Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-23 / 47. szám
Negyvenegyedik évfolyam. 47. szám. Pápa, 1930 november 23. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE *.......................................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ............................................................ FELELŐS SZERKESZTŐ : PONORÁCZ JÓZSEF THEOL IGAZQ. PÁPA, FŐFŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. I I Uj Református Tanterv. Megalkotását két egyházkerület sürgette. A másik kettő — bizonyára a nyolc osztályú elemi iskola állami tantervének megjelenéséig — elhalaszthatónak tartotta. Most, hogy a nyolc osztályú elemi fölállításában a gazdasági helyzet megálljt parancsolt, aktuális lett. Meddig várjunk vele? A katholikusoké régen kész. Erős érvek sürgetik. A vele való foglalkozást a konvent letette az egyházkerületre. Egyházkerületünk kiadta az egyházmegyéknek, ezek a tanító-egyesületeknek. Egyházmegyénként elkészítendő az új reofrmátus tanterv tervezete tantárgyankénti csoportosítással; könnyen áttekinthető legyen. December 15-re a püspöki hivatalnál kell lennie. Rendkivüli fontossági! munkálat. Egyházi sajtónk (még a Tanítók Lapja se) nem foglalkozik vele. Az utólagos bírálat pedig késő bánat lesz. Emlékezzünk csak az elemi- és középiskolai énektanítási tantervre, amellyel sajtóbeli előkészítés nélkül megleptek bennünket. Későn vettük észre, hogy azok nem a református iskolák, hanem a nem református iskolák hittanítási lehetőségeihez voltak szabva, melyek mellett a református iskolák lehetőségei, nagy kárunkra, kiaknázatlanok maradnak. A helyi szempontok szerint engedélyezett bővítés, ahol megpróbálták is, kemény dió volt. Az új református tantervűid, amenynyiben hosszabb életű lesz, nemzedékek fölnevelése függ. A sajtónak foglalkoznia kell vele. Ez a sajtóbeli foglalkozás annál inkább szükséges, mert az egyházmegyék elkészülendő tervezetével idő- és pénzhiány miatt nem foglalkozhatnak egyházmegyei tanügyi bizottságok és egyházmegyei közgyűlések. Hasonlókép leend az egyházkerületnél. De szükséges azért is, mert irányt a készítésre a konvent nem szabott. Nem is tiszte. Viszont egyházmegyei tanítÓHegyesületeink a különböző szempontok szerint készülendő egyházmegyei tanterv-tervezetek tarkaságától az egyházkerületi vagy konventi egyeztető szervet féltvén, a munkálathoz direktívákat szerettek volna kapni. A konvent várja a fundamentális szervek munkálataiban a valósulni akaró kívánságokat, a fundamentális szervek irányt szerettek volna. A mi egyházmegyénk egyik gondolkodó tanítója fölvetette azt az eszmét, hogy az osztott iskola bővebb műveltségét az osztatlan is nyújthatná az összevonható tárgyaknál osztályösszevonásokkal két-két év körében váltakozó anyaggal. Kívánságoknak, szempontoknak, fölvetett s okosnak tetsző eszmék bírálatának, a javunkra szolgáló lehetőségeknek ily fontos tárgynál az egyházi sajtóban napvilágot kell látnia. Egyházkerületi tanügyi bizottságunk egyik kiváló tagjának, dr. Szabó Béla somogymegyei kir. tanfelügyelő urnák ily irányú cikke, ha szives volna Írni, egységes irányt adhatna egyházmegyei munkálatainknak. Addig is, mig nálamnál hivatottabbak munkálataiból tanulhatunk, mint a tanügy egyik szerény munkása, kifejtem itt röviden az egyházmegyei tantervmunkálatoknak az én fölfogásom szerint való direktíváit. Egyik maga az állami tanterv, amelyet teljes egészében föl kell vennünk. Hagyományaink köteleznek, hogy ref. iskola az államival legalább is egyenlő rangú műveltséget nyújtson. Itt azonban érvényesülnie kell a református szempontnak. Az állami tanterv anyagában némely részek ebből a szempontból fontosabbak — ezek kiemelendők, részletesebben tanítandók; mások kevesebb jelentőségűek, ezek a jelentőségükhöz mért rövidséggel tanítandók. A másik direktíva: a konvent által készíttetett elemi iskolai tankönyvek. Ezekben már tulajdonképen a református tantervvel találkozunk. Református kiváló paedagógusok Írták, kiket az állami tanterv paedagógiailag jól feldolgozásának szempontja mellett munkájukban református szempontok vezettek. Miként érvényesült e könyvekben a református szempont? — e szempont érvényesítése nem vezetett-e itt-ott káros anyagnyujtásra? — másutt az állami tanterv általános szempontjaira való túlzott figyelmezés miatt nem a Hamupipőke sorsa jutott-e osztályrészül a református szempontnak? A református vonatkozású anyagnak kellő részletezése, a kevésbbé fontosaknak dióhéjjszerü előadásra szorítása mellett miképen vihető keresztül, hogy tanítóra s tanulóra — nemcsak egyes tantárgyat, de a tantárgyak összességét tekintve — túlterhelés ne álljon elő? Az új református tanterv készítőit ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata vezesse s akkor munkájuk egyben — bár nem kimondottan. de valósággal mégis a kész tankönyvek, tehát a most is már gyakorlatilag meglévő református tanterv bírálata lesz. így kezelve a kérdést, az új református elméleti tanterv a gyakorlatilag a tankönyvekben már meglévő református tanterv tökéletesítése lesz, amely a konventniék s a tankönyviróknak szellemi, a taníttató szülők anyagi erőfeszítéseit tiszteletben tartva nem rombolja le a már megépített épületet, hogy helyette bizonytalan sikerű újat építsen, hanem az idő és tapasztalat szülte bírálatoknak fölhasználásával kimondottan református szempontokra figyelmezéssel teszi jóvá és reformátussá a gyakorlatban már élő ref. tantervet. A harmadik direktíva, mely a másodikkal szorosan összefügg, a pénzügyi szempont. Tanítóinknak sok küzdelmébe került a könyvdrágaság miatt a konventi tankönyvek bevezetése, — lehetetlenség volna a mostani gazdasági helyzetben azt kívánni, hogy a szülő a második gyermekének új könyveket vásároljon, holott rá maradtak jó állapotban az első gyermek könyvei. Vannak olyan jók azok a konventi
