Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-18 / 20. szám
Negyvenegyedik évfolyam. 20. szám Pápa, 1930 május 18. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONORÁCZ JÓZSEF THEOL. IGAZG. PÁPA, FŐ- .Ä, FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. A zsinat. Református egyházunk negyedik, budapesti zsinatának harmadik ülésszaka május 1-én nyilt meg Budapesten a zsinati székházban. A zsinati atyák csaknem teljes számban jelentek meg. Dunántúli egyházkerületünkből a következők voltak ott: Dr. Antal Géza püspök, dr. Balogh Jenő főgondnok urak, Medgyasszay Vince, Fülöp József, Halka Sándor, Lőke Károly, Nagy István, Szűcs József, Vargha Kálmán lelkészi, dr. Segesdy Ferenc, dr. Szász Károly, dr. Darányi Kálmán, dr. Jókay- Ihász Miklós, dr. Fodor Vilmos, dr. Szily János világi, dr. Kőrös Endre, Fejes Zsigmond, Vitéz Szalóky Lajos tanintézeti képviselők. A XC. zsoltár első versének eléneklése és dr. Baltazár Dezső püspök zsinati lelkészelnök buzgó imája után Dókus Ernő egyházkerületi főgondnok zsinati világi elnök nagyhatású megnyitó beszédet mondott, melyet lapunk múlt számában közöltünk. Zsinat táviratban üdvözölte Főméltóságu Kormányzó urat kormányzásának tizedik évfordulója alkalmával. (Távirat szövegét lásd elnöki megnyitó beszédben.) Az alakulás formaságai után örömmel fogadta a zsinat a romániai református zsinat üdvözletét, amely most gyűlt össze törvényalkotásra. Nagy munkájukban »közös őseink hite és példaadása lelkesíti« őket. A gyűlésen megjelent dr. Cairns Dávid aberdeeni theol. igazgató, aki a Skót Református Egyház üdvözletét adta át dr. Kovács István tolmácsolása mellett. Dr. Cairns beszédére világi elnök előbb angol, majd magyar beszédben köszönte meg a testvéri üdvözletét. A jegyzői teendőket e gyűlésen dr. Kováts István és Marton János zsinati jegyzők teljesítették. Május 2-án titkos szavazással egyik zsinati lelkészi jegyzőnek a beadott 73 szavazattal egyhangúlag dr. Erdős Károly debreceni egyetemi tanárt választották meg, ugyancsak ekkor egészítették ki a különböző bizottságokat. Kerületünkből vitéz Szalóky Lajos, Szász Károly a kérvényi, Fejes Zsigmond a naplóbiráló, dr. Antal Géza a nyugdíjügyi, dr. Jókay- Ihász Miklós a pénzügyi, dr. Darányi Kálmán a törvénykezési bizottságba került be. A gyűlésen dr. Kun Béla előadó ismertetése után megindult az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló javaslat általános vitája. Görömbei Péter nagykállói lelkész azt hangoztatta, hogy különösen az elszakított területen élő magyar reformátusokkal fenn kell tartanunk az állandó érintkezést. Dr. Kováts J. István örömmel üdvözli a törvényjavaslat amaz újítását, hogy a nők előtt nagyobb mértékben nyitja meg az egyházi életben való részvétel lehetőségét. Segesdy Ferenc dr. egyik világi jegyző magas életkorára tekintettel jegyzői tisztéről lemondott. Zsinat a lemondást elfogadta és dr. Segesdy Ferencnek az 1904—1907-iki Il-ik budapesti, az 1907—1922-iki Ill-ik budapesti zsinaton és a most ülésező IV-ik budapesti zsinat eddigi ülésszakán teljesített értékes szolgálataiért hálás köszönetét mondott és érdemeit a zsinat jegyzőkönyvében megörökíti. E gyűlésen a jegyzői teendőket dr. Kováts J. István és Marton János lelkészi jegyzők látták el. Május 3-án dr. Baliogh Jenő mint a tudományügyi bizottság elnöke jelentést tett arról, hogy a bizottság előadójává Erdős Károly dr.-t választotta meg s a bizottság gyűlésén megállapítást nyert az, hogy a tudományügyi bizottság a Magyar Prot. Irodalmi Társaságot óhajtja kiépíteni. Dr. Segesdy Ferenc helyébe világi jegyzőnek zsinat 64 szavazatból 63 szavazattal dr. Jókay-Ihász Miklóst választották meg. Az egyházalkotmányi törvényjavaslat általános vitájában ez alkalommal Sipos József, Forgács Gyula, Vásáry Zoltán dr., Benedek Sándor vettek részt, ami jután dr. Baltazár Dezső elnök a javaslatot általánonosari elfogadottnak jelentette ki. A részletes vitában Vargha Kálmán, Miklóssy Károly, Juhász László, Pesty József, Jókay-Ihász Miklós dr., Kálmán Jenő dr., Enyedy Andor dr., Tóth József, Csáky Lajos és dr. Ravasz László püspök szólalt fel. Különösen élénk vita fejlődött ki egyházunk elnevezése körül, melynek eredményeképen a következő szövegezést fogadta el a zsinat: »Jézus Krisztus közönséges keresztyén anyaszentegyházának egyik része, a magyarországi református egyház, melyet országos törvényeink helvét hitvallású evangélikusnak, majd evangélikus reformátusnak is neveznek, magában foglalja a Magyarország területén levő református egyházközségeket«. »A magyarországi református egyház a más országokban levő református országokkal a hit és lélek kapcsolata által van egybefűzve, a más országokban lévő magyar református egyházakkal pedig az országos határok és a jogi szabályok különbözősége mellett is egy lelki közösség.« Régi hiány pótlásaképen belekerült a törvénybe, hogy 'egyházunk hitvallási könyvei a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté. A jegyzői teendőket e napon Ravasz Árpád és dr. Erdős Károly jegyzők teljesítették. Május 5-én folytatta zsinat az egyházalkotmányi törvényjavaslat részletes vitáját. Ezúttal az állami jogsegély, az összeférhetetlenség, az egyesülési szabadság kérdései kerültek sorra. A vitában többek között Benedek Sándor, * Antal Géza dr. püspök, sz. Kun Béla dr., Vargha Kálmán, Vásáry István dr., Varga Sándor vettek részt. E napon a jegyzői teendőket dr. Erdős Károly és Ravasz Árpád jegyzők látták el. rFftlvt
