Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1931-04-19 / 16. szám

1931. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 69. oldal. rendszerére való áttérésig az országos közalap meg­felelő megerősítésével tudjuk csak megoldani. S a közalap erősebb fejlesztésétől az egyházi közvélemény sem idegenkednék felettébb, mert nagyon sok egy­házközségünk vette már közvetlen hasznát s meg van a lehetősége, hogy minden egyházközség hasznát ve­heti jövőre is, akár segély, akár olcsó kölcsön alak­jában. És e fokozás nem elhordozhatatlan, nem olyan legalább, mint az 5<>/o-os fenntartói járulék sok-sok szegény egyházközségre nézve. A legszegényebbnek alig jelent tehertöbbletet, megbirja a középnagysá­­guak mai költségvetése is, ha az bölcsen és előrelátás­sal készült, a legnagyobbakat pedig, ha megrendítené ez az lo/o-os újabb közteher, az katasztrofális jelenség volna magyar református egyházunkban. Ha, amiket irtani, megszivlelésre méltók: jó; ha megoldásnak más, helyesebb útját tudja mutatni Méltóságod: még jobb. Kiváló tisztelettel vagyok Lepsényben, 1931. évi április hó 13-án. Medgyasszay Vince. Református nap Esztergomban. A tatai ref. egyházmegye missziói bizottsága ez évben Esztergomot szemelte ki ref. nap tartására. Itt van már szép kis temploma, paplakása a ref. missziói egyháznak. A körülte fekvő bányatelepek: Dorog, Tokod is innen kapja az irányítást és lelki táplálékot. A missziói nap délelőttjén Győry Elemér győri lelkész, egyházmegyei tanácsbiró tartott prófétai lelkü­letű és magasszárnyalásu beszédet a Krisztusból élő életről, a szőlővessző és szőlőtő példája alapján. A templom megtelt érdeklődőkkel s buzgón éneklő egyháztagokkal. Istentisztelet végeztével a tanácste­remben gyűlt egybe a presbitérium Fogarassy István főgondnok és György József gondnokkal az élén. A főgondnok üdvözlését Győry Elemér viszonozta, ami után Baráth József missziói előadó a presbiteri tisztségről, mint isteni küldetésről szólott, reámutatva jelen korunk nagy veszedelmeire. Fesztelen eszmecse­rében, különösen a reverzális kérdés, élénk megvita­tásra talált. Délután a Fürdő-szálloda nagytermében vallásos délután volt, amelyen Páli Lajos lelkész tolmácsolta Löké Károly esperes sajnálatát, hogy betegsége miatt nem jelenhetett meg. Majd megnyitva az összejöve­telt, Baráth József tartotta meg előadását A reformá­tus jellem és erőforrásai címen, történelmi példákban mutatva ki a református nemzetek közös jellemvoná­sait, amelyek a közös hitvallásból és erkölcsi felfogás­ból születtek. Győry Elemér A nők szerepe a gyülekezeti mun­kában címen tartott előadást. A kérdés technikai ré­szét igen könnyen elintézhetné pár szóval, csak azo­kat a munkaterületeket kellene felsorolni, hol a nők igen fontos missziót tölthetnek be. Ennél sokkal fon­tosabbnak látja a kérdés elvi megalapozását. Minél vi­lágosabban látjuk a keresztyén életeszményt és az emberiség eszménytelen életét, annál nagyobb szi­vünkben a felelősségérzet Istennel szemben, felebará­tunk üdvösségéért is. Kétségtelen, hogy még a legvi­rágzóbb gyülekezetekben sok kívánni valót találunk. De annál igaztalanabb Ítéletet nem tud elképzelni, mikor valaki azon sopánkodik, hogy ebben a gyüleke­zetben semmi sem történik, hogy ezt is meg kellene tenni, meg azt is, de ami őt illeti, őt nem lehet számí­tásba venni, mert nem ér rá, vagy neki nincs hozzá tehetsége. Igaztalan dolog az egyházi élet minden hi­bájáért a lelkipásztort tenni felelőssé. Egymaga össze­roppan a terhek alatt, csak úgy lesz munkája eredmé­nyes, ha minél több munkatárs támogatja. És itt első­sorban figyelembe jönnek a nők. Éles és igaz kritiká­val mutat rá arra, hogy nem minden nő alkalmas gyü­lekezeti munka végzésére, sőt a mai nő általánosság­ban nem alkalmas, mert a mai nő sportolni, táncolni, szórakozni jobb szeret, mint Jézus lábainál ülni. Nem tud lelki világában elhelyezkedni az egyház, de ő sem az egyházban. E mellett az általános tünet, igen nagy akadály a nők érzékenysége, túlzott szerénység, ami­ből azután jönnek a megsértődések. De ezzel a tünet­tel szemben megállapítja, hogy minden nő a maga eredetiségében alkalmas gyülekezeti munkára. A nő a natura vallásos. Lelki diszpozíciói praedesztinálják arra. A szentirásból és a történelemből vett példák­kal bizonyítja tételeit. Arra a következtetésre jut, hogy a legtöbb belkörü missziói munka elvégezetlen ma­radna nők nélkül. A munkaterületek közül különösen kiemelte a szociális tevékenységet. Ezzel a kérdéssel hosszabban foglalkozott, rámutatva a gyülekezeti sze­génygondozás módszerére. Szólt a beteglátogatásról és a vasárnapi iskoláról, ünnepélyek, szeretetvendég­­ségek rendezéséről, mindenütt gyakorlati példákkal szemléltetve, hogy mit tettek és tehetnek a nők. Lel­kes és megragadó felhívással fejezte be előadását. Csizmadia Dániel neszmélyi lelkész, miután a va­sárnapi iskolában mintatanítást mutatott be, itt meg­kapó bibliamagyarázattal zárta be az összejövetelt. A vallásos délután élvezetessé tételéhez nagyban hozzájárultak a helybeli szereplők: Varga Jolán old. tanítónő kedves zongorajátéka és Kócsy Lajos szava­lata. A ref. nőegylet kedves szeretetvendégsége zárta be a délutánt, amely kellemesen fog élni az összes résztvevők emlékében, de hisszük, hogy ez a nap hoz­zájárult a hithűség megerősítéséhez és egyházunk lelki ébredéséhez is. Baráth József. ® @ S ®@®® S @®®®®®@@®@ ® ®<S® ®@@®®®®@ I VEGYESEK I © ®®®@®@@®@®S)®®®©®®®®@®®S)®®©®©®®®©®©@@®®® — Az okkultizmus újabb formáiról főt. Püspök úr a »Református Figyelő < szemináriumában Budapesten, folyó hó 14-én előadást tartott. Az okkultizmus újabb formái közül azokkal az alakulatokkal foglalkozott elő­adásában, amelyek önálló vallásos egyesülésben nyertek kifejezést. Ezek az alakzatok: a scientizmus, a theozófia és a ''keresztyén közösség« (antropozófia). A »scientiz­mus« egy amerikai nő, Baker Mary elkotása, akinek val­lásos felfogása abban csúcsosodik ki, hogy a betegség, a bűn és a halál nem létező valóságok. A theozófia első megalapítói Blavatzky asszony és Olcott ezredes voltak, akik Amerikában, Nevvyorkban szervezték meg az első theozófiai társaságot. Ezek a társaságok az ó- és újvilág­ban igen el vannak terjedve és egyedül Európában 13 különböző theozófiai egyesülés működik, mintegy hu­szonháromezer beavatott taggal. A »keresztyén közös­ség■« a német szellem háború utáni alkotása. Alapítója egy Steiner Rudolf nevű antropozófus, aki előbb egyik német theozófiai társaság vezetője volt, majd abból ki­válva, külön rendet alapított és ezen épült fel azután a »keresztyén közösség«, mint külön felekezet. Ezt a rend­szert ismertette Püspök úr előadásában a legrészleteseb­ben és rámutatott arra, hogy okkultizmussal való lé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents