Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1930-05-11 / 19. szám

1930

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

83. oldal.

rint bizonyságot kívánnak tenni, állami és nemzeti közéletükben, evangéliumi hitük, életet megszentelő ereje mellett. Nagy munkájukban közös őseink hite és példaadása lelkesíti tőlünk elszakadt testvéreinket és biztatja az a tudat, hogy hűségük, miunkájuk, Isten országának javára, közös ősi hitünk tisztességére szolgál. Munkájukat, sorsukat belé foglaljuk imádságos szeretetünkbe s kelet és nyugat, észak és dél felé fordulva, küldjük mindnyájuknak meleg testvéri üdvözletünket.

Főtiszteletü és Méltóságos Országos Zsinat! Mielőtt bevezető beszédem végére érnék, méltóztassanak megengedni, hogy zsinatunk jövő működésére vonatkozó néhány tájékoztató szó elmondására kérjem ki szives türelmüket.

Törvényhozó Zsinatunk fő és talán mondhatnám egyedüli célja régebbi törvényeinknek a tapasztalat, a változott viszonyoknak megfelelő módosítása, átalakítása, javítása és a szükség, a fejlődő kor által parancsolt új intézkedéseknek törvénytárunkba iktatása. Ezen feladatnak országos zsinatunk részben már ezideig is megfelelt és bizonyára eleget fog tenni a jövőben is, de ezen cél csak azon esetre fog gyümölcsöt hozni, ha az elfogadott intézkedések mielőbb átadatnak a gyakorlati életnek, a közhasználatnak, ha mielőbb életbe lépnek. Ezért törvényhozó zsinatunk jövő működését illetőleg Elnöktársammal egyetértőleg azon elgondolással foglalkozunk és azon javaslatot fogjuk annak idején konkrét alakban előterjeszteni, hogy a folyó évi III. és a jövő évben tartandó IV-ik ciklusban tárgyaltassanak le az eddig előkészített és az egyetemes konvent által ezután előterjesztendő összes törvényjavaslatok, melyek letárgyalása után a zsinat tekintse törvényhozási működését befejezettnek, a nyári hónapok felhasználásával, készíttessenek elő az elfogadott törvényjavaslatok harmadszori olvasásra, az így elkészített javaslatok 1931 szeptember havában tartandó formális ülésen harmadszori olvasásban is elfogadtatván, terjesztessenek fel legfelsőbb szentesítés alá, hogy ez megtörténvén, református anyaszentegyháztunk és református híveink már az 1932-ik évtől kezdve élvezhessék új törvényeink áldásthozó intézkedéseit.

Bevezető szavaim végére jutottam. Elnöktársammal együtt mély tisztelettel, igaz szeretettel üdvözlöm országos zsinatunk megjelent, alkotó tagjait és az országos zsinat III. ülésszakának mai napra egybehívott első ülését megnyitjuk.

Sárospataki Ref. Lapokból.

®@®®®®®@®®®@®®®@®®®®@®@®®®®®®®®@®@®@Ss)®® ® Cg5

VEGYESEK 1

©

S@@®®@®®®®®®®®@©®®®®®®®®@@®@®®®®®®®®@;§)

— Skót vendégek Pápán. Mint lapunk múlt számában jeleztük, a kerületi tanintézeteknek és pápai gyülekezetünknek kedves vendégei érkeztek dr. Cairns Dávid aberdeeni theol. igazgató és dr. Beveridge Vilmos budapesti skót missziói igazgató-lelkipásztor személyében, akik Debrecen, Sárospatak és Budapest után Pápára is ellátogattak. A vendégek május 3-án 3/,i5-kor érkeztek meg Pápára dr. Antal Géza püspök úr kíséretében. Az állomáson fogadásukra megjelentek a theológiai tanárok és a gimnázium képviselői. A vendégek Pápa város kocsijain hajtattak be a városba, ahol a püspöki székházban látta főt. Püspök úr őket vendégül. Hat órakor a főiskolai nagy díszteremben összejövetel volt, amelyen a theol. akadémia és a gimnázium növendékei gyűltek össze a tanári karok élén, hogy meghallgassák a külföldi hittestvéreket. Közének után dr. Antal Géza püspök úr angol és magyar beszédben üdvözölte a vendégeket, Pongrácz József főiskolai igazgató a skót-magyar történeti összeköttetések vázolása után bemutatta a két vendéget, ismertetve azok eddigi közéleti munkásságát. Varga Kálmán III. é. pn. és Kenéz Béla VIII. o. t. angol nyelvű köszöntői után dr. Beveridge Vilmos magyar nyelven beszélt, meleg szavakkal fejtegetvén az iskolai élet nagy fontosságát a jövő szempontjából. Dr. Cairns felszólalása telve volt elismeréssel, bátorítással és dicsérettel. Az ünnepély a magyar Himnusz elvégzésével ért véget, amely ’ után a vendégek iránt való figyelemből cserkészcsapatunk a brit Himnuszt énekelte el angolul, ami láthatólag meghatotta őket. Este a vendégek tiszteletére Pongrácz József főisk. igazgató adott vacsorát. Május 4-én délelőtt 9 órakor a vendégek a református vasárnapi iskolát látogatták meg, ahol a 160 főnyi gyermeksereg kitörő örömmel fogadta őket. Itt is mindketten szóltak a gyermekekhez. Délelőtt 10 órakor a ref. templomban volt ünnepélyes istentisztelet, amelyen az előimát dr. Antal Géza püspök úr, az utóimát Ólé Sándor lelkész mondotta. Dr. Cairns Mt. 282o alapján prédikált Pongrácz József főisk. igazgató tolmácsolása mellett. Istentisztelet után a vendégek megnézték a nőnevelő- intézet tantermeit, szertárait, kertjét, ahol két növendék orgonacsokorral kedveskedett nekik. A főiskola könyvtárában külön kiállítást rendeztek ez alkalomra. Bemutattuk Jókai és Petőfi gyűjteményünket, a magyar protestáns gályarab lelkészekre vonatkozó érdekes ereklyéket. Különös figyelemmel nézték a vendégek a budapesti skót misszió történetére, az ott működő skót lelkészekre és a Skóciában tanult magyar diákokra vonatkozó kiállítást. Délben főt. Püspök úr adott tiszteletükre ebédet, melyen melegen köszöntötte egyházunk skót barátait, akik szép beszédekben válaszoltak. Délután 6 órakor a Ref. Nőegylet rendezett vallásos estélyt, melyen dr. Cairns tartott előadást a skót egyházi életről. A vendégek május 5-én délelőtt 9 órakor utaztak el Pápáról. Hisszük, hogy pápai tartózkodásuk is hozzájárult ahhoz, hogy a skót-magyar egyházi kapcsolatok még bensőbbekké váljanak.

— Gyászhir. Mély megdöbbenéssel vettük a lesújtó hirt, hogy Zsinka Ferenc dr., a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának h. igazgatója május 4-én rövid, de súlyos szenvedés után váratlanul elhunyt. A megboldogult Szilasbalháson született. Mint történész, különösen a török hódoltság viszonyait tanulmányozta r és e téren nagyszabású oklevélpublikációt készített elő. Élénk részt vett a budapesti KIÉ és a MEKDSz munkájában. A Protestáns Szemle szerkesztői tisztét nagy hozzáértéssel és lángoló buzgósággal végezte. A Magyar Prot. Egyháztörténeti Adattár új köteteinek kibocsátásával maradandó érdemeket szerzett az egyháztörténelem terén. Sajnos, a gályarabokra vonatkozó teljes forrásanyag összegyűjtésében megakadályozta Isten kikutathatatlan végzése. A nagy reményekre jogosító fiatal tudós, a felejthetetlen jóbarát emlékét mélyen szivünkbe zárjuk. Temetése május 6-án volt a kerepesi-úti temetőben, ahol a gyásztisztességen előkelő közönség jelent meg. A gyászbeszédet Ravasz László dr. püspök mondotta. „Egész ember volt Zsinka Ferenc, mondotta a püspök, a jellem misszionáriusa, tele őszinteséggel. Munkája egy megkezdett fejezet a magyar történetírás történetéből, félbenmaradt fejezet; hűbb szivet kevesen adtak át a magyar ifjúságnak, mint ő .. .“ Végh Gyula, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója az Orsz. Gyűjteményegyetem, Hóman Bálint főigaz'gató a Nemzeti Múzeum, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Heraldikai Társulat nevében beszélt. Kemény Lajos ág. hitv. ev. lelkész a Protestáns Szemle munkatársai részéről mint felelős szerkesztőt és mint a Magyar Prot. Irodalmi Társaság volt főtitkárát méltatta az elhunytban. A sírnál az ifjúsági mozgalmak nevében Szalay Károly dr. és Szőllősy István beszéltek, Victor János dr. theol. tanár bibliát olvasott és az Apostoli Hitvallást mondotta el. Az elhunytat felesége, csecsemő leánya, szülei és kiterjedt rokonság, köztük sógora, dr. Karácsony Sándor, az Erő szerkesztője gyászolja. Az igazak emléke áldott!