Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-28 / 39. szám
184 oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1930. Hálával emlékezett közgyűlés az amerikai Egyesült Presbiteriánus Egyházról, mely főiskolánkat a mtilt évben is hathatósan támogatta. Dr. Cairns és dr. Beveridge pápai látogatása örvendetes tudomásul szolgált. A vagyonleltárak adatainak megbizhatóbbá tétele végett felhivta közgyűlés az espereseket, hogy ezeket az egyházmegyei számvevőséggel ellenőriztessék; a földbirtokok becsértéke a kát. tiszta jövödelem húszszorosában állapíttassák meg. Az államsegélyek csökkentése a kerületi, főiskolai és nőnevelő-intézeti pénztárakra 15.000 P új terhet rakott, miért is a kerületi közgyűlés az egész vonalon a legszigorúbb takarékosságot rendelte el. A Kaszás-féle alapítvány végleges rendezését, még per útján is, közgyűlés kimondotta. Közgyűlés bensőséges szeretettel köszöntötte Püspök urat nagyméretű és sokirányú fáradhatatlan tevékenységéért, valamint abból az alkalomból, hogy Pápa város díszpolgárává, Veszprém vármegye felsőházi tagjává és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Igazgató-tanács felterjesztései az üresedésben levő theológiai tanszékek ellátására nézve elfogadtattak. A gyakorlati tanszék óráit Incze Gábor látja el helyettestanári minőségben, a rendszeres theológiai tárgyakat Török István és lie. Rácz Kálmán adják elő. óraadói minőségben. A lelkésztanítóság kérdésével kapcsolatban egy lelkészekből álló bizottság javaslata alapján közgyűlés részletesen foglalkozott a theológiai képzés öt évre emelésével, az öt éves tanfolyam tantervével. Ha a konvent ezt elfogadja, a segédlelkészi szolgálat két évről egy évre szállíttatik le. A főiskola 400 esztendős fennállásának jubileumát előkészítő bizottság javaslatait közgyűlés elfogadta s keresztülvitelükre a bizottságot felhatalmazta. A konventtől érkezett számos rendeletet és utasítást a közgyűlés tudomásul vette és felhivta az illetékeseket az azokhoz való alkalmazkodásra. A Protestáns Tanügyi Szemlét ez évre 100 P segélyben részesíti közgyűlés. (Vége következik.) 0* ...KÖNYVISMERTETÉS <! Márkus Jenő: A két Blumhardt. Csurgó, 1930. A MEKDSz kiadása. 64 oldal. Benedek Sándor és Szabó Dezső munkája után Márkus Jenő füzete is arról tanúskodik, hogy a theológiánkról kikerülő legifjabb generáció is'akar és tud tudományosan is dolgozni. Annál nagyobb öröm ez számunkra, mivel egyházunk mai szorongatott helyzetében, amikor a belső fronton is meg kell vívni a harcot a közönyösséggel szemben, igen nagy szükség van minden irányban, tehát tudományosan is helytálló lelkészekre. Öröm látni derék Timotheusaink munkáját azért is, mert olyan termékeny témákat ragadtak fel, amelyek ma a theológiai és bölcseleti érdeklődés középpontjában állnak, s amelyekből tovább indulva sok ponton meg lehet találni a kapcsolatot a gyakorlati munkával, mind az egyházépítés, mind pedig az egyéni és társadalmi újjászületés munkálásának terén. Igaza van Márkus Jenőnek: az a két német lelkész, kiknek életét vázolja, s theológiáját ismerteti, minálunk szélesebb körökben még ismeretlen. Ha pedig Isten országát a földön is akarjuk munkálni, akkor jó megtapasztalnunk a két Blumhardtróí, hogyan lehetséges ez, és hogy mennyi lehetséges a hívőnek. Meglátjuk a füzetből, hogy »a keresztyénségnek, még nincs vége, nagy harcának még kezdetén áll, és itt az alkalmas idő az Isten országáért való harcra: jézus Krisztus Úr és uralkodni akar.« Márkus Jenő alázatos, hivő lélekkel vonzódik a két Blumhardthoz: csatorna akar lenni, hogy átönthesse e nagy hívők lelke tartalmát a mi szivünkbe is. Annyira az örökkévalóság, a lelkiség szempontjából vizsgálódik, hogy még zárójelben vagy jegyzetben sem említi meg, mikor élt ez a két apostol: az évszámok ily nézőpontból mellékesek; az olvasó azonban nem egyszer szükségét érzi ennek. Szükségét érezné az olvasó nem egy ponton szerző bíráló megjegyzéseinek is, ő azonban a bevezetésben kijelenti, hogy »a bírálatra nem érzem magamat hivatva, s nem is gyakorlom«. A fiatal szerző részéről ez a tiszteletnek a jele is, óvatosság is, s ez mind rokonszenves jelenség. Mégis az az óhajtásunk, hogy a szerző törekedjék önálló látásra is, Blumhardték gondolatai némely ponton megfontolásra intenek (pl. az egyházról a 15. lapon), jó volna, ha szerző, ki újból külföldi tanulmányútra megy, belemélyedne e témába, annak termékeny lehetőségeit meglátná s áldásait Isten országának gyakorlati építésében mutatná meg. A füzetet ilyen várakozások mellett ajánljuk a komoly keresztyén olvasó szives figyelmébe. Megjelent a Magyar Kálvinisták Naptárának 1931. évi kötete. Szerkesztették: Gonda Béla és Töliéssy Zoltán. A naptár tartalmából különösen kiemeljük dr. Baltazár Dezső püspök cikkét „Ki az igazi kávinista ?“ címen. Közli Bethlen Gábor most megtalált hiteles és egészen meglepő acképét. Érdekes sorozatot találunk a magyar református nép értékeiről: Nagyatádi Szabó István, a kisgazda miniszter, Nagy Ferenc, a kisgazda újságíró, Kovács Péter, a kisgazda ifjúsági titkár, Borkő Julianna, a kopácsi női evangelizátor. Dr. Kovács J. István leírja látogatását Rothermere lord skóciai kastélyában, Benedek Zsolt dr. pedig Kálvin János most restaurált szülőházát ismerteti. Külön fontos része a naptárnak a 400 éves jubileumát ülő sárospataki és pápai kollégiumokról szóló emlékezések. A belmissziói munkát a református árvaügy és ifjúsági munkák képviselik. Távolban élő református testvéreink közül az amerikai és erdélyi reformátusok életéből megragadó képek jelennek meg előttünk. A református munkásvezérek látogatása, a Kálvineumok ügye, egészségügyi,. Levente-cikk mellett gazdag irodalmi anyag foglal helyet s egy kisebb színdarab két képben. A Naptári rész különösen bő, közli havonként a gazdasági tudnivalókat, gazdasági táblázatokat, feljegyzésekre teret ad s közöl az év minden napjára Bibliaolvasó vezérfonalat. Ára 1 pengő. Nagyobb rendelésnél engedmény. Bethlen-könyvkereskedés, Budapest, Kálvin-tér 8. — A nem református középiskolákba járó növendékek száma kerületünkben a következő volt az elnmlt iskolai évben : gimnáziumba és reálgimnáziumba járt 372, főreáliskolába 160, leányiiceumba és gimnáziumba 154, tanítóképzőbe 48, tanítónőképzőbe 39, felsőkereskedelmibe 143, polgári fiúiskolába 348, polgári leányiskolába 371, öszszesen 1644. —■ Németországban a nőtheologusok száma növekvőben van. 1925-ben, a téli félévben 52 nő tanult teológiát,, 1928-ban 143, 1929-ben 229.
