Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1932-01-17 / 3. szám

1932

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

11. oldal.

Amikor a nagy dómot, Zwingli munkálkodásának egyik főszinhelyét nézegettem Zürichben, meglepődve láttam, hogy a középkori épületben minden olyan új, alig néhány kő volt benne a régiből és mégis az volt, ami Zwingli idejében, de megújulva. Isten is így újítja meg az egyházat. Teremt magának embereket. A régiek elmúlnak, az apostolok is, a reformátorok is, de Istenünk beszéde mindig megmarad és örökké

megújul, mert a Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz.

Dr. Pongráez József.-..........................................................................- ^

$ KÖNYVISMERTETÉS j

IV ,•*)

Baksay Sándor egyházi munkái. Második kötet. Kiadta: Dr. Hetessy Kálmán kecskeméti lelkész, Kecskemét, 1931. 240 lap.

A világháború első esztendejében halt meg a nagy dunamelléki református püspök, akinek irodalmi és szónoki pályafutása azokon a nyugodalmas és békés mezőkön történt, melyek a kiegyezés után nyíltak meg a magyar lélek számára. Izgalmak, fojtogató kérdések nem fűtötték sem az Íróasztalt, sem a szószéket. A Part pour Part kibontakozhatott és bemutathatta magát az egyházi élet megnyilvánulásai között is. Nagy kár, hogy ebben a békés és problémamentes korszakban az egyházi életben még mindig a racionálizmus szárító szele fuj dogál és mikor nincs ki ellen felhasználni az igehirdetést, nem találják meg a ki mellett való hangnemet. Mert nincs tartalma az igehirdetésnek és prédikálni mégis minden vasárnap kell, ezért fejlődik ki a tartalmatlanságot cirádákkal és szóvitézkötésekkel, rettenetes és rettentő pathosszal leplezni akaró és a magyar igehirdetést csaknem egészében meghódító irány. Vannak dicséretes kivételek és ezekhez tartozik Baksay Sándor is, kinek most immár második kötetét vesszük kézbe egyházi munkái közül. Az ötvös vésőjének és reszelőjének nyomát érezzük minden egyes beszédén, alaposan ki van köszörülve bennük minden mondat. Félreérthetetlen, precíz és gyönyörködtető minden megállapítása. A harmincnyolc ujtestamenti textusra épített prédikáció bizonyára tovább érett és csiszolódott, mint a mai igehirdetők ezer beszéde. Zamatosán, üdén hatnak a szavai, a bizonyságtevései, mert bár amikor még alig ismert a belmisszió szava és fogalma Magyarországon, Baksay már akkor belmissziói és evangéliumi bizonyságtevő. Nincs szüksége álpathoszra és szóvirágok erdejére, mert neki van mondanivalója a Krisztusról, a vasárnapról, a belső emberről, az elveszett életekről, Onesimusról és a tékozló fiú testvéréről. — Azok mellett az irodalmi babérok mellett, melyeket az Akadémián és Kisfaludy Társaságban szerzett nem egyházi munkálkodásával Baksay, most, hogy a rokoni kegyelet kiadatja soha nyomtatásban meg nem jelent egyházi munkáit, az elismerésnek, a nagyon nagy gyönyörűségnek és épülésnek érzése egy babérágat tétet le immár csaknem kétévtizedes sírjára az, igehirdetőnek, akinek ezek a prédikációi, tématalálásai a témátlanság Szaharájában, útmutatások arra, hogy- amikor nincs probléma, akkor is Krisztus az örök égető kérdés és amikor vannak problémák, akkor sem lehet azokat inasként a szószékre vinni, mint Krisztussal való kapcsolatukban. — A kötet, melyet iratterjesztésünkben lehet megrendelni, nagy nyeresége egyházi irodalmunknak."'""»^ (~ig-)

Rúcz Louis: Correspondance d’un pasteur Fran^ais et d’un comte Hongrois au XVIII.e siécle.

Hely és év nélkül 8. r. 32 1.

Dr. Rúcz Lajos sárospataki főiskolai tanár évtizedek óta buzgó kutatója Rousseau életének. E nemű munkásságának egyik legszebb gyümölcse a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent Rousseau életrajz. Nagy előszeretettel buvárolja Rácz Rousseau magyar összeköttetéseit és e téren úgyszólva mindent megtalált már, ami megtalálható. De a levéltárakban még mindig rejtőzködik ismeretlen anyag. Ilyent tesz közzé a szerencsés kezű kutató a fenti műben, mely Duvoisin francia lelkész és felesége gr. Teleki Józseffel (1738—1796) váltott leveleinek a Magyar Tud. Akadémia levéltárában és a gyömrői Teleki levéltárban fennmaradt példányait tartalmazza. Duvoisin a párisi holland követség lelkésze, mint ilyen Rousseaunak nagy szolgálatokat tesz műveinek Hollandiában megjelentetése-körül. Teleki Hollandiából jövet látogatja meg először Duvoisint és vele együtt megy el Rousseauhoz, aki nagy szeretetreméltósággal fogadja a magyar főurat. A levelezés 1761-től 1780-ig, Duvoisin haláláig tart. Sajnos, hogy a levelezésből —

3-at Teleki írt, 7-et Duvoisin és 1 -et Duvoisin felesége, illetve özvegye — csak ezek maradtak fenn, pedig nagyon érdekes adalékok találhatók bennük a francia és a magyar viszonyok ismeretéhez. Köszönet dr. Rácznak, hogy a nyugalom éveit is ily módon gyümölcsözted múltúnk felderítésére. P. J.

®@®©®®®@®®@®®®©@@®®®®®@®®®®®®®@®@@@@;§)@® M ©

8 VEGYESEK I

® (ej

®@®®®®@®®®®®®®®®®®©®®®©®®@®®®®®§>@®®®@@(§:

— Világválság és élőkeresztyénség cimen tartotta meg gr. Bentinek János előadását a főiskola dísztermében január 12-én. A termet egészen megtöltötte az élénk figyelemmel hallgató intelligens közönség, amely valódi lelki gazdagodásban részesült. Az ünnepélyt közének után dr. Antal Géza püspök úr nyitotta meg, aki melegen köszöntötte gr. Bentincket és kísérőjét, Horváth László lelkészt. Gr. Bentiek tartalmas és önmagunkba szállásra indító előadásának közlését lapunk mai számában kezdjük meg. Az előadónak főt. Püspök Úr fejezte ki a közönség őszinte köszönetét. Az összejövetelen megjelent az épen Pápán időző Medgyasszay Vince e. kerületi főjegyző, m. kir. kormányfőtanácsos is, valamint a kerületi intézetek tanárikarai. A holland főúr és kísérője pápai tartózkodása alatt dr. Antal Géza püspök úrnak volt szívesen látott vendége.

— Gyászhir. Mély részvéttel értesültünk, hogy dr. Nagy Péter veszprémi kir. közjegyző, egyházmegyei tanácsbiró 72 éves korában hirtelen elhunyt. Á megboldogult fivére volt néhai Nagy Pál tábornoknak, a honvédség volt főparancsnokának. Pápai főiskolánk iránt »élénken érdeklődött és több ízben küldött pénzsegélyt szegénysorsú, jó tanuló diákjainknak. Áz igazak emlékezete áldott.

— Kunst Irén, a Kínában régóta dolgozó magyar misszionáriusnő egy hónapot töltött Magyarországon és Budapesten kívül 18 vidéki helyen tartott előadást, köztük Győrben is. Itthon végzett munkája is áldott bizonyságtevés volt az Úrról, aki megtölti a lelket örömmel és békességgel.

— Segédlelkészek elhelyezése. Főtiszteletü Püspök Ur Somogyi Istvánt Csajágról a környe-bánhidai missziói körbe. Kovács L. Szilárdot Kercáról Csajágra, Pataky László Kercára megválasztott lelkészt pedig állása elfoglalásáig Kercára rendelte segédlelkészül.