Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1931-03-01 / 9. szám

1931 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 37. oldal. A konferencia 3-án reggel 9 órakor áhítattal kez­dődött. (Dr. Tavaszy Sándor igazgató, Ef. 1:3— 14.) Ezután Maksay Albert professzor: A theol. hall­gató életstílusa címen tartott előadást. Leszögezte, hogy minden körülmények között keresztyénekhez il­lően kell élnünk és járnunk. Ne feledjük, hogy életünk bizomány csupán. Nemesítsük meg az életformákat! »Fényljék a mi világosságunk!« Jaj annak a theológus­­nak, akinek csak a jó modora világít! Öltözködésünk­nél arra ügyeljünk, hogy a ruha: ruha,, nem pedig dísz. Úgy járjunk, keljünk ebben a világban, mint Isten angeloszai. Dr. Makkai Sándor püspök: Egyházunk misz­­sziója az erdélyi magyar élet megújhodásában címen beszélt. Leszögezte, hogy a kálvinizmusnak Erdély­ben nagy kötelezettségei vannak. Gyávaság volna, ha az erdélyi ref. egyház nem vállalkoznék a lelkek veze­tésére. Az erdélyi ref. egyháznak, ott a maga őrhe­lyén, »népek tanítójának« kell lennie. Ha a nép iga­zán nép lesz, akkor jó munkát végzett az egyház. — A hazafias igehirdetés idejét múlta. »Tedd lelkivé a magyarságot, mert ezt a népet csak az menti meg, aki lelkivé teszi« — mondotta. D. u. 4 órakor Csete István IV. é. th.: Hogyan dolgozhatik a theol. hallgató a professzorral együtt? c. tartott bevezető előadást. Az előadásból is, a hozzászólásokból is az tűnt ki, hogy az eredményes együttműködés csak úgy lehetséges, ha megvan a lelki közösség és ha a hallgatók már a theologián specializálódnak, anélkül, hogy a többi tárgyakat mel­lőznék, vagy elhanyagolnák. Az esti áhítatot az I. Zsoltár alapján Nagy Jó­zsef szénior tartotta. Február 4-én az áhítat után dr. Tavaszy Sán­dor igazgató: A szociális és gazdasági törekvések theologiai megítélése címen tartotta meg hatalmas előadását. Benne volt ebben az előadásban a szociá­­lizmus, kommunizmus és a bolsevizmus ismertetése és kritikája. Különösen az oroszországi állapotoknak a rajza volt megrázó. Megállapítást nyert, hogy ne­künk nem lehet más programmunk, mint az Ap. Csel. 4:32—37. Az előadásból élesen kiviláglott, hogy többé nem állhat meg a kaini életfelfogás: »Avagy őrizője vagyok-é én az én atyámfiának?« A délutáni előadást A lelkipásztor szerepe a falú szövetkezeti életében címen gr. Bethlen László, a kol­légium főgondnoka tartotta. Különösen hangsúlyozta, hogy óriási jelentősége van annak, ha az Ige mellett kenyeret is tudok adni a hívek kezébe, mert »kenyér­rel is« él az ember. Ezt a napot is áhitat zárta be, a 42. és 43. zsoltár alapján. Február 5-én az áhítat után Vajda Gáspár, an­­gyalosi lelkipásztor A lelkipásztor szociális kötelessé­gei címen tartott előadást. Nagy feladat vár a lelki­­pásztorra az igények lefokozása körül. Küzdenie kell — de magamagán kezdje! — a fényűzés ellen! Jól teszi a lelkész, ha különféle egyesületeket szervez. Külön érdekessége volt ennek a napnak dr. Orest Buchewschi, a kolozsvári görögkeleti orthodox theologiai akadémia professzorának előadása, melyet A görögkeleti orthodox egyház dogmatikai felfogása címen tartott meg. Kétségtelen jele ez annak, — amint maga az előadó is hangsúlyozta — hogy az orthodoxia és a protestantizmus között szimpathia van. Délután dr. Roska Márton egyetemi magán­tanár az erdélyi néprajzi feladatokra hívta fel az ifjú­ság figyelmét. Esti áhitat: 73. zsoltár alapján. Február 6-án két nagyjelentőségű, az ifjúságot közelről érintő előadás hangzott el. Dr. Gönczy Lajos professzor: A hivatásra való önnevelés és mások se­gítése a hivatásra való önnevelésben és dr. Imre Lajos professzor: Az ifjúság új világnézete. — A hivatásra való önnevelésnek két tényezője van: Isten és maga az ember. Isten segít, de csak akkor, ha mi is segí­tünk magunkon. Önnevelésünknek két oldala van: egy pozitív és egy negativ. Pozitív: lehetőség szerint, fe­lelősségem teljes tudatában, okosan használom fel minden percemet! Negativ: Kerülök mindent, ami aka­dályoz hivatásom felé vezető utamon. Ezen az úton másokat is segítek. Dr. Imre Lajos professzor úrnak majdnem min­den szava súlyos vád az ifjúsággal szemben. Legszo­morúbb az, hogy mindenben igaza van. igaza van, amikor azt mondja, hogy a mai ifjúság kritikátlan, dilettáns, beképzelt, öngőgjében gyönyörködő. Nincs benne alázatosság és mindig filozofál. Üres jelsza­vakra esküszik és keveset cselekszik. Jóformán csak a technika kérdése iérdeklik. Nem tudja önfeledten át­adni magát valamilyen kutatásnak. Minden pozíciót a haszon szempontjából Ítél meg: alacsony utilitariz­­musba esik. — A mai ifjúság, mintha nem is ifjúság lenne: a gyermekség és az elaggottság között hányó­dik. Pedig nekünk olyan örök ifjúságnak kell lennünk, amelyik az Isten Szentlelkének üzenetét alázatosan elfogadja és kész, hogy hirdesse. Esti áhitat XC. zsoltár alapján. Február 7-én áhitat után Tőkés Tibor, kőrösfői lelkipásztor tartott előadást: A lelkipásztor köteles­ségei a népművészetek irányában címmel. Ezt kö­vette Vásárhelyi János, kolozsvári lelkipásztor, ehker. főjegyző előadása: A szórványgondozás címmel. Na­gyobbrészt erdélyi érdekű kérdések vetődtek fel. A mélyen járó Záró-áhitatot dr. Nagy Géza pro­fesszor úr tartotta a CVII. zsoltár alapján. Ez a konferencia egy aranyszál volt az élet durva zsákszövetében. Adjon a jó Isten sok ilyen kon­ferenciát! • ^ , Győr Sándor. ©©S©®®©®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©.®®®©®®®®© | VEGYESEK j (§®®®®®@®®®®®®®©®©®®®@®©®®®®®®®®®®®@®s;@® — Püspöki egyházlátogatás a veszprémi egyház­megyében. Főtiszteletü Püspök Ur egyházkerületünk egyet­len hátralevő egyházmegyéjének, a veszpréminek meglátoga­tását ez év tavaszára tervezte. Az időközben beállott súlyos gazdasági viszonyok azonban arra indították, hogy felvesse az egyházmegye vezetősége előtt a kérdést, nem volna-e célszerűbb az egyházlátogatást tavaszról elhalasztani s eset­leg, ha a gazdasági viszonyok a nyár folyamán javulást mutatnak, szeptember hónapban megtartani azt. A veszprémi egyházmegye vezetősége maga is célszerűbbnek látta, hogy az egyházmegyei látogatás most tavaszról elhalasztassék s annak az év folyamán, szeptember havában leendő meg­tartása felett a nyári egyházmegyei közgyűlés határozzon, így a veszprémi egyházmegye meglátogatása tavaszról el­marad bár főtiszteletü Püspök Ur nagyon szerette volna, ha az előző évekhez hasonlóan ez évben is végezhette volna egyházlátogatását s ezzel befejezhette volna az egyházkerület összes gyülekezeteinek meglátogatását. Reméljük hogy a gazdasági viszonyok javulásával az egyházlátogatás az ősz folyamán mégis megtartható lesz s az az áldásos munka, melyet főtiszteletü Püspök Ur éveken át olyan odaadó buz­­gósággal végzett, teljesen befejezhető lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents