Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-02 / 44. szám
208. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1930. időkben is, mikor semmi kapcsolat nem volt más az egyházrészek között, mint a megalkuvást nem ismerő evangéliumi hit és az ez által acélozott, anyanyelvhez való erős ragaszkodás. Az Atya kegyelme nem változott, a láthatatlan Egyház mintáját felragyogtatja előttünk Szentlelke,' hogy Egyházunkat állandóan reformáljuk a mennyei hasonlatosságára. Hittel kell keresnünk Krisztust, hogy erőt nyerjünk Tőle annak az Egyházunkban folyó belső megújhodásnak végzésére, mely nemcsak a láthatatlan Eszményhez visz közelebb minket^ hanem rajtunk és megtisztult, Isten elképzelése szerinti Egyházunkon keresztül közelebb viszi az egész nemzetet mai nehéz helyzetének megoldására, úgy mint tette a XVI. században is. Áldott és boldog feladat református magyarnak, örök reformációt kereső és munkáló magyarnak lenni, mert ez nemcsak vallásos, hanem egyben hazafias kötelesség is. Incze Gábor. Püspöki egyházlátogatás a pápai egyházmegyében. Június 3-án, a féltizes vonattal indult el Pápáról Püspök úr a győrszemerei egyház meglátogatására. Társaságában volt Jakab Áron esperes, dr. Jókay- Ihász Miklós egyházmegyei gondnok, Győry János takácsi lelkész, egyházkerületi tanácsbiró, Végh János egyházmegyei főjegyző és Pongrácz József theol. igazgató. Gyomorén csatlakozott a társasághoz Gáti Samu szerecsenyi tanító. Győrszemerén a vasúti állomáson a járás nevében Tóth Gyula téti főszolgabiró mondott lelkes üdvözlőbeszédet, kint pedig Szalóky Kálmán jegyző a község örömét fejezte ki. 17 tagú, nemzeti szalaggal díszített biciklista-osztag, 15 tagú lovasbanderium és 10 fogatból álló kísérettel vonult be Püspök úr dr. Jókay-Ihász Miklós fogatán a községbe, amely harangzúgással fogadta. A templomnál emelt, nemzeti lobogókkal ékesített diszkapu körül várakozott a falu egész lakossága. Az iskolásgyermekek, leventék és rózsaszín ruhába öltözött leányok sorfala közt, a presbitérium élén Jakab János lelkész mondott szives Istenhozottat. Fejes Ilus az elemi iskolások nevében mondott köszöntőt, Tóth Jucika csokrot nyújtott át, Horváth Irma pedig a konfirmált leányok örömét tolmácsolta és csokrot adott át nevükben. Megjelent a fogadáson és a templomi istentiszteleten Hörényi Lajos ág. hitv. ev. lelkész is. A fogadás után Püspök úr a virágos kerttel körülvett lelkészlakra ment át, ahol szintén diszkapu és a lelkész családja részéről szerető figyelem fogadta. A templom már kívülről is feldíszítve. A hősök emléktábláján friss koszorú. Különösen Ízléses a szószék rácsos feljárata a páfrányokkal és pünkösdi rózsákkal. Az ablakok mintha búzavirág-szőnyegekkel volnának bevonva. Az urasztalán hatalmas rózsacsokor, a Mózesszék felett ciprusfüzérek. A gyülekezet rózsaszín ruhába öltözött leányai mint ékes koszorú ülnek az urasztala körül. Az istentiszteleten felállónak a XC. zsoltár 1. versét, derekas éneknek a CV. zsolt. 1., 2. verseit énekeltük. Az előimát Jakab János helybeli lelkész mondotta, valóban felemelvén a lelkeket a mennyei Atyához. Az énekkar Ölvedi István tanító vezetésével a »Hálát adunk jó Istenünk« kezdetű kart adta elő szép összhangban. Gyülekezeti ének — 74. dics. 4. verse — után Püspök úr Róm. 1312 alapján szólt a hívekhez, meggyőző erővel rajzolván előttük az evangélium szerint folytatott élet ragyogó világosságát és buzdítván a világosság fegyvereinek, a hitnek, reménységnek és a szeretetnek felöltésére. Az énekkar újabb éneklése után kimenőre a CXXII. zsolt. 2. versét énekeltük. A püspöklátogatási presbiteri gyűlés a templomban folyt le és Végh János egyházmegyei főjegyző imádságával kezdődött. Püspök úr részletes megbeszélés tárgyává tette a gyülekezet külső és belső ügyeit és megköszönve az egyház ügyei körül való eredményes buzgólkodást, kérte a presbitériumot, hogy az ősök hitbuzgóságához mérten igyekezzenek ezt a gyülekezetei világítótoronnyá emelni, hogy ennek fénye messze világítson. A gyülekezet nevében Jakab János lelkész fejezte ki a gyülekezet háláját Püspök úr iránt, hogy segélyjuttatással sietett a gyülekezet terheinek könnyítésére. A presbiteri gyűlést Pongrácz József theol. igazgató imádsága zárta be. Püspök úr ezután minden presbiterrel kezet fogott és elbeszélgetett. A küldöttségek fogadása a lelkészlakon történt. Az ág. hitv. ev. egyház küldöttségét Hörényi Lajos lelkész, a róm. kath. egyházét Bilovits István plébános, az izr. hitközségét dr. Singer Henrik vezette. A belmissziói bizottság nevében Marczali Ferenc, az Ifjúsági Egylet nevében ifj. Tóth Lajos pénztáros mondott üdvözlő beszédet. Az iskolában volt az ünnepi ebéd, melyen részt vett a falu egész vezetősége. Ebéd alatt dr. Jókay-Ihász Miklós országgyűlési képviselő, Hörényi Lajos ev. lelkész, Bilovits István plébános, Jakab János helybeli ref. lelkész mondott beszédet és Püspök úr válaszában meleg szavakkal köszönte meg a gyülekezet és vezetői fáradozását. Délután 3 órakor indult el Püspök úr 15 tagú bandérium, 19 tagú biciklista-osztag és 11 kocsi kíséretében, harangzúgás közben Szerecseny felé. Szerecseny határában várakozott a 12 tag'U, lobogóingujju, magyarruhás szerecsenyi bandérium. Püspök urat itt Varga Ferenc presbiter köszöntötte. A községbe érve nemzetiszinü lobogókkal ékes diszkapu, fehérruhás leányok sorfala közt, a tanítói lak előtt a községi elöljáróság nevében Nagy Gyula h. jegyző, gyomoréi körjegyző, a leányegyház nevében Gáti Samu preoráns tanító üdvözölte Püspök urat, Varga Terus pedig csokrot nyújtott át. A megjelentek közt volt Nagy Kálmán gecsei ág. hitv. ev. lekész és Szalay István földbirtokos, egyházközségi felügyelő. A 3/45-kor kezdődő istentiszteletre Püspök úr fehér- és magyarruhás leányok, egyenruhás leventék és iskolásgyermekek sorfala közt vonult be a fehér rózsával és fehér szekfüvel, a falakon Ízléses füzérekkel díszített templomba. Felállóra a 7. dics. 1. versét, főéneknek a 160. dics. 1., 2. verseit énekelte a gyülekezet. Az előimádságot Győry János takácsi lelkész, egyházkerületi tanácsbiró mondotta. A 7. dicséret 6. versének eléneklése után Püspök úr Ján. 12:49—50 alapján mondott prófétai erejű alkalmi prédikációt, szólván az Atya parancsait megtartó ember igaz boldogságáról. Kimenőre a 97. dics. 7. versét énekeltük. Kijövet is sorfalat álltak a leányok, iskolásgyermekek, leventék és a hozzájuk csatlakozott egyenruhás banderisták. A küldöttségek fogadása az Ízlésesen feldíszített iskolateremben történt. A szerecsenyi róm. kath. hitközség nevében Glatz Sándor gyomoréi esperes-plebános mondott nagy figyelmet keltő üdvözlő beszédet, rámutatván a nemzeti egység nagy fontosságára s kö