Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-30 / 13. szám
54. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1930. nyomorúságát koronázta meg új akarattal és hittel ingyen kegyelméből; örök kárhozatra való elrendelésénél pedig csak az őt visszautasító embertől vonult vissza és engedte azt át a saját bűnös kívánságainak. Van a Szentirásnak egy egyszerű képe, mely e kérdésre is világosságot vethet. Mint a kocsikerék, melyet nem olajoznak és nem kennek, a sebes. forgástól lángba borul és önmagát tűzzel emészti meg (Jak. 3:5), úgy borul lángba a megtűrt bűnös kívánságok gyehennatüzétől minden emberi szív, aki az ingyen kegyelemnek isteni kenőcsét, az Igének és Szent Léleknek mennyei olaját visszautasítja. Nem kell-e hát félelemmel és rettegéssel munkálni idvességünketl? (Folyt, köv.) Balatonszabadi. Mészáros János. Belmissziói kisköri munka. A mezőföldi egyházmegye sáregresi kiskörében — Dég, Igar, Pálfa, Sáregres, Simontornya, Szilasbalhás tartoznak ide — az elmúlt tél folyamán minden gyülekezetben tartatott lelkészi értekezlet s egyben vallásos ünnepély a gyülekezet részére. Még az elmúlt év október 13-án Sáregresen tartott értekezlet megállapította a téli időre programmját. Tekintettel arra, hogy 1929 a világprotestantizmus, de közelebbről hazai református anyaszentegyházunknak is gazdag emlékű esztendeje volt, tervbe vettük, hogy a kiskör minden gyülekezetében megemlékezzünk a speieri birodalmi gyűlés 400, Károli Gáspár születésének 400 és Bethlen Gábor Erdély nagy fejedelme halálának 300 esztendős évfordulójáról. Ugyancsak közös előadási témája volt minden gyülekezetben rendezett ünnepélynek »a belmisszió munkája«. Fontosnak tartottuk ezt, mert hiszen a belmisszió névvel már ismerősek gyülekezeteink tagjai, de a munkát a maga mivoltában is fel kell tárni mindenek előtt. Felvetődött a munkaprogrammot megállapító értekezleten a gyülekezeti szeretetvendégség gondolata is, sajnos azonban erről, helyiség hiányában, le kellett mondanunk. De ama tervünket, hogy a kiskör presbiterei számára szintén rendezünk értekezletet, végre tudtuk hajtani. Először Pálján gyűltünk össze november hó 17-én. Imádkozott és bibliát magyarázott Varga Kálmán simontornyai lelkész, a fentemlített aktuális dátumokról emlékezett Kovács Kálmán szilasbalhási lelkész, a belmisszió munkáját színes képekben Bózsa Sándor sáregresi lelkész elevenítette meg. Záróimát Fülöp László igari lelkész mondott. A gyülekezeti énekkar két számmal működött közre. December hó 1-én Igoron jelentünk meg. Imádkozott és bibliát magyarázott Kovács Kálmán szilasbalhási lelkész. A százados évfordulókról Bózsa Sándor sáregresi, a belmisszió munkájáról Varga Kálmán simontornyai lelkész beszélt. Záró imát Kovács Kálmán mondott. Kurucz Gyula pálfai lelkész Bézi Sándor pálfai kántortanító orgonakiséretével szólót énekelt. Két szavalat és a gyülekezeti énekkar két éneke tette elevenné az ünnepélyt. A folyó évi január hó 26-án tartott presbiteri konferenciát a szilasbalhási gyülekezet látta vendégül, melyet imádsággal és bibliaolvasással Kurucz Gyula pálfai lelkész nyitott meg. »A presbiter a családban« Varga Kálmán simontornyai lelkész, »A presbiter az egyházban« Kocsis Ferenc pécsi presbiter, »A presbiter a társadalomban« címen pedig Fülöp László igari lelkész tartott eszméltető előadást a megjelent 22 vidéki és 20 helyi presbiter számára. Azzal a benyomással távoztunk az értekezletről, hogy jó volt, de hogy még jobb lehessen, egy másik gyülekezetben, Isten kegyelméből, a jövőben megújítjuk. Örömmel jegyezzük fel azt is, hogy a jelen volt presbiterek* maguk is elismerték, hogy hasonló találkozásra egyházunk érdekében feltétlen szükség van. Az értekezlet délután folyt le; este pedig a vallásos ünnepély, melyen imádkozott s bibliát magyarázott Fülöp László igari lelkész. Speier, Károli Gáspár és Bethlen Gábor címen Varga Kálmán simontornyai lelkész tartott előadást. Záróimát Fülöp László mondott. Az ünnepély nívóját nagyban emelte Kurucz Gyula pálfai lelkész szólóéneke s a szép múltú, falusi énekkarokat tudásával messze felülhaladó helyi énekkar két énekszáma, Nagy Gyula kántortanító szakavatott vezetésével. Kedves volt a gyülekezet két leánytagjának s elismerésre méltó Kardos Béla s.-jegyző szavalata. Simontornyán február 9-én gyűltünk össze. Imádkozott és bibliát magyarázott Bózsa Sándor sáregresi lelkész. Az aktuális dátumokat Fülöp László igari lelkész jelenítette meg, a laodiceabeli gyülekezet képével az eszményi gyülekezetig vezetett Kovács Kálmán szilasbalhási lelkész. Záróimát Bózsa Sándor mondott. Két szavalat kisérte a programmszámokat. Február 16-án Dégen volt kisköri vallásos est. Előimát Barsy Miklós helybeli s.-lelkész mondott, az igét pedig Kovács Kálmán szilasbalhási lelkész hirdette. Speier, Károli, Bethlen címen Fülöp László igari lelkész tartott előadást. Utóimát Nagy Lajos helyi lelkész mondott. Kurucz Gyula pálfai lelkész két szólóéneke, két szavalat s a gyülekezeti énekkar két számmal egészítette ki a műsort. Utoljára március 2-án Sáregresen volt kisköri vallásos ünnepély, melyen imádkozott, bibliát magyarázott Kovács Kálmán szilasbalhási lelkész, a történelmi dátumokról Varga Kálmán simontornyai lelkész, a belmisszióról pedig Fülöp László igari lelkész beszélt. Kurucz Gyula pálfai lelkész szólóéneke, gyülekezeti énekkar két száma és szavalatok kisérték az előadásokat. Záróimát Kovács Kálmán szilasbalhási lelkész mondott. Minden gyülekezetben a létesítendő egyházmegyei árvaház alapjára volt kitéve a persely. A kisköri munka befejezéséül a későbben tartandó záróértekezlet szolgál. Nótárius.--------------^ $ KÖNYVISMERTETÉS *4 — -\4) Csendes esték. Szerkeszti Pap Géza szalkszentmártoni lelkész, kiadja Török-nyomda Mezőtúr. 1930. A napokban Brandenburg egy könyvét olvastam, melynek sok értékes gondolata közül egyet idézek ez újonnan meginduló népies traktátus-sorozat fontosságának illusztrálására: sem kartotékekkel, sem névjegyzékekkel nem szedhető és nem tartható össze a gyülekezet, csak a szivvel-lélekkel hirdetett igével; ne gondoljunk itt tisztán a vasárnapi prédikációkra, hanem e mellett a sajtó szerepére az evangélizálás szempontjából (Vom Dienst der Gemeinde 32. 1.). Minden lelkipásztor, aki ujját állandóan gyülekezetének ütőerén tartja, tapasztalhatta, hogy ahova szava nem juthat el, a nyomtatásban elküldött Ige sok esetben új élet kezdetét jelenti az olvasó életében. Nem üres szójáték, mikor azt mondjuk, hogy a sajtó nagy hatalom, hanem annak a ténynek megállapítása, hogy
