Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-07 / 49. szám

234. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1930. Püspöki egyházlátogatás a drégelypalánki egyházmegyében. Szeptember 18-án reggel indult tovább Püspök űr Szokolyáról, hol két éjszakát töltött az esperes vendégszerető hajlékában. Harangzúgás közben hagyta el a falut s az egész presbitérium hosszú kocsisorral kisérte ki az állomásra, honnét 8 óra 7 perckor indult legközelebbi állomása, Diósjetiő felé. Magas és me­redek hegyek között halad az ipolyvölgyi vasút, majd lapályosabb vidékre kanyarodik ki, hol csakhamar szemünkbe ötlik a 286 méter magas, különálló kup­­alaku hegyen emelkedő nógrádi várrom, melynek vi­harvert falai között régi dicsőségről beszél az őszi szél. 8 óra 42 perckor érkezik be a vonat Diósjenőre, hol az állomáson a nógrádi járás nevében dr. Hetényi Rezső főszolgabíró fogadja és üdvözli Püspök urat, kit kíséretével együtt özv. Svaáb Sándorné földbirto­­kosné, a lelkész és presbitérium kocsijai várnak s visznek be a faluba. A menet élén 6 lovasbanderista halad. A templom harangjai messze csengő hangon hirdetik a gyülekezet örömét, melynek egy része az iskolánál várakozik, hol fenyőfából a széles utat át­fogó díszkapu áll, melynek két oldalán tűzoltók, va­lamint piros sapkás, fegyveres leventék állanak sor­falat. Itt Csurja Zsuzsánna iskolás leányka csokorral és verses köszöntővel fogadja Püspök urat, Ménkő István presbiter pedig az egyház nevében mond üd­vözlő szavakat. Majd a lelkészlak tágas üdvarába for­dul be a kocsisor, hol nagy közönség jelenlétében Baranyay Károly diósjenői lelkész palástosan várja a presbitérium élén a Főpásztort, az iskolás gyerme­kek és fehér ruhás leányok sorfalat állanak. A lelkész üdvözlő szavaira Püspök úr meleg hangon válaszol s beszédében kedves visszaemlékezéssel mondja: »Nem minden meghatottság nélkül állok meg itt, mert több mint egy félszázada, életemnek kezdetén mint egy­szerű tanuló ifjú jelentem meg Diósjenőn és ime a félszázad végén, mint a gyülekezet főpásztora jelenek meg itt«. Rövid pihenő s tízórai után beharangoznak s bevonul Püspök úr és kísérete a zsúfolásig megtelt templomba. Az iskolás leányok festői nógrádi vise­letben az urasztalát állják körül; hajuk szalaggal be­fonva, kezükben virág és hímzett zsebkendő. A temp­lom is virággal van feldíszítve. Felállónak énekeljük a XXV. zsoltár 2. versét, főéneknek a CV. zsoltár 1. és 2. versét. Baranyay Károly helybeli lelkésiz buzgó imádsága emeli a lelkeket ég felé, az ének­kar Kuthy Géza kántortanító vezetésével üdvözlő éne­ket énekel, majd Püspök úr felmegy a szószékre s 1. Kor. IV. 7. verse alapján szól az Isten előtti alá­zatosságról s a gondviselése iránti köteles háláról s megrázó erővel tárja a gyülekezet elé megkapó illusztrációkkal gazdag beszédében az emberi erő sem­mis voltát, buzdítván a gyülekezetét, hogy a reá bízott földi javakkal alázatosan, Isten iránt hálás szívvel sá­fárkodjék. Beszéd után bent a templomban fogadja Püspök úr a küldöttségek tisztelgését, melyek során Kliment Lajos főjegyző a községi képviselőtestület, Kuzma Gyula nyug. főerdőtanácsos az özv. Svaáb Sándorné féle uradalom, dr. Liptay Sándor körorvos a helybeli evangélikus leányegyház, Juhász Márton elnök az énekkar, Kuthy Géza tanító a ref. iskolaszék, Nagy András aszatalosmester a helybeli iparosok, Fagyas ! Gergely oktató a levente-egyesület, Szabó Hornos János parancsnok a tüzoltóegyesület és Szabó Hor­nos András gondnok a presbitérium nevében köszön­tik Püspök urat, ki mindegyik üdvözlésre melegen válaszol. Az üdvözlések után elénekeljük a Himnuszt. A templomi közönség a 40. dics. 4., a 39. dics. 7—8. és a LXI. zsoltár 3. versének eléneklése közben távo­zik a templomból. A sok ének, melyet itt is, mint Szokolyán megkapó szépséggel énekelt a gyülekezet, mutatja, hogy milyen nagy közönség vett részt ez ünnepi istenitiszteleten. A generális vizitáció egyik lényeges része, a presbiteri gyűlés az újonnan épült iskolában folyt le, melyet Medgyasszay Vince egyházkerületi fő­jegyző imája vezetett be. Püspök úr az egyházláto­gatási kérdések alapján megbeszéli presbitériummal az egyház ügyeit; örömmel állapítja meg, hogy az egyház a fejlődés útján szépen halad előre. Szép, modern két tantermes iskolát épített s mivel jelenleg 160 tanköteles gyermek van, a harmadik tanítói állás felállítása szükséges. Agyülés Fazekas Mihály püspöki titkár imájával zárult. A gyűlés után Püspök úr be­­mutatattatta magának a presbitérium tagjait, kikkel barátságosan elbeszélgetett. Majd az új iskolát s az iskola és templom közötti téren felállított hősök em­lékoszlopát tekintette meg. Püspök úr tiszteletére a lelkészlakon volt ebéd, melyen a helybeli intelligencia is megjelent, a hely szűk volta miatt azonban a presbitérium tagjai szá­mára az iskolában kellett teríteni. Ebéd alatt Püspök úr mondott felköszöntőt a vendéglátó lelkész csa­ládra, kik olyan meleg szeretettel vették körül őt és kíséretét, ebéd után pedig az iskolában néhány percet a presbitérium tagjaival töltött el. Délután fél 4-kor a lelkészlak udvarán előál­lottak a fogatok, megszólaltak a harangok s Püspök úr és kísérete, melyhez Baranyay Károly diósjenői lelkész is csatlakozott, a presbitériumtól búcsút véve, ennek sorfala között a banderistáktól kisérve hajtatott ki az állomásra s a 4 óra 2 perckor induló vonat­tal folytatta tovább útját legközelebbi állomása felé. Útközben Nagyoroszinál eszünkbe jut »Márton, az oroszi pap«, majd Szondy György várának,. Drégelynek romjai alatt haladva, átsuhan lelkűn­kön a küzdelmes, dicsőséges múlt, megcsap bennün­ket a legendás idők lehellete, hogy azután Dré­­gelypalánkon helyet adjon a szivünkbe markoló ke­serű fájdalomnak. Ebben az immár határszéli nagy­községben, honnét ez az egyházmegye a nevét is vette, hol hajdan virágzó gyülekezetünk volt, ma már alig van református. Az alig pár méternyire folydogáló Ipoly ma országhatár. Az Ipolyon túl messze-messze ellát a szem s némán, kicsorduló könnyek között száll el fájó tekintetünk e szép, nekünk oly drága, elrabolt vidék felett. A drégelypalánki állomáson dr. Debre­­czeny Márton balassagyarmati járási tb. főszolgabíró köszönti Püspök urat a járás területére érkezésekor. Délután fél 6-kor érkezik be a vonat Balassagyar­­mdtra, hol az állomáson nagy sokaság várja Püspök urat s a város közönsége nevében dr. Vásárhelyi Miklós városi tanácsos mond üdvözlő szavakat, Mikó Judit pedig a Nőegylet nevében virágcsokrot nyújt át. Püspök urat a vármegye autója viszi be szállására, a vármegyeházára, mig kíséretének többi tagjai előkelő református családoknál nyernek elhelyezést. Püspök úr rövid pihenő után látogatásokat végez a külön­böző hivatalok vezetőinél, majd vacsorán Szentbe Kálmán kir. törvényszéki elnök, a balassagyarmati

Next

/
Thumbnails
Contents