Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-10-05 / 40. szám
190. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1930. rE : ~ . -7ii\ fr K0NYV1SMERTETES A _ ^é) Dr. Futó Jenő: Gárdonyi Géza. (Hódmezővásárhely, 1930. Nagy oktáv, 260 1.) Néhány hét óta Gárdonyi Gézával foglalkozom. Nem közvetlenül, hanem közvetve, Futó Jenőnek Gárdonyiról megjelent hatalmas irodalmi tanulmánya révén. S minél jobban belemerül az ember a fenti tanulmány olvasásába, annál jobban megszereti Gárdonyit, a nagy szépirót, annál inkább vágyódik arra, hogy Gárdonyi tekintélyes számú irodalmi hagyatékát megismerje, a már ismerteket újra elővegye, újra elolvassa. Mert csodálatos az a világ, amelyet Gárdonyi regényeiben és novelláiban elénk rajzol. Ebben a színes és misztikus világban mindnyájunknak gyönyörűségünk telik, de érdeklődésünk, gyönyörűségünk még jobban elmélyül, ha Gárdonyi egész munkásságát érdekes, nem egyszer új szempontokból tárgyaló irodalmi tanulmány kalauzolása mellett szemléljük és értékeljük. Bennünket, dunántúliakat nemcsak Gárdonyi érdekel közelebbről, ki itt született (Sopron megye), itt működött (Veszprém és Fejér megye) hosszabb ideig, — hanem Futó Jenő is, aki pápai gimnáziumunknak éveken keresztül értékes tanára volt a nagy világégés előtt. Müve, mely eleddig a legkimerítőbb ismertetése Gárdonyi egyéniségének és munkásságának tudományos irodalmunkban, először Gárdonyi életével, majd irói pályájával (zsenge, klasszikus, és posthumus művek), világnézetével, alkotó- és előadóművészetével, humorával foglalkozik. Az a nagy egyéni szeretet, amellyel Íróját elejétől végig tárgyalja s bennünkét is melegséggel tölt el, nem áll útjában a tárgyilagos kritikának, amellyel bátran rámutat az iró gyengéire, vagy fogyatkozásaira. Az iró műveinek ismertetésénél és boncolásánál mindig lelki analízist végez: az iró egyéniségét, lelki összetevőit és élményeit vizsgálja. Érdekes kapcsolatba hozza Gárdonyi egy-egy nagyobb regényének megszületését külföldi tartózkodásakor nyert benyomásaival, vagy itthoni életével, hitetlenségből fakadt hitével, bizakodásával stb. így állapítja meg, hogy Gárdonyi egy időben romantikus, később reálistái majd analitikus regényíróvá lett. Bár sokat szenvedett, de pesszimistává azért sohasem vált. Talán legérdekesebbek azok a gyakran ismétlődő fejtegetések, melyekben Gárdonyi theozofiáját mutatja be. Bőven foglalkozik a regények tartalmi ismertetésével és szerkezeti, jellembeli boncolásával. Alkotó művészetének tárgyalásánál helyes összevetéseket tesz Petőfi, Tompa, Jókai, Mikszáth és Flerczeg irói modorával. Talán legszebbek a tanulmány azon részei, melyekben Gárdonyi világszemléletét (theozófia) és előadó művészetében a lírai elemek átjátszását az epikába — mutatja ki. Nagyon értékes része a humorról s annak soksok fajáról irt fejezete. A humor különböző forrásokból eredő fajait versben és novelláiban pompás szemlélhetőséggel csoportosítja. Kár, hogy (»Äz öreg tekintetesét kivéve) ugyanezt nem teszi ismert regényeivel is, ami mindenesetre emelte volna a tanulmány eszthetikailag tudományos színvonalát. Feltűnően sokat foglalkozik »Az én falum« cimü novellás kötetével. Úgylátszik ezekben a novellákban látja írónk Gárdonyi egyéniségének legpregnánsabb kikristályosodását, kiről azt állapítja meg, hogy ő valójában a »kisebb eszmények művészi tolmácsa« s hogy »nincs mai Íróink között egy sem, aki színeket, hangokat, illatokat, hangulatokat szavak segítségével úgy tudna visszaadni«. Nagyon behatóan tárgyalja ezenkívül az Isten rabjait, az Ida regényét, a Láthatatlan embert és Szunyogh miatyánkját. Boncolja kevés számú lírai költeményét, ismerteti legendáit is. Színműveivel (az egy ».4 bor«-1 kivéve) nem foglalkozik érdemlegesen. Általában véve Futó Jenő megállapításai alaposak, helyesek. Munkájának megismerése nemcsak rendkívül so tanulsággal jár ránk nézve, hanem gyönyörűséggel is tölt el. Elrendezése könnyen áttekinthető; stílusának világosságára, különösen pedig szabatosságára a homo doctus figyelmével ügyel. Nagy értéke művének, hogy munkája végén fölsorolja Gárdonyi összes műveit ismertetéseikkel együtt és bemutatja a Gárdonyiról szóló összes irodalmat alapos összeállításban. Az egész tanulmányban egy kisebb hibát és egy pótolható hiányt vettünk észre. A hiba abban rejlik, hogy mikor a humor eredetéről értekezik, az előbb helyesen említett érzelmet később állandóan összezavarja az érzetekkel. Érzelem helyett érzetet olvasni lapokon keresztül, kissé bántó. A hiány pedig abban van, hogy nincs a mű végén index, amely csoportosítva mutatná a tárgyalt müveket lapszámonként. Ettől eltekintve, Futó munkája értékes alkotás; határozott nyeresége tudományos irodalmunknak. Minden izében szép, lelkes és magyar. Amit műve végén Gárdonyiról, mint útjelzőről mond a nemzetközi áramlatok által keresztül-kasul járt modern irodalmunkban, azt mindnyájunknak meg kell szívlelnünk és meg kell jegyeznünk. A mű, melyet minden könyvbarátnak melegen ajánlunk megvételre, kapható Weisz László könyvkereskedőnél Hódmezővásárhelyen. A vaskos kötet ára 10 pengő. Sándor Pál. @®@©®®@S®®®®®@S@®@@®@®S®®®®®®®®@®@®®®®@ ® @ | VEGYESEK § ®®®®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®©@®®@@®®®@ — Választások a pápai egyházmegyében. Egyhm. világi főjegyzővé Elekes Gyula tanácsbiró, urad. kormányzó, világi tanácsbirákká dr. Molnár Imre pápai ügyvéd és Keresztes József, devecseri vezető járásbiró, egyhm. tanítóképviselőkké Árvay Gábor adorjánházai, Horváth Péter kispiriti, Kovács Miklós igazgató nyárádi és Páhány János igazgató dákai tanító urakat választották meg az egyházközségek. Gratulálunk ! — Kibucsuzás. László János lábatlani ref. lelkész 52 (Lábatlanon 48) évi működés után szeptember 28-án búcsúzott ki gyülekezetéből. Úgy helyből, mint vidékről, nagy számmal gyűltek össze a hívek, többször csendes zokogás hangzott fel a búcsúbeszéd alatt, melyet Csel. 20: 18—20 alapján, az egyház félszázados történetét, nagy építkezéseit tömören összefoglalva tartott, felsorolva áldott munkatársainak, az egyház jóltevőinek névsorát, kik közül kiemelkednek: Gerenday Antal, Wendland Károly, a Gusztáv Adolf Egyesület, a helybeli cementgyár és a jelenlegi főgondnok, Gerenday Béla udvari tanácsos az egyik oldalról, a másikról pedig a híveknek sokszor erejükön felüli áldozatkészsége, úgy hogy 72.000 pengőre tehető az egyház építkezések útján mutatkozó vagyoni gyarapodása. Az istentisztelet végeztével Gerenday Béla főgondnok és Szenes István gondnok búcsúztak
