Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-25 / 21. szám
Negyvenegyedik évfolyam. 21. szám. Pápa, 1930 május 25. FELELŐS SZERKESZTŐ:PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. IGAZG. PÁPA, FŐ- A FÖMUNKATÁRS F.S A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. @19 TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK 1NTÉZENDÖK. A zsinat. Május 6-án jegyzők dr. Kováts J. István és dr. Jókay-Ihász Miklós. Kerületünkből Fülöp József helyett Szabó Bálint, Fejes Zsigmond helyett dr. Bene Kálmán pótképviselők hivattak be, akiket a zsinat e napon igazolt. A kérvénybizottság bejentette, hogy elnökévé gróf Degenfeld Pált választotta meg. Dókos Ernő világi elnök meleg szavakkal emlékezett meg Szabó Aladár dr. lelkészi rendes képviselőnek a napokban ünnepelt negyedszázados budapes—józsefvárosi lelkipásztori működéséről. Az alkotmánytervezet részletes vitája során kerületünkből felszólaltak : Szűcs József, Medgyasszay Vince, dr. Antal Géza. A kis- és naggyülekezetek fejlesztésének, korszerűbbé tételének ügyében Ravasz László dr. püspök elfogadja az előadói javaslatot, amelyben maximális felhatalmazás rejlik arra, hogy az eklézsiák összevonásának legszükségesebb és kivételes eseteiben ne álljon tanácstalanul a vezetőség. A magyar református egyház egyik legnagyobb ügye az, hogy miként tudja rendezni a törpeeklézsiák problémáját. Medgyaszay Vince egyházkerületi főjegyző feltétlenül biztosítani akarja a lelkész, a tanító exisztenciáját olyan esetekre, ha magasabb érdekből — népesség csökkenése, anyagi elerőtlenedés miatt — valamely egyházközséget egy másikhoz kellene csatolni. Bartha László esperes után Antal Géza dr. püspök szól a kérdéshez. Kifejti, hogy a törpegyülekezetek a hithüségnek és áldozatkészségnek olyan példáját mutatják a mai nehéz viszonyok között is, hogy föloszlatásukat az egyház közérdekében nem tartaná kívánatosnak. Bár a legnagyobb elismeréssel van a nagygyülekezetek szükségletei iránt, nem szeretné, ha ez bármily módon a kisgyülekezetek pusztulásához vezetne. Farkasfalvi Farkas Géza szerint fokozottan szükséges, hogy védjük a kis egységeket. Kovács J. István egyházkerületi lelkészi főjegyző felszólalása után Ravasz László püspök tisztázza a beszéde körül támadt félreértést, majd a vitára alkalmat adott paragrafus szövegében kimondja a zsinat, hogy „a népesség csökkenése vagy anyagi elerőtlenedés miatt feladatai teljesítésére képtelenné vált egyházközség szervezetének megváltoztatása vagy megszüntetése esetén a lelkipásztor és a tanító elhelyezkedéséről gondoskodni kell. A következő 21-ik szakasz ugyancsak széleskörű vitára ad alkalmat. Sz. Kun Béla dr., egyetemi tanár előadó kifejti: Az a cél, hogy a különálló egyházközségek egyes fontos kérdések megoldásában egyesülhetnek. Az ötezres lélekszám felel meg leginkább a helyes lelkipásztorkodás érdekének, viszont a szétforgácsolást természetesen kerülni kell. A felszólalók közt Kovács j. István indítványt nyújt be, hogy minden, legalább tízezres lélekszámú gyülekezetnek több részre kell tagozódnia s legkésőbb három éven belül hajtsák végre az átszervezést. Némethy Károly dr. főgondnok után, aki elfogadja a bizottsági szövegezést és a módosító javaslatot is, Puky Endre dr., a képviselőház alelnöke, örömmel üdvözli a javaslatot. A kisebb egyházközségek az eddiginél nagyobb autonómiával több áldozatkészségre lesznek képesek. Az autonómiának csodálatos lélekformáló ereje van, amit szülőfalujában a törpe gyülekezetnél tanult ismerni. Tóth Lajos debreceni egyet, tanár a tízezres egységek mellett foglalt állást. Harsányi Pál békésbánáti esperes, B. Pap István theológiai tanár, Jalsoviczky Sándor ny. államtitkár, Görömbey Péter nagykállói lelkész, Farkas István alsóborsodi esperes, Csáky Lajos dr. vásárhelyi főügyész és Herczegh Béla dr. orsz. képviselő szólaltak még fel, majd a következő szövegezéssel fogadták el a 21. szakaszt: „Az az egyházközség, amely több lelkipásztori állást tart fenn, vagy amelyben a lélekszám az ötezret meghaladja, az egyházkerületi közgyűléstől kitűzött és egy évet meg nem haladó határidő alatt, köteles szervezeti szabályzatban kimondani, hogy: vagy több külön egyházközséggé szervezkedik, vagy azt, hogy egyházrészekre, paróchiális körökre tagozódik.“ „Akár külön egyházközségek, akár egyházrészek alakíttatnak, ezeket úgy kell szervezni, hogy egy-egy egyházközség, vagy egyházrész lélekszáma lehetőleg ne legyen több ötezernél. Az egyházkerületi közgyűlés a szervezkedés fokozatos megvalósítása érdekében hoszszabb határidőt szabhat meg, de tízezernél több lélek átmenetileg sem hagyható egy lelkipásztor gondozása alatt, ilyen egyházrészben még egy lelkipásztori állást kell szervezni. Az ötezres lélekszámnál népesebb egyházközség addig is, míg a tagozódás végrehajthatóvá lesz, vallásoktató lelkészek, esetleg más lelkészek vezetésével egyházi köröket alkothat.“ Dr. Antal Géza püspök és 26 társa indítványt nyújtott be, hogy mivel „a missziói törvénytervezetnek az egyházi törvényhozás anyagául alkalmas részletei bevétettek az egyház alkotmányáról és kormányzásáról szóló törvénytervezetbe és annak tárgyalása során elintézést is nyernek, az ezeken kívüli részletek pedig alkalmasabb módon szabályozhatók szabályrendeletben: országos zsinatunk nem tartja többé szükségesnek külön missziói törvény alkotását s ezért a beterjesztett missziói törvényjavaslatot leveszi napirendről. Felhatalmazza és utasítja azonban az egyetemes konventet, hogy legközelebbi ülésében alkossa meg az egyházépítő és egyháztársadalmi munkák végzését részletesen szabályozó missziói szabályrendeletet s azt az országos zsinatnak is mutassa be“. A zsinat az indítványt áttette a missziói bizottsághoz, hogy azt mielőbb tárgyalja. Kimondta a zsinat, hogy ezután reggel 9 órától délután 2 óráig gyülésezik. Május 7-én Dóczi Imre iskolaügyi bizottsági elő
