Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1932-11-06 / 45. szám

1932

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

179. oldal.

Krisztus szerinti munkájával a szekuláris szegénygondozás fogyatkozásait kipótolja és hibáit helyrehozza.

D) Az egyházi szegény-gondozás jellemzése.

Minden munka értéke szerves kapcsolatban van célkitűzésével. Amikor az egyházak a materiális segítésen kívül a lelki támogatást, a morális gyógyítást is feladatává teszik a gyülekezeti szegénygondozásnak, ezáltal biztosítják annak a világi egyoldalú szegénygondozás feletti magasabbrendüségét és munkájukat abszolút szociális javító eszközzé dolgozzák ki. A kettős irányban ható szegén gondozó munka a kettős problémát magában foglaló nyomor segélykiáltására az egyedüli kielégítő válasz. Elveit az Úr Jézus Krisztus állapította meg. S azok ott ragyognak felénk az evangéliumok lapjain. Ennek ideális képét az Ür maga rajzolta meg az »irgalmas Samaritánus«-ról szóló gyönyörű példázatban és a saját áldozatos, megváltó életében. A keresztyén gyülekezeti szegénygondozás tőle származó, benne gyökerező, rá támaszkodó, mentő, újjáépítő munka. Ezért mélyebbre tekint, mint a világi, a nyomor mögé a lelkek éhségébe, amig egyik kezével a testnek nyújtja a táplálékot, a másikkal nem késik felkínálni ezt a lelki kenyeret, melyből, ha valaki eszik, soha meg nem éhezik. Ahol már a világi szegénygondozás karjai tehetetlenül hanyatlanak alá, ott ez még rengeteg teendőt lát maga előtt. Hisz célja nemcsak az, hogy jólétet adjon, hanem hogy erőt is annak a kivívására és megtartására. Nem csak támaszt akar nyújtani a roskadozónak, hanem bízó és tűrő erőt is a maga lábán való tovahaladásra. Nem mankó akar lenni, hanem abszolút gyógyító hatalom s ezért nemcsak a materiális körülmények nagyobb egyformaságát akarja kivinni, hanem a lelki lehetőségek nagyobb egyformaságát is. El akarja juttatni az önbizalmát elvesztett, tehetetlenségének tudatára ébredt, támasz nélküli embert arra az önállóságra és erőre, amelyre az új élet kezdéséhez szüksége van. S így akkor a hóna alá nyúl, hogy segítsen rajta, a Mesterrel együtt ezt kiáltja feléje: Kelj fel! Állj a saját lábaidra! Nyisd ki a szemeidet! és járj! Éppen ezért soha sem marad puszta időszaki támasznyujtás, hanem a képességeknek és lehetőségeknek mindig huzamosan tartó nevelésévé izmosodik. Ilyen munkát végrehajtani csak az isteni erűkből táplálkozó, imádságos keresztyén charitás tud, melynek lelke a krisztusi szeretet, amely a mások érdekében »mindent hisz, mindent remél és mindent eltűr«.

Ez a felfelé emelő szeretet ideális magasságból ragyog a nyomorban sínylődök lelki sivársága felé, de mégsem érezteti sohasem a megsegítettekkel magasabbrendüségét. Ezért tud közel jutni a szivekhez és ezért tud több lenni, mint puszta mechanikus és sablonszerű segítés. A hivatalos szegénygondozás individuális elbánásmódról nem tud: a gyülekezeti szegénygondozásnak meg épen ez a fő erőssége. Organizációjának felépítésénél, munkaszerveinek beállításánál ezt a szempontot feltétlen szem előtt kell tartania. Mindig arra kell gondolnia, hogy a nyomornak nincsen két teljesen egyforma arca, külön-külön kell annak minden esetét megérteni és megoldani. E felsorolt jellemző tulajdonságainál fogva lesz a modern idők gyülekezeti szegénygondozása hasonló az ős. keresztyénség diakóniájához, válik olyanná, amilyent már Kálvin is bele akart építeni a gyülekezetek életébe.

Felsőörs. (Folyt, köv.) Gáty Ferenc

ref. lelkész.

®©®@®®®@®©®®®®®@®®®®®®®@®®®®®®@®@®@@®®® © ®

1 VEGYESEK 1

®®©®®®@®®®@®®®@@®®@®®©©®®®®®@®®®®®@®@®®

— A reformációi emlékünnepélyek az egyházkerületi tanintézetekben a lapunkban közölt programra szerint folytak le, nagy számú közönség előtt. A Tóth Ferenc Kör ünnepélyén dr. Tóth Endre theol. igazgató nagyon érdekes és sok új szempontot tartalmazó tanulmányt olvasott fel Pápa város reformációjáról, rámutatva olyan tényezők munkájára, amelyekre az eddigi kutatók nem tértek ki. Mig az eddigi történetírók csaknem kizárólag „Bálint pap“-pal foglalkoztak, dr. Tóth kiemelte az iparosság és a katonaság szerepét a város reformációjában. — A nőnevelő-intézet ünnepélyén, Varga Gyula vallástanár olvasott fel alapos tanulmányról tanúskodó, felemelő emlékezést a hős svéd királyról, Gusztáv Adolfról.

— Az enyingi ref. egyház új lelkészét, Monori Kovács Ferencet okt. 9-én iktatta be hivatalába Medgyasszay Vince mezőföldi esperes, m. kir. kormányfőtanácsos. A templomi ünnepély alatt a Református Énekkar énekszámokat adott elő. A fölemelő beiktatási ünnepség után az új lelkész a presbitérium, az egyházak és hivatalok küldöttségeit fogadta. Délben a Korona vendéglőben társasebéd volt, amelyen számos beszédben fel köszöntötték az új lelkészt, akit mi is szeretettel üdvözlünk egyházkerületünkben.

— A szíriai református egyházról tartott előadást a főiskolai díszteremben, november 1-én Malik János damaszkuszi lelkész, aki egyháza megbízásából már két és fél éve Európában tartózkodik. Eredetileg nestorianusok voltak, de az amerikai presbiteriánus egyház missziói munkája nyomán 63 református gyülekezet alakult, melyből azonban a világháború sokat megsemmisített. A munka főleg Damaszkuszban és Mosulban folyik. Malik angolnyelvű előadását dr. Pongrácz József theol. tanár tolmácsolta.

— A veszprémi két protestáns egyház közösen ünnepelte meg október 31-én a reformáció emlékünnepét. Délelőtt mindkét templomban külön külön istentisztelet volt úrvacsora osztással. Délután 5 órakor pedig a református templomban volt ünnepély a következő műsorral: Kezdőének : XC. zsolt. Imádkozott Demjén Márton ref. lelkész, tb. esperes, hegedűn játszott dr. Ráczné Havas Anna hegedüművésznő. Ünnepi beszédet mondott Boda József hitoktatólelkész. Szavalt dr. Agyagássy Elek törv.-széki biró. Hegedűn játszott dr. Ráczné Havas Anna. Bibliát magyarázott Hering János ág. h. ev. lelkész. Záróének : „Erős várunk“.

— Baráth Zoltán nyug. budapesti kir. büntető törvényszéki tanácsé]nők értékes ajándékban részesítette a főiskolai könyvtárt. Édesapja bold. Baráth Ferenc, 1848-49-ben honvédszázados, volt kollégiumi tanár és egyházmegyei gondnoknak, Vályi Mária által festett arcképét, 48—49-ben használt fegyvereit és a rávonatkozó családi okmányokat, feljegyzéseket főiskolánknak adományozta. Az arckép és a fegyverek díszes üvegszekrényben vannak elhelyezve, melyet szintén a nagylelkű adományozó csináltatott. Fogadja Öméltósága e helyről is a Főiskola hálás köszönetét.

— Örömünnepek Perőcsényben. Bensőséges ünnepségnek volt színhelye, a trianoni határ mentén fekvő Perőcsény október 39-án. Ekkor adta át Labancz László egyházmegyei tanügyi elnök — a Kovács Sebestyén József helybeli lelkész által végzett istentisztelet végeztével — Törzsök Gábor kántortanítónak az igazgatói kinevezésről szóló püspöki okiratot. A templomból,’ az újjáépített egyik iskolához vonult a gyülekezet, ahol ugyancsak Labancz László tanügyi elnök "felavató beszéddel és imával adta át a kultuszkormány adományából és a hivek áldozatkészségéből emelt épületet rendeltetésének. Ugyanezen a napon díszközgyűlés keretében adta át a tiszta református lakosságú község, a díszpolgári oklevelet a kerület képviselőjének: dr. Karafiáth Jenő ny. kultuszminiszternek. Az ünnepélyeken, melyeken a vármegye vezetőségén kívül nagy számmal vettek 'részt a környék előkelőségei is, az egyházi énekkar szépen betanult énekeket adott elő.