Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-19 / 16. szám
1931. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 69. oldal. rendszerére való áttérésig az országos közalap megfelelő megerősítésével tudjuk csak megoldani. S a közalap erősebb fejlesztésétől az egyházi közvélemény sem idegenkednék felettébb, mert nagyon sok egyházközségünk vette már közvetlen hasznát s meg van a lehetősége, hogy minden egyházközség hasznát veheti jövőre is, akár segély, akár olcsó kölcsön alakjában. És e fokozás nem elhordozhatatlan, nem olyan legalább, mint az 5<>/o-os fenntartói járulék sok-sok szegény egyházközségre nézve. A legszegényebbnek alig jelent tehertöbbletet, megbirja a középnagyságuak mai költségvetése is, ha az bölcsen és előrelátással készült, a legnagyobbakat pedig, ha megrendítené ez az lo/o-os újabb közteher, az katasztrofális jelenség volna magyar református egyházunkban. Ha, amiket irtani, megszivlelésre méltók: jó; ha megoldásnak más, helyesebb útját tudja mutatni Méltóságod: még jobb. Kiváló tisztelettel vagyok Lepsényben, 1931. évi április hó 13-án. Medgyasszay Vince. Református nap Esztergomban. A tatai ref. egyházmegye missziói bizottsága ez évben Esztergomot szemelte ki ref. nap tartására. Itt van már szép kis temploma, paplakása a ref. missziói egyháznak. A körülte fekvő bányatelepek: Dorog, Tokod is innen kapja az irányítást és lelki táplálékot. A missziói nap délelőttjén Győry Elemér győri lelkész, egyházmegyei tanácsbiró tartott prófétai lelkületű és magasszárnyalásu beszédet a Krisztusból élő életről, a szőlővessző és szőlőtő példája alapján. A templom megtelt érdeklődőkkel s buzgón éneklő egyháztagokkal. Istentisztelet végeztével a tanácsteremben gyűlt egybe a presbitérium Fogarassy István főgondnok és György József gondnokkal az élén. A főgondnok üdvözlését Győry Elemér viszonozta, ami után Baráth József missziói előadó a presbiteri tisztségről, mint isteni küldetésről szólott, reámutatva jelen korunk nagy veszedelmeire. Fesztelen eszmecserében, különösen a reverzális kérdés, élénk megvitatásra talált. Délután a Fürdő-szálloda nagytermében vallásos délután volt, amelyen Páli Lajos lelkész tolmácsolta Löké Károly esperes sajnálatát, hogy betegsége miatt nem jelenhetett meg. Majd megnyitva az összejövetelt, Baráth József tartotta meg előadását A református jellem és erőforrásai címen, történelmi példákban mutatva ki a református nemzetek közös jellemvonásait, amelyek a közös hitvallásból és erkölcsi felfogásból születtek. Győry Elemér A nők szerepe a gyülekezeti munkában címen tartott előadást. A kérdés technikai részét igen könnyen elintézhetné pár szóval, csak azokat a munkaterületeket kellene felsorolni, hol a nők igen fontos missziót tölthetnek be. Ennél sokkal fontosabbnak látja a kérdés elvi megalapozását. Minél világosabban látjuk a keresztyén életeszményt és az emberiség eszménytelen életét, annál nagyobb szivünkben a felelősségérzet Istennel szemben, felebarátunk üdvösségéért is. Kétségtelen, hogy még a legvirágzóbb gyülekezetekben sok kívánni valót találunk. De annál igaztalanabb Ítéletet nem tud elképzelni, mikor valaki azon sopánkodik, hogy ebben a gyülekezetben semmi sem történik, hogy ezt is meg kellene tenni, meg azt is, de ami őt illeti, őt nem lehet számításba venni, mert nem ér rá, vagy neki nincs hozzá tehetsége. Igaztalan dolog az egyházi élet minden hibájáért a lelkipásztort tenni felelőssé. Egymaga összeroppan a terhek alatt, csak úgy lesz munkája eredményes, ha minél több munkatárs támogatja. És itt elsősorban figyelembe jönnek a nők. Éles és igaz kritikával mutat rá arra, hogy nem minden nő alkalmas gyülekezeti munka végzésére, sőt a mai nő általánosságban nem alkalmas, mert a mai nő sportolni, táncolni, szórakozni jobb szeret, mint Jézus lábainál ülni. Nem tud lelki világában elhelyezkedni az egyház, de ő sem az egyházban. E mellett az általános tünet, igen nagy akadály a nők érzékenysége, túlzott szerénység, amiből azután jönnek a megsértődések. De ezzel a tünettel szemben megállapítja, hogy minden nő a maga eredetiségében alkalmas gyülekezeti munkára. A nő a natura vallásos. Lelki diszpozíciói praedesztinálják arra. A szentirásból és a történelemből vett példákkal bizonyítja tételeit. Arra a következtetésre jut, hogy a legtöbb belkörü missziói munka elvégezetlen maradna nők nélkül. A munkaterületek közül különösen kiemelte a szociális tevékenységet. Ezzel a kérdéssel hosszabban foglalkozott, rámutatva a gyülekezeti szegénygondozás módszerére. Szólt a beteglátogatásról és a vasárnapi iskoláról, ünnepélyek, szeretetvendégségek rendezéséről, mindenütt gyakorlati példákkal szemléltetve, hogy mit tettek és tehetnek a nők. Lelkes és megragadó felhívással fejezte be előadását. Csizmadia Dániel neszmélyi lelkész, miután a vasárnapi iskolában mintatanítást mutatott be, itt megkapó bibliamagyarázattal zárta be az összejövetelt. A vallásos délután élvezetessé tételéhez nagyban hozzájárultak a helybeli szereplők: Varga Jolán old. tanítónő kedves zongorajátéka és Kócsy Lajos szavalata. A ref. nőegylet kedves szeretetvendégsége zárta be a délutánt, amely kellemesen fog élni az összes résztvevők emlékében, de hisszük, hogy ez a nap hozzájárult a hithűség megerősítéséhez és egyházunk lelki ébredéséhez is. Baráth József. ® @ S ®@®® S @®®®®®@@®@ ® ®<S® ®@@®®®®@ I VEGYESEK I © ®®®@®@@®@®S)®®®©®®®®@®®S)®®©®©®®®©®©@@®®® — Az okkultizmus újabb formáiról főt. Püspök úr a »Református Figyelő < szemináriumában Budapesten, folyó hó 14-én előadást tartott. Az okkultizmus újabb formái közül azokkal az alakulatokkal foglalkozott előadásában, amelyek önálló vallásos egyesülésben nyertek kifejezést. Ezek az alakzatok: a scientizmus, a theozófia és a ''keresztyén közösség« (antropozófia). A »scientizmus« egy amerikai nő, Baker Mary elkotása, akinek vallásos felfogása abban csúcsosodik ki, hogy a betegség, a bűn és a halál nem létező valóságok. A theozófia első megalapítói Blavatzky asszony és Olcott ezredes voltak, akik Amerikában, Nevvyorkban szervezték meg az első theozófiai társaságot. Ezek a társaságok az ó- és újvilágban igen el vannak terjedve és egyedül Európában 13 különböző theozófiai egyesülés működik, mintegy huszonháromezer beavatott taggal. A »keresztyén közösség■« a német szellem háború utáni alkotása. Alapítója egy Steiner Rudolf nevű antropozófus, aki előbb egyik német theozófiai társaság vezetője volt, majd abból kiválva, külön rendet alapított és ezen épült fel azután a »keresztyén közösség«, mint külön felekezet. Ezt a rendszert ismertette Püspök úr előadásában a legrészletesebben és rámutatott arra, hogy okkultizmussal való lé-