Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-28 / 17. szám
Negyvenedik évfolyam. 17. szám. Pápa, 1929 április 28. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- A FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE : TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ- <SÍ© IGAZGATÓ PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK ÍNTÉZENDŐK* Az országos zsinat. A zsinat jelen ülésszaka április 22-én délelőtt 10 órakor dr. Baltazár Dezső püspök, lelkészi elnök buzgó imádságával vette kezdetét. Dókus Ernő világi elnök megnyitóbeszédében mélyreható áttekintést nyújtott a zsinat ezen ülésszakának feladatáról. Az elhunyt Dókus Gyula és Dobozy István zsinati tagok emlékét kegyelettel foglalta jegyzőkönyvbe a zsinat. A zsinati elnökségnek a rendes és pótképviselők körében történt személyváltozásokról szóló jelentését dr. Kováts István zsinati jegyző, az igazolóbizottság jegyzőkönyvét dr. Erdős Károly zsinati tag terjesztette elő. Dr. Révész Imre zsinati jegyző betegsége miatt nem jelenhetett meg, jegyzői teendőinek végzésére dr. Erdős Károly zsinati tag kéretett fel. Az SHS királyságbeli ref. egyházmegye nevében Ágoston Sándor esperes, az amerikai egyesült állambeli közép magyar egyházmegye nevében Szegi P. János elnök és Csontos Béla jegyző írásban üdvözölték a zsinatot. A rendkívül fontos tárgyak közül először az új egységes liturgiáról szóló szabályzat-javaslat került tárgyalásra. A liturgiái bizottság által elfogadott törvényjavaslatot dr. Ravasz László, a javaslat megalkotója és előadója ismertette. Nagy figyelemmel hallgatott beszédében méltatta a ref. liturgia lényegét és fontosságát. Ismertette az eddigi liturgiái előkészítő munkálatokat, melyek immár befejezéshez jutottak. Ezen munkálatok elé számos nehéz akadály gördült. Ilyen volt az is, mikor boldogult Nagy Károly erdélyi püspök lakását az oláhok elfoglalták, az iratokat széjjelszórták, s ezekkel együtt a liturgiái bizottság elkészített munkálatának kézirata is elpusztult. Ravasz László előadói előterjesztése után a javaslatot a zsinat általánosságban, minden hozzászólás és vita nélkül egyhangúlag elfogadta. A részleges tárgyalásnál beható vita indult meg. A vita eredménye gyanánt fontos elvi kérdések nyertek megoldást. A Hegedűs Loránt-féle keresztindítvány nem fogadtatott el. Nem elvi, vagy hitvallási akadályok miatt, mert ilyenek nincsenek, hanem azért, mert nekünk állani és viselni kell azt a ránk mért sorsot, mely az üldözések viharában templomainkról a keresztet, mint külső jelvényt lesodorta. Megállapíttatott az istentiszteleti új rendtartás. Az istentisztelet háromféle: homiliás, sákramentomos és szimbolikus. Mindenik istentiszteletet csak fölszentelt lelkipásztor, vagy fakultált egyén végezheti. A fakultáció kétféle. Homiliás istentiszteletre nézve hittanhallgatónak, tanítónak, legátusnak megadhatja a lelkész, azzal, hogy az illető fakultált a lelkész által kiválasztott imádságokat, prédikációt és egyéb alkatrészeket köteles felolvasni, vagy szószerint elmondani; sákramentomos és szimbolikus istentisztelet végzésére állandó érvénnyel az egyházkerületi lelkészképesítö bizottság az első lelkészi vizsgálat sikeres letétele után fakultál; egyes esetekre, vagy időközi érvénnyel a püspök. Lelkészek és segédlelkészek kötelesek minden istentiszteletet (a könyörgést is) palástban és ünnepi lelkészi ruhában végezni. A homiliás istentisztelet háromféle: teljes, katekhizáló, vagy bibliamagyarázati és könyörgéses. A könyörgéses istentiszteletnek is egyik alkotórésze a bibliaolvasás. A reformáció emlékünnepe október 31-én, a napján tartandó meg teljes istentisztelettel. A keresztelési szertartásba a szülők és keresztszülők fogadástétele, s az apostoli hitvallás is fölvétetett. Az apostoli hitformát illetőleg a Heidelbergi Káté dr. Erdős Józsefféle fordításában levő szöveg fogadtatott el. Keresztszülők csak keresztyének lehetnek. Az úrvacsoránál szintén- felvétetett az apostoli hitforma. Ezt a döntést is hosszas vita előzte meg. Az ellenvéleményekre hatalmasan megfelelt Ravasz László előadó. Az urvacsorai ágenda-tervezetből kimaradt a kenyér és bor feletti hálaadó imádság. Medgyasszay Vince hatalmasan megokolt indítványára dr. Antal Géza és mások hozzászólása után kimondatott, hogy ez imádságok mondhatók, ahol ezt úgy kívánják. A külön kehely használata — ahol azt szükségesnek látják — megengedhető. Az urvacsorai ágendában csak a meghatározott, kötött beszédeket és imádságokat szabad mondani. Az urvacsorai jegyeket csak erre jogosított lelkészi egyének oszthatják és mások ebben nem segédkezhetnek. Szűcs József. Gyülekezeti belmisszió=bizottsági gyűlés. Istentől megáldott belmissziói-bizottsági gyűlést tartottunk a nyárádi ref. gyülekezetben husvét másnapján a délutáni istentisztelet után a templomban. Talán nem lesz érdektelen e lap olvasói számára, ha leirom lefolyását. Mint — úgy vélem — a legtöbb lelkésztárs, magam is húzódoztam e bizottságtól s az első gyűlést néhány éve csak kényszerből hívtam össze: a kiküldött belmissziói kérdőpontokat ki kellett tölteni, tehát a bizottságot gyűlésre össze kellett hívnom. Félve fogtam hozzá. Hogyan tárgyalok én tisztán lelki dolgokról elszáradt lelkűnek vélt híveimmel, kikkel egyházi gyűléseinken mindig csak anyagi ügyeket tárgyalunk? Örvendetesen csalódtam. Az összes kérdőpontokat meleg érdeklődéssel tárgyalták, tehát épen nem voltak idegenek a szivük számára. A gyűlés végeztével egyik néni mondása szerint csak az volt a kár, hogy nem énekléssel fejeztük be. Úgy oda illett volna. Évről-évre mindig melegebbek ezek a gyűlések. A mostani gyűlésünk után már az a megerősödött véleményem, hogy a gyülekezeti belmissziói bizottság református egyházunknak a kor kívánalmait legjobban megértő, legidőszerűbb alkotása — elanyagiasodott
