Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1932-07-10 / 28. szám
110. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1932. lássák, felviszi a hegytetőre a telhetetlent s azt mondja, mindezeket neked adom, ha megcsalod testvéredet, megölöd felebarátodat, eltiprod a szegényt, mert ott az élet nagy pusztáján mindig két szót hallasz az Istenét s a sátánét. Isten szolgálatra, építésre, segítésre int, a sátán uralkodásra, hántásra, rombolásra biztat. Melyiket fogadod meg? — Melyiket hallod meg, mit mondasz? Kérdem, lehet-e így tanítani s ha így tanítunk, lehet-e a vallásos élet javulását remélni? Azt hiszem, a gyülekezeti élet megnyilvánulásaiban épúgy, mint az egyes lelki életében hamar meghálálná magát fáradságunk. Ha a gyermek felismeri, hogy az ő élete is meg van Írva a bibliában, azután már nem történetet, hanem életet olvas belőle. A maga lelki állapotából ismeri fel, hogy Judáshoz vagy Pálhoz hasonló-e, s könnyen tud eszményképet választani, mert amint belenyúlok a gyermek leikébe s kiveszem onnan az ő lelki képét, ő maga fogja felismerni, hogy kihez hasonlít, — szép, rút, gyarló-e? Hogy aztán így mennyit és mit lehet elvégezni, lehet vita tárgya, de én azt hiszem, ha a legnemesebb emberi érzelmek és indulatokat kifejtettük, pár bibliai történet vagy ének elmaradása nem lesz a tudás kárára. Vallástanításunk reformálására van kényszerítő okunk is: a modern család, amely lehetetlen nevelési elveivel és minősíthetetlen világnézetével nem egészséges alapja a társadalomnak. A család szellemét vallásosabb mederbe kell vezetni. (Vége.) Gáti Samu. M ű 1 e i r á s a keszthelyi református templomról. A templom, amely hivatva van arra, hogy a hitbuzgó egyház életében új korszakot nyisson, egyházművészeti szempontból is figyelemre méltó, mert minden egyszerűsége és kicsinysége mellett is több olyan eredeti gondolatot valósít meg, amelyek korszerű egyházi építészetünk kifejlődéséhez és az ideális kálvinista templom megalkotásához egy-egy lépéssel közelebb juttatnak. A templom és leíkészlakás általános elrendezésénél első sorban tekintetbe kellett venni a telek méreteit, fekvését, a környezetet, valamint a rendelkezésre álló összeg csekély voltát. Az egyház által vásárolt saroktelek északi és nyugati oldala néz utcára. Figyelembe véve a Keszthelyen uralkodó erős északi szeleket, amelyek ellen védekezni kell, a templom és papiak főhomlokzatát és bejáratát feltétlenül a nyugati oldalra kellett helyezni. A telek nyugati oldalának keskeny volta viszont lehetetlenné tette volna a templomnak és papiaknak külön-külön való felépítését, miért is a két épületnek egybeépítése szükségszerű követelményként állott elő. A templom és papiak összeépítése kálvinista templomoknál talán szokatlan, de nem egyedül álló jelenség, »példa Budapest Fasori templom« és a telek keskeny méretén kívül egyéb körülmények is szólnak mellette, nevezetesen: területkimélés, építési költség megtakarítása »falazatban, vakolásban és tetőfedésben«, könnyebb fűtési lehetőség, jobb tömeghatás és végül a templomnak a lelkészlakásból való kényelmes megközelíthetősége. Az építészi stílus megválasztásánál figyelembe kellett venni a rendelkezésre álló csekély költségeket, a kálvinista egyszerűséget, a környező villaszerű nyaralók kiképzését, végül pedig a magyar tenger mentén nemzeti szempontból is megkövetelhető magyaros irányzatot. Mindezen követelmények kielégítésére a népies magyar stílus mutatkozott legalkalmasabbnak. A magas tetők a tömeghatáson kívül célszerűségi szempontokat is szolgálnak: a templomnál a tető a belső mennyezet felmagasítását csekély költséggel lehetővé tette, a papiak felett pedig a magas tető »padlásszobák, vendégszobák stb,« kialakítására nyújt alkalmat. A templom belső, kialakításánál az egyszerűség és meghittség nyilvánul meg. A templom hajója hosszúkás négyszög, kétoldalt padok elhelyezésére alkalmas barátságos fülkékkel, a hossztengely végében két lépcsőfokkal emelt keskenyebb zárószakasszal, amelyen az urasztala foglal helyet, mögötte a szószékkel és három-három papi székkel. A mindössze körülbelül 300 lélek befogadó képességű és inkább imaterem jellegű kis templom belső magassága is a minimumra van redukálva: alig hat méter. Kálvinista templomoknál, ahol az istentisztelet súlypontját a szónoklat képezi, felesleges, sőt akusztikai, fűthetőségi és építési költség szempontjából helytelen a túlmagas belső térkiképzés és igen sok esetben csak a karzatok alkalmazása teszi azt elkerülhetetlenné. Éppen ezen oknál fogva mellőztetett a keszthelyi templomban a karzat, E helyett a templom első szakaszában, szemben a szószékkel 80 cm. magas pódium terveztetett az orgona és énekkar elhelyezése céljából. A pódium maga kitűnő rezonáló szekrény gyanánt szolgál és felette a mennyezetig még megmaradó öt méter magasság elegendő az orgona felállításához is. A templom bejárata gyanánt annak oldalához támasztott torony alsó szakasza és az ahhoz csatlakozó és szélfogóval ellátott kis előtér szolgál. A templom teknő alakú mennyezete, valamint az oldalfülkék népies magyaros stílusban, fából készültek, diófaszinre pácolva. A lelkészlakás előszobából, haliból és három szobából áll, a szükséges mellékhelyiségekkel. Két szoba nyugati, egy szoba pedig keleti fekvésű. A lelkészlakást az északi, szelek ellen a templom teste kitünően védi. A telek nyugatról kelet felé meglehetősen lejt, ami lehetővé tette, hogy kelet felől alagsori helyiségek képeztessenek ki: a templom alatt a gyülekezeti terem, a papiak alatt pedig a segédlelkész szobája és a házfelügyelő (egyházfi) lakása. Általános kívánság volt messze látszó, magas torony építése, hogy lássa minden Keszthelyre érkező idegen, hogy már itt is van vára a kálvinizmusnak. Az erdélyi jellegű, nyitott fatornácon nyugvó, magas, sudár toronysisak alkalmazásával aránylag kevés költséggel volt ez a kívánság megoldható. A torony legfelső, nyitott tornácos emelete kiválóan alkalmas a harangok elhelyezésére. A templom a modern követelményeknek megfelelően fűthető, ezenkívül villanyvilágításra is be van rendezve, a lakások pedig vízvezetékkel és csatornázással iel varrnak látva. Miskolc, 1932. évi június hó 1-én. Szeghaimy Bálint városi főmérnök.
