Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-23 / 8. szám

34. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1929. Géza püspök úr indítványára egyhangúlag a következő javaslatot fogadta el: Az egyetemes tanügyi bizottság megnyugvással veszi tudomásul, hogy a múlt évi 102. számú határozatának megfelelően a sárospataki és pápai theológiai akadémiák a szükséges intézkedéseket egész­ben, a budapesti theológiai akadémia pedig részben életbeléptették. A tanítói képesítés megszerzéséhez szük­séges anyagnak, illetve óráknak a négyéves theológiai tantervbe beillesztésére bemutatott javaslatát a budapest­­sárospataki, illetve pápai theológiai akadémiáknak át­teszi az iskolaügyi bizottsághoz azzal, hogy e két ja­vaslat alapján a négyéves theológiai tanterv módosítá­sára vonatkozólag javaslatot tenni szíveskedjék. A theoló­giai tanári konferenciának a tanítóképesítő oklevél külön az érettségi vizsgálat után tanítóképző-intézetben leendő megszerzésére vonatkozó javaslatát mint szintén annak a kérdésnek az eldöntését, vájjon e javaslat helyett nem volna-e kívánatosabb a theológiai négy évfolyamnak öt évfolyammá fejlesztése, az egyházkerületekhez terjesz­­tendőnek véli azzal, hogy az egyházkerületek a maguk véleményét ez év december 31-ig terjesszék fel a püs­pöki hivatalok útján, az egyetemes kon ventre, hogy a vélemények alapján a theológiai tanári konferencia új javaslatot dolgozhasson ki, mellyel az egyetemes tan­ügyi bizottság 1931. évi gyűlésén érdemileg foglalkoz­­hassék. A középiskolai vallástanári vizsga a következő három évben Sárospatakon lesz. Kéri az E. T. B. a VKM-et, hogy külföldi ösztöndíjat necsak az egyete­meken tanuló hittanhallgatók, hanem a theol. akadémiák hallgatói is kaphassanak. A theológiai akadémiai tanterv revíziója tárgyában kikérendők az egyházkerületek véle­ményei. A vallástanári vizsga reformját szükségesnek tartja az E. T. B.; de a kérdéssel csak 1931. után fog foglalkozni. A theol. tanárok konferenciájának azt a javaslatát, hogy azok a papnövendékek, akik a gimn.-ban nem tanultak görögöt, a theol. akad. I., II. évfolyamán heti két-két órán külön lektoroktól tanulják a görög nyelvet, nem fogadta el az E. T. B., föntartandónak mondotta az eddigi gyakorlatot: azokat, akik a közép­iskolában nem tanultak görögöt, csak rendkívüli hall­gatóknak lehet fölvenni a theológiai akadémiákra s amennyiben rendes hallgatók akarnak lenni, kötelesek érettségi vizsgát tenni a görögből. Az egyetemes jogakadémia ügyeit dr. Sz. Kun Béla debreceni egyetemi tanár referálta. Aggodalommal nézi E. T. B. a kecskeméti református jogakadémia helyzetét. Nincs megfelelő elhelyezés, a tanárok mindig változnak, a hallgatók nem látogatják az előadásokat. Amig más felekezeteknek van jogakadémiájuk, mi sem adhatjuk föl a magunkét, mely kivált a múltban a világi református elem képzése körül igen fontos szolgálatot tett anya­­szentegyházunknak. A református középiskolák ügyeinek előadója Domby László miskolci református leánygimnáziumi igazgató volt. Az egyes intézeti ágakról szóló jelentéseket tudo­másul vette az E. T. B. Nagyobb vitára adott alkalmat a Pintér-féle Magyar irodalomtörténet ügye. A tankönyv­­biráló-bizottság a tankönyv engedélyezését nem java­solja, mivel a Beőthy-féle Magyar irodalomtörténetet új átdolgozásában jónak s elegendőnek tartja. Hosszú vita után új bírálatra jön a kérdéses tankönyv. A tankönyvek árát meg kell jelölni a tankönyveken, különben református középiskolákban nem használhatók. A görög tankönyvek monopolizálása ellen fölirattal fordulunk a VKM-hez. Fenntartási államsegély címén körülbelől 107.000 P-t kapnak középiskoláink, melynek valorizálását a jelen nehéz viszonyok közt nem vállalja a VKM. Internátusi építési államsegélyt sem a csurgói, sem a miskolci református reálgimnázium nem kapott, ismételten kérjük. A kecskeméti református leánylyceum megkapta a nyil­vánossági jogott; de segélyt erre a tanévre nem kaphat. A vasúton utazó tanulók erkölcsi gondozását missiók vállalják. Az Országos Testnevelési Tanács átiratára határozatba megy, hogy református középiskoláinkba 45 perces órákat nem tartunk, másként oldjuk meg a harmadik tornaóra ügyét, ha lehet! A magaviseleti érdemjegyek elnevezését nem tartja szerencsésnek az E. T. B., megváltoztatásuk ügyében a konvent utján fölir a VKM-hoz. A külömböző mellékdíjak fizetése alól fölmentendőknek tartja a tandíjmentes tanulókat s ezek­ről a díjakról jövőre jelentést vár az igazgatóktól. A Protestáns Tanügyi Szemle javára nem szedet a tanulóktól 50 fillért, ha az egyházkerületek segélyezni óhajtják a Szemlét, ám segélyezzék. A tanárok gyermekei nevelési alapjából 35.000 P-nek tanári üdülőház létesítésére való fölhasználására a konventtől engedélyt kér. A tanítóképzők, polgári iskolák, kereskedelmi is­kolák ügyeit dr. Veress István debreceni ref. tanítóképzö­­intézeti igazgató referálta. Ennél a tárgynál a kántor­képesítés adott nagyobb vitára alkalmat. Az állami segélyeknek minden iskolánál való leszállítását sajná­lattal vette tudomásul az E. T. B. A felekezeti felügyelői állások szervezésének szükségét mindenki belátja, de ez a mai nehéz viszonyok között nem vihető keresztül. Óhajtandó, hogy az intézetek ref. szellemű tankönyvek­kel láttassanak el. A kérdést a tankönyvbiráló bizott­sághoz teszi át az E. T. B. A vallástanítási ügyeket Lie. Rácz Kálmán pápai ref. gimn. vallástanár adta elő. Élénk vitára adott al­kalmat a konfirmálás s óhajtandónak tartja az E. T. B., hogy a konfirmándusokkal necsak a hitoktatók, hanem a lelkészek is foglalkozzanak, mert a konfirmáltak gyü­lekezeti tagok lesznek. Sokat foglalkozott az E. T. B. a hitoktatók díjazásának, nyugdíjának a kérdésével is. Sajnálattal vette tudomásul, hogy a VKM se itt, se ott nem hajlandó változtatni a mostani állapoton. A vallás­tanárok lelkészi éveinek beszámítását kéri a konvent útján a VKM-tól. A hitoktatók részére részletes Utasítás készítendő s ebben a tárgyban a további teendők meg­tételére az elnökséget kéri fel. A népiskolai ügyeket Bodor Lajos igazgató elő­adásában tárgyalta az E. T. B. Itt a törpeiskolák össze­vonása, illetőleg megszüntetése adott hosszú vitára alkalmat. Minden módon meg kell akadályozni a meg­szüntetést, mert az iskolák az egyház veteményes kertjei. Ezt a célt óhajtják szolgálni a lelkésztanítóságok is, melyeknek érdekében éppen püspök urunk fáradozik legtöbbet s legeredményesebben, mert a kérdés egyház­­kerületünket érinti legközelebbről. Az elemi iskolák­nak nyolcosztályuvá való fejlesztése tárgyában adatok gyűjtendők az egyházkerületek útján, hogy ne legyünk készületlenek. Az új ref. népiskolai tanterv elkészítésére bizottság kiküldését javasolja az E. T. B., melyben minden egyházkerület két taggal legyen képviselve. A tanítói állásra hirdetendő pályázatok föltételei közül kihagyandók a kommunizmus alatt tanúsított magavise­letét igazoló iratok. A nem állami tanítói és óvónői állások betöltésének előzetes miniszteri engedélyhez kö­tése tárgyában az egyetemes konvent útján felírunk a VKM-hoz, hogy ezt szüntesse meg. Kérjük, hogy ott, ahol a hívek száma meghaladja a lakosság 5°/0-át, a ref. lelkészek tagjai legyenek az iskolaszéknek. Kimondja, hogy kívánatos, hogy ref. tanítóink minél élénkebb tevékenységet fejtsenek ki a leventeoktatás terén. A be­­iratási díjak csak szorosan vett iskolai célokra fordítan­

Next

/
Thumbnails
Contents