Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1931-11-15 / 46. szám

1931.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

217. oldal.-tisztelet, melyen a gyülekezet és az énekkar újra Zwingli-énekeket énekelt. Az ünnepi beszédet Hoegger zürichi lelkész tartotta Ézsaiás 55:8—9. alapján s fejtegette Zwingli maradandó értékeit. A záróének előtt dr. Choisy genfi egyetemi tanár, a svájci szövetséges egyházak elnöke intézett rövid francia nyelvű buzdítást a hallgatókhoz, Az adakozás most is az ifjúsági Zwingli-alapra történt.

A tulajdonképeni ünnepély délután a kappeli csatamezőn folyt le. Ragyogó napsütésben az autóbuszok és aiutók százai, külön vonatok egész sora ontotta a közönséget s óriási emberrajok lepték el az üdezöld lankás hegyoldalt, ahol egy háromméter magas, két méter széles egy darab gránittömb jelzi felirata szerint a helyet, ahol Zwingli kilehelte nemes lelkét ezekkel a szavakkal: »Csak a testet ölhetik meg, a lelket nem...!« Több mint 25 ezer főnyi tömeg gyűlt össze, jeléül annak, hogy Zwingli nemes egyénisége mélyen meg tudja ragadni a nagy tömegek lelkét is. Az egyházi fúvószenekar kisérte a hatalmas kezdőéneket: »Erős várunk nekünk az Isten...« Hauri zürichi lelkész üdvözlő beszéde után dr. Escher, a Zwingli Egylet elnöke tartott mélyen járó, meleg érzésekkel teljes emlékbeszédet Zwingliről. Majd Baumann lelkész szólott a főegyháztanács nevében, annak gyengélkedő és magaskoru elnöke: dr. Herold helyett s megragadó szavakkal festette le Zwingli vallásos egyéniségét. Közben különböző vidéki egyházi énekkarok szolgáltak. Majd koszorúkat helyeztek el az állam képviselője, a kantonális főegyháztanács, a helyi egyházmegyei hatóság, a Zwingli Egylet és a református népszövetség megbízottai. Az egész ünnepélyt megafonon közvetítették a hallgatóságnak és rádión az egész országnak. Ünnepély után özönlött a nép a kappeli hatalmas templomba, ahol Zwinglikiállítás volt Zwinglire vonatkozó emléktárgyakból, képekből s látható volt haláltusájának tanúja is: bibliája, acélsisakja, mellvértje stb. A svájci és külföldi hivatalos kiküldötteknek mintegy 200 főnyi társaságát a szomszédos Mettmenstetten mezőváros református gyülekezete látta az egyházmegyével együtt szeretetvendégségen.

Este a zürichi színházban díszelőadásban színre került Bernoulli baseli egyetemi professzornak Zwingli utolsó napjait és halálát tárgyazó színműve, amely az idő és alkalomszerüség folytán nagy hatást váltott ki.

Vasárnap délelőtt és délután Zürich-kanton öszszes templomaiban Zwingli-megemlékezés volt, mig Svájc többi részeiben a következő vasárnapon (okt. 18.) délelőtt és délután tartották a hivatalos Zwinglíemlékünnepet. Október 11-én délután fél öt órakor, Zwingli halála órájában, Svájc összes protestáns templomainak harangjai megkondultak, hogy hódolattal és szeretettel emlékeztessenek Svájc egyik legnagyobb fiára.

fF* - , 7ii\

it KONYV1SMERTETES H

IV- - ^

Györy Elemér: Útmutató a szociális munkák végzéséhez református lelkészek, tanítók, presbiterek és gyülekezeti munkások számára. Budapest, 1931. 23 1.

E füzet különlenyomat a Belmissziói Útmutató 1931—32. évi kötetéből. Valósággal nélkülözhetetlen adat- és címtár mindazok részére, akik felebarátaikon és hittestvéreiken segíteni akarnak. A bevezető részét

lapunk mai számában közöljük. Szerző részletesen szól a református, illetve protestáns árvaházakról, egyéb árva- és szeretetházakról, a hadiárvagondozásról. Külön fejezetben ismerteti a Gyengék és betegek ápolásával foglalkozó intézményeket, különösen részletesen állítván össze a tüdővész elleni küzdelem adatait. Sorra kerülnek a szeretetházak és gyógypedagógiai intézetek, a siketnémák, nagyothallók, vakok, szellemi fogyatékosok, nyomorék gyermekek intézetei. Megtaláljuk a züllésnek indulókkal, a züllöttek mentésével foglalkozó intézeteket. Sőt egyéb karitativ egyesületek és intézmények, internátusok és üdülőhelyek címei és ismertetései is megtalálható a sok fáradsággal és nagy utánjárással készült füzetben, melyért teljes elismerés illesse szerzőt, aki mint gyakorló lelkész, jól tudta, hogy mily fontos az ilyen pontos, neveket, pontos adatokat tartalmazó összeállítás.

Vasárnapi iskolai kézikönyv: Az Úr szolgálatában. I. kötet. Vasárnapi iskola. Irta: Czeglédy Sándorné Kosa Margit. Sylvester kiadás 1931. 161 lap.

A gyermekekkel való komoly és céltudatos foglalkozás Istennek hála, esztendőről-esztendőre nagyobb mértékben hódítja meg egyházi életünk munkásait. Mind több helyen érzik a felelősséget minden oldalról ostromolt egyházunk jövőjéért, amikor minden szellemi irányzat teljes odaadással veti ki hálóját a gyermekekre — gondoljunk csak arra, hogy kommunista „vasárnapi iskolák“ is vannak már, az ú. n. „gyermekbarát egyesületek“ is erőteljesen szerveződnek, nem is szólva a szív-gárdákról és hasonlókról.

Czeglédy Sándorné könyvét fenntartás nélkül, a legmelegebben ajánljuk a gyermek-pastoráció minden munkásának figyelmébe. Hasznos könyv. Gyakorlatból született — s a tanítások mindegyikén meglátszik, hogy nem Íróasztal mellett készült csak, hanem a gyermekek leikével való foglalkozás közben. Elméleti része — a könyv első 32 oldala — rövidsége mellett is igen értékes, tulajdonképen a legszükségesebb lelki és pedagógiai alapokat rakja le az eredményes munkához. (A vasárnapi iskola lényege, célja, létjogosutsága, nehézségei, az előkészítő óra, a tanítás, a tanító önképzése stb.)

A könyv 40 teljesen kidolgozott tanításából mindenki okul, még ha nem foglalkozik is vasárnapi iskolai tanítással. A teljes hozzáértéssel készült tanítások és a kedvezőbbnél-kedvezőbb illusztrációk minden gyülekezeti munkásnak hasznos útmutatást fognak nyújtani.

Kapható a Sylvester r.-t. könyvosztályánál, Budapest, VI., Hermina-út 37. 4 P 20 fillér bejküldése ellenében portómente en, vagy pedig utánvéttel, 4 pengő utánvételezése ellenében, mely esetben a portó megrendelőt terheli.

Kis Tükör címen már IV-ik évfolyamban adja ki Galambos Zoltán lelkész a révkomáromi református egyház hivatalos lapját, melynek októberi számában többek között lelkes megemlékezés olvasható a fennállásának 50-ik évfordulóját ünneplő komáromi Protestáns Jótékony Nőegyletről. Ismerteti a Soós Károly és Kovács Alajos által írt Református vallásiam kézikönyvet, melyet egyházhatósági jóváhagyással a Szlovák tanárok könyvkiadóvállalata adott ki Pozsonyban, melyről megállapítja, hogy a régebbi vallástani tankönyvekhez képest »hálásan felhasználható és dicséretes haladást mutat fel«. Külön rovat közli a szlovenszkói egyházi híreket és külön a magyarországiakat. E rovatban többször megemlékezik főiskolánk jubileumáról, mely alkalomra a szeptemberi számban a szerkesztő, volt pápai diák ő is, me-