ezrei számára adattak, a száz!4 ezreknek és millióknak, hogy \az ember ember maradjon. A Tízparancsolat az emberi bűn, ez álarcos és mégis vaskos, véres és rettentő valóság leálcázására adatott, azért a szava tiltás és tiltakozás. Vasba öltözött fegyveres, amelynek mindig a gonosz ellen kell küzdeni, azért keze kemény és arca szigorú. A mi atyáink mindig úgy tanították, hogy minden parancsolatnak kettős arca van. Az egyik szigorú és kérlelhetetlen. Ez azt mutatja nékünk, mi a rút, mi az: utálatos s mi az istenellenes, amit kerülnünk kell. A másik nyájas és sugárzó, amely azt mondja meg, hogy mit tegyünk, mi a szép, mi a jó, mi a szent. Kálvin nagyon világosan kimutatja, hogy amidőn az Úr ■a jót parancsolja, a vele szemben álló gonoszt m'egV. tiltja, vagy midőn a rosszat megtiltja, az ellenkező jó cselekvését parancsolja«. (Institúció 355. old.) A régi kátéban az egyes parancsolatok előtt két képet látunk rajzolva, amely a parancsolatok kettős arcát: a tilalmat és a parancsot jelképezi. Az I-ső parancso-*