Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-02 / 44. szám

208. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1930. időkben is, mikor semmi kapcsolat nem volt más az egyházrészek között, mint a megalkuvást nem ismerő evangéliumi hit és az ez által acélozott, anyanyelvhez való erős ragaszkodás. Az Atya kegyelme nem változott, a láthatatlan Egyház mintáját felragyogtatja előttünk Szentlelke,' hogy Egyházunkat állandóan reformáljuk a mennyei hasonlatosságára. Hittel kell keresnünk Krisztust, hogy erőt nyerjünk Tőle annak az Egyházunkban folyó belső megújhodásnak végzésére, mely nemcsak a láthatatlan Eszményhez visz közelebb minket^ hanem rajtunk és megtisztult, Isten elképzelése szerinti Egyházunkon keresztül közelebb viszi az egész nemzetet mai nehéz helyzetének megoldására, úgy mint tette a XVI. szá­zadban is. Áldott és boldog feladat református ma­gyarnak, örök reformációt kereső és munkáló magyar­nak lenni, mert ez nemcsak vallásos, hanem egyben hazafias kötelesség is. Incze Gábor. Püspöki egyházlátogatás a pápai egyházmegyében. Június 3-án, a féltizes vonattal indult el Pápá­ról Püspök úr a győrszemerei egyház meglátogatá­sára. Társaságában volt Jakab Áron esperes, dr. Jókay- Ihász Miklós egyházmegyei gondnok, Győry János takácsi lelkész, egyházkerületi tanácsbiró, Végh Já­nos egyházmegyei főjegyző és Pongrácz József theol. igazgató. Gyomorén csatlakozott a társasághoz Gáti Samu szerecsenyi tanító. Győrszemerén a vasúti ál­lomáson a járás nevében Tóth Gyula téti főszolga­­biró mondott lelkes üdvözlőbeszédet, kint pedig Sza­­lóky Kálmán jegyző a község örömét fejezte ki. 17 tagú, nemzeti szalaggal díszített biciklista-osztag, 15 tagú lovasbanderium és 10 fogatból álló kísérettel vo­nult be Püspök úr dr. Jókay-Ihász Miklós fogatán a községbe, amely harangzúgással fogadta. A templom­nál emelt, nemzeti lobogókkal ékesített diszkapu kö­rül várakozott a falu egész lakossága. Az iskolásgyer­mekek, leventék és rózsaszín ruhába öltözött leányok sorfala közt, a presbitérium élén Jakab János lelkész mondott szives Istenhozottat. Fejes Ilus az elemi is­kolások nevében mondott köszöntőt, Tóth Jucika csok­rot nyújtott át, Horváth Irma pedig a konfirmált leányok örömét tolmácsolta és csokrot adott át ne­vükben. Megjelent a fogadáson és a templomi istentisz­teleten Hörényi Lajos ág. hitv. ev. lelkész is. A foga­dás után Püspök úr a virágos kerttel körülvett lelkész­lakra ment át, ahol szintén diszkapu és a lelkész csa­ládja részéről szerető figyelem fogadta. A templom már kívülről is feldíszítve. A hősök emléktábláján friss koszorú. Különösen Ízléses a szó­szék rácsos feljárata a páfrányokkal és pünkösdi ró­zsákkal. Az ablakok mintha búzavirág-szőnyegekkel volnának bevonva. Az urasztalán hatalmas rózsacso­kor, a Mózesszék felett ciprusfüzérek. A gyülekezet rózsaszín ruhába öltözött leányai mint ékes koszorú ülnek az urasztala körül. Az istentiszteleten felállónak a XC. zsoltár 1. versét, derekas éneknek a CV. zsolt. 1., 2. verseit énekeltük. Az előimát Jakab János hely­beli lelkész mondotta, valóban felemelvén a lelkeket a mennyei Atyához. Az énekkar Ölvedi István tanító vezetésével a »Hálát adunk jó Istenünk« kezdetű kart adta elő szép összhangban. Gyülekezeti ének — 74. dics. 4. verse — után Püspök úr Róm. 1312 alapján szólt a hívekhez, meggyőző erővel rajzolván előttük az evangélium szerint folytatott élet ragyogó világos­ságát és buzdítván a világosság fegyvereinek, a hit­nek, reménységnek és a szeretetnek felöltésére. Az énekkar újabb éneklése után kimenőre a CXXII. zsolt. 2. versét énekeltük. A püspöklátogatási presbiteri gyűlés a templom­ban folyt le és Végh János egyházmegyei főjegyző imádságával kezdődött. Püspök úr részletes megbe­szélés tárgyává tette a gyülekezet külső és belső ügyeit és megköszönve az egyház ügyei körül való eredményes buzgólkodást, kérte a presbitériumot, hogy az ősök hitbuzgóságához mérten igyekezzenek ezt a gyülekezetei világítótoronnyá emelni, hogy ennek fénye messze világítson. A gyülekezet nevében Jakab János lelkész fejezte ki a gyülekezet háláját Püspök úr iránt, hogy segélyjuttatással sietett a gyülekezet terheinek könnyítésére. A presbiteri gyűlést Pongrácz József theol. igazgató imádsága zárta be. Püspök úr ezután minden presbiterrel kezet fogott és elbeszélgetett. A küldöttségek fogadása a lelkészlakon történt. Az ág. hitv. ev. egyház küldöttségét Hörényi Lajos lelkész, a róm. kath. egyházét Bilovits István plébá­nos, az izr. hitközségét dr. Singer Henrik vezette. A belmissziói bizottság nevében Marczali Ferenc, az Ifjúsági Egylet nevében ifj. Tóth Lajos pénztáros mondott üdvözlő beszédet. Az iskolában volt az ün­nepi ebéd, melyen részt vett a falu egész vezetősége. Ebéd alatt dr. Jókay-Ihász Miklós országgyűlési kép­viselő, Hörényi Lajos ev. lelkész, Bilovits István plé­bános, Jakab János helybeli ref. lelkész mondott be­szédet és Püspök úr válaszában meleg szavakkal kö­szönte meg a gyülekezet és vezetői fáradozását. Délután 3 órakor indult el Püspök úr 15 tagú bandérium, 19 tagú biciklista-osztag és 11 kocsi kí­séretében, harangzúgás közben Szerecseny felé. Sze­­recseny határában várakozott a 12 tag'U, lobogóingujju, magyarruhás szerecsenyi bandérium. Püspök urat itt Varga Ferenc presbiter köszöntötte. A községbe érve nemzetiszinü lobogókkal ékes diszkapu, fehérruhás leányok sorfala közt, a tanítói lak előtt a községi elöl­járóság nevében Nagy Gyula h. jegyző, gyomoréi kör­jegyző, a leányegyház nevében Gáti Samu preoráns tanító üdvözölte Püspök urat, Varga Terus pedig csok­rot nyújtott át. A megjelentek közt volt Nagy Kálmán gecsei ág. hitv. ev. lekész és Szalay István földbirto­kos, egyházközségi felügyelő. A 3/45-kor kezdődő istentiszteletre Püspök úr fehér- és magyarruhás leányok, egyenruhás leventék és iskolásgyermekek sorfala közt vonult be a fehér rózsával és fehér szekfüvel, a falakon Ízléses füzérek­kel díszített templomba. Felállóra a 7. dics. 1. versét, főéneknek a 160. dics. 1., 2. verseit énekelte a gyü­lekezet. Az előimádságot Győry János takácsi lelkész, egyházkerületi tanácsbiró mondotta. A 7. dicséret 6. versének eléneklése után Püspök úr Ján. 12:49—50 alapján mondott prófétai erejű alkalmi prédikációt, szólván az Atya parancsait megtartó ember igaz bol­dogságáról. Kimenőre a 97. dics. 7. versét énekeltük. Kijövet is sorfalat álltak a leányok, iskolásgyermekek, leventék és a hozzájuk csatlakozott egyenruhás ban­­deristák. A küldöttségek fogadása az Ízlésesen feldíszített iskolateremben történt. A szerecsenyi róm. kath. hit­község nevében Glatz Sándor gyomoréi esperes-ple­­bános mondott nagy figyelmet keltő üdvözlő beszédet, rámutatván a nemzeti egység nagy fontosságára s kö­

Next

/
Thumbnails
Contents