Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-19 / 29. szám
1931. 125. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. A drégelypalánki ref. egyházra, közgyűlése. lözhetetlen az üdvre. Eszköze a kegyelemnek, de nem igázza le a kegyelmet. 4. Szociális princípiuma: az authentikus keresztyénség a gyakorlati keresztyénség; a család, az iskola, az állam a kollektivitás csonkítatlan életére tartozik függeszteni a szemét aszerint, amint ezt a stockholmi kongresszus kifejtette a keresztyénséghez intézett üzenetében (1925) s amint az egyházak által való nemzetközi barátság érdekében felállított egyetemes szövetség (1914) programmja megkívánja. 5. Missziói princípiuma: az evangéliomi keresztyénség ... evangélizál. Ragaszkodva a hittérítéshez, bizonyságot tesz: »nem tudunk nem beszélni azokról a dolgokról, amelyeket láttunk és hallottunk«. Az élő keresztyénség a hódító keresztyénség, amely terjed »úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeábán és Sam,áriában és a földnek mind végső határáig«, (Cs. 18 b. Tehát olyan keresztyénség, mely koncentrikus körökben veti sugarait, szüntelenül tágulva, hogy megnyerje Jézus Krisztusnak a mi tévesen keresztyénnek mondott, civilizált világunkat és a nagytömegű pogányvilágot. Ä kálvinizmus tehát különösképen alkalmas arra, hogy hatásos és talán döntő módon dolgozzék a lausannei egyetemes kongresszus kereteiben az oekumenikus eszme érdekében. Ma a keresztyénség minden nagy lelki családja (kivéve ebben a pillanatban a rómait) az interkommunió meglátása fele orientálódik, azaz kívánja, hogy minden szent helyen, ahol az úri szent vacsora kiszolgáltatik, ebben szabadon részesülhessen minden keresztyén. Mert az Ur asztala tényleg az ő asztala és nem az Ur szolgáinak az asztala. Egyik egyház sem tekintheti magát őrizőnek a mi Megváltónk testének és vérének a symboluma körül. Egyedül Ő az, aki hiv és hívhat s a különböző egyházak csak a Megdicsőült által elküldött engedelmes hírnökök lehetnek, hogy jelentsék az eltévedt lelkeknek »jöjjetek !« Az úrvacsorának egyedül a kálvinista felfogása olyan természetű, mely közelebb visz egymáshoz minden keresztyént. Kálvin tanítja azt, hogy a sakramentom központjában nem anyagi, földön látható elemek állanak, hanem a feltámadott, égben levő Krisztus. Kálvinnál semmiképen sincs szó arról, hogy leszállítsuk Jézust, hanem inkább felmenjünk hozzá. Kálvin megegyezve Augustinussal, közös hitformulát nyújt az egész keresztyénségnek, azt, hogy résztvenni Jézus Krisztus testében és vérében nem más, mint részesedni az ő lelkében, mert az ő teste és vére a túlvilághoz tartozik. Ha ez a spirituális és protestáns hit nem is római hit, de mégis katholikus hit: az egyetemes egyház hite. A jövendő az övé!«... Lausanneban a konferencia nem volt képes arra, hogy minden tagjának közös úrvacsorát szolgáltasson. Ez világossá tette, hogy a rituális és a prófétai nézeteket elméletben soha nem fogják összeegyeztetni — bármennyire is óhajtaná a még 1937 előtt összeülő következő oekumenikus gyűlés. Isten nem is akarja megsérteni sem a lelkiismereteket, sem az emberi sziveket. Nem sietteti az egységet, de »gondja lesz az egyházáról, hogy magának az egész világnak romjaiban is meíg legyen őrizve«. Azért türelmes, mert örökkévaló. (Aug.) Bármint vélekedünk is, Söderblom szava igaz: »Az én nemzedékem nem fogja meglátni ezt a csodát. Az út, amely az igazi és mély egységhez vezet, hosszú. Nem lehet kényszerített, vagy elsietett. De a keresztyéneknek kötelességük imádkozni és dolgozni teljes szívből az egységért és türelemmel várni az Ür óráját«. (Vége.) Pataky László. A drégelypalánki ref. egyházmegye július hó 14-én tartotta Nagymaroson évi rendes közgyűlését Nagy István esperes és dr. Fodor Vilmos egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. A gyűlést istentisztelet előzte meg, amelyen Sulacsik Zoltán balassagyar-^ mati lelkész bibliát olvasott és imádkozott. Az esperesi jelentés az isten iránti hála érzésével mutat reá azon örvendetes körülményre, hogy az elmúlt év a békés munka jegyében telt iel; örömmel jelöli meg azokat a maradandó nyomokat, amelyek a múlt év őszén az egyházmegyében végzett püspöki látogatás áldásos eredményei. Egyházmegyei közgyűlés az esperesi jelentés során melegen ünnepli dr. Fodor Vilmos egyházmegyei gondnokot főszolgabírói működésének 25-dik évfordulója alkalmából. Elismerő köszönettel adózik Sulacsik Zoltán belmissziói előadónak a Nógrádverőcén tartott vasárnapi iskolai tanfolyam vezetéséért s követendő példaképen állítja oda a gyülekezetek elé a Balassagyarmaton vidéki előadók közreműködésével rendezett sorozatos vallásos estélyeket. Végül elszomorodva értesül a pilismaród egyik tanítói állás megszüntetéséről. Soós Róza diósjenői tanítónő eskütétel után állásában megerősíttetett. Egyházmegyei ügyésszé egyhangú felkiáltással dr. Varga Kálmán salgótarjáni főgondnok választatott, ki az esküt nyomban le is tette a közgyűlés előtt. Főiskolai igazgatótanácsossá Labancz László nagymarosi lelkész választatott meg újabb három évre. Tanítóképviselők lettek: Cseh Péter és Kovács Dániel. A szám/evői jelentést Baranyay Károly terjesztette elő. Úgy az egyházmegye, mint az egyházak számadásai jóváhagyattak. A költségvetés a szokásos keretek között elfogadtatott. Labancz László tanügyi elnök az iskolák múlt tanévi állapotáról számolt be. A Ref. Védőszövetség pártolására a gyülekezetek felhivattak, az egyházmegye 100 P-vel alapító tagul lép be a Védőszövetségbe. Sulacsik Zoltán belmissziói előadó nagy körültekintéssel készített igen értékes jelentést terjeszt elő a missziói munka mikénti állásáról. A jelentés nyomán igen érdekes vita keletkezett a missziói munkának a városi és falusi, a nagyobb és kisebb gyülekezetekben alkalmazandó és alkalmazható különböző módjairól és mérveiről. Végül is határozatba ment, hogy évente konferenciák tartandók a missziói munka irányelveinek megbeszélése céljából. Az egyházmegye missziói bizottsága is újjáalakult a tanítói karnak és a világiaknak bevonásával. A Baldácsy segélynek és az államsegélynek ez évi osztalékát Nagymaros kapja templomépítésre. Az egyházkerületnek és a konventnek az egyházmegyét érdeklő egyes határozatait Sáska Dezső vil. főjegyző adta elő. Ezeknek során kimondatott, hogy az egyházmegye az óesztendei perselypénzek átengedésével és a lelkészek és tanítók 10, illetve 5 P-s egyszersmindenkori adományával járul hozzá az egyházkerületi elértéktelenedett alapok refundálásához. Kovács Dániel igazgatótanító tervezetet mutatott be a népiskolai tanítók szolgálati pragmatikájáról és a tanítóválasztás szabályozásáról; a tervezetet az egyházmegye közgyűlése elfogadta. Nagykökényes szórványközségnek Balassagyarmattól, illetve a dunántúli egyházkerülettől el- s Hatvanhoz, illetve a dunamelléki egyházkerülethez leendő csatolásához a közgyűlés célszerűségi okokból hozzájárult. Ezzel a közgyűlés véget ért. A bírósági ülésnek — bírósági ügy nem lévén — egyetlen tárgya az időszaki tanács megalakítása volt.
