Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1931-09-06 / 36. szám

1 931. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 161. A négyszáz éves pápai főiskolát a genfi egye­tem is köszönti. A fiatalabb testvér, de mégis szá­zados édesanyai szív dobogásával. Béza felénk figye­lésével, Turretini virrasztó és támogató szeretetével. S nekünk jól esik körünkben látni és vendégül kö­szönteni Kálvin fakultásának jelenlegi dékánját, a baseli egyetem diszdoktorát, Auguste Gampert pro­fesszort. A lausannei kanton neveltje. Az ottani egyház­­politikai harcok vésték és alakították objektív, mély látású tudóssá, hívővé, emberré és mindenekelőtt ve­zérré. Buzgó hive és vihartál ló harcosa a független egyházi mozgalmaknak. Nevéhez ezen a téren új ös­vény nyitások és alkotások füződnak. Feltétlen te­kintély a nemzeti egyházak szemében is. Neve ismert és becsült a német svájci és franciaországi reformá­tusok között. Előadásában van sok »méliuszi« vonás. Szava súlyos. Érezhető benne a korszakváltozások biztos látása s a nyomában járó tettvágy. 1927 óta rendes professzor s már dékán. Ember, aki soha nem hi­vatkozik a múltra, csak a jövendőre. A héber nyelv professzora. Kedves témáját ké­pezik — amit ritkán találni szaktársainál — azok az elvi kérdések, amelyek az egyház és theológia kap­csolata körül csoportosulnak. Székfoglaló értekezése is erről szólt. Minden vasárnap prédikál. Nem lehet csak véletlen kiküldetés a jövetele. A szive gyakran húzta hozzánk. Talán nem lesz ér­dektelen, ha szeretetéből egy vonást elmondok. Min­den két hétben ószövetségi szemináriumi órát tartott a lakásán. Egyik Összejövetelre — nem a héber professzor, hanem az egyházpolitikus — tárgyalandó tételül tűzte ki az idegenben élő magyar református kisebbségek egyházpolitikai magatartását. Künn hi­deg, svájci tél fehérlett. Ő, az energikus, tempera­mentumos francia, az egész felolvasás alatt mozdu­latlanul nézte a kandalló egymásba hulló égő fa­darabjait. Lehet, hogy szimbólumnak nézte. S óra végén a szokottnál hosszabban imádkozott. Imája értünk szólt, magyar reformátusokért. Dékánelődje, a nagy magyarbarát Choisy Jenő utódja nem is te­hetne máskép. Bizonyos, hogy még találkozni fogunk az ő nevével. Pataky László. Pwf. Dr. H. Bookman. A káTnpeni (Hollandia) ref. theol. főiskola legidősebb professora és a je­lenlegi legnagyobb református egyházjogász. M.int szaktekintélyt keresik őt fel a reformátusok a világ] minden tájáról és méltán, mert talán ő az első, aki egészen komoly tanulmány tárgyává tette a világ összes református nemzeti Egyházainak egyházjogi kérdéseit s e tanulmányainak eredményét fel is hasz­nálta már a nemrég megjelent egyházjogtana első kötetében. Tudományos munkásságáról nem lehet rö­vid ismertetés keretében áttekintő képet adni. Művei főként az egyházhistória s még inkább az egyház­jog területének gazdag kincsei. A fenntebb említtt standard munkáján kiviil meg kell még említeni a sok közül az egyházfegyelemről szóló művét. A kampeni ref. theológia jelenlegi virágzását és hírnevét — emberileg szólva — sok tekintetben Prof. Bouwmannak is köszönheti. Rektorsága idején kapta az új, modern, stílusos palotáját. Ez időben emelkedett fel a studensek száma a 100 fölé. És a magyar kálvinistáknak is egyik legigazibb testvér­­barátja Bouwman professor. Neve mindig olvasható volt a magyar reformátusok érdekében közrebocsá­tott felhívásokban. Talán nélküle nem volna a kam­peni theologian ma stipendium a magyar ref. theoló.­­gusok számára. Többször volt már Magyarországon és meglátogatta az utódállamok református magyar egy­házait is. Rólunk a meleg szeretet szavaival számos cikket irt. És a súlyos és tekintélyes sorait elvitték a hajók és vonatok minden felé s azokkal együtt a református magyarok panaszát. Tudom biztosan, hogy Hollandiából' elindulása előtt már hetekkel imádkozott a pápai főiskoláért, annak elöljáróiért és jelenlegi, valamint volt diák­jaiért. Galambos Zoltán. A komáromi református egyház­megye közgyűlése. A komáromi református egyházmegye augusztus 25-én tartotta Komáromban, a Kollégium nagytermében ez évi rendes közgyűlését. A közgyűlést hétfőn a gyám­intézet igazgatótanácsának ülése, a lelkészértekezlet és a teljes bírósági ülés előzte meg, amelyeken több köz­gyűlés elé utalt ügyet készítettek elő. Az egyházmegye közgyűlésén, amely Gyalókay László esperes és Nagy Nándor földbirtokos, egyház­­megyei gondnok együttes elnöklete mellett folyt le, töb­bek között megjelentek Sós Károly egyházmegyei tanács­­biró-főjegyző, Csekes Béla egyházmegyei aljegyző, Beke Kálmán, Boross Kálmán, Csiba Imre, Gálffy Géza, Fe­­kets Sándor, Galambos László, Galambos Zoltán, Mórocz Mihály, Rácz Elemér, Sándor Benő, Vágó Ede lelkészi, Fülöp Zsigmond, Füssy Kálmán, Gaal Gyula dr., Kenessey Kálmán dr., Pap Elemér, Szíjj Ferenc dr., B. Tóth Pál, Zsindely Ferenc világi tanácsbirák. A közgyűlést megelőzően reggel 8 órakor a Jókai-

Next

/
Thumbnails
Contents