Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-07 / 14. szám
62. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1929. Az utazási költséget, 172 pengő 80 fillért, május elsejéig be kell küldeni az összeg rendeltetésének megnevezésével a debreceni református püspöki hivatalba. Az útlevelet el kell készíttetni és német, cseh, osztrák vizűm megszerzésére el kell küldeni május 1-ig (úgy a jelentkezőknek, mint a hivatalos kiküldötteknek) a szervező titkár, Incze Gábor .református lelkész címére (Budapest, II., Margit-körút 54) ajánlott levélben. Jelentkezéseket vagy a debreceni püspöki hivatalba, vagy Incze Gáborhoz kell küldeni. (Az utiprogrammhoz erőnkhöz mérten ragaszkodunk, azonban esetleges változtatások jogát fenntartjuk magunknak.) A pünkösdi Lélek megáldotta az apostolokat, de nemcsak őket, hanem apostolaivá tette Krisztus Urunknak és áldott evangéliumának a protestantizmust is. Azokért az áldásokért, melyeket Isten rajta keresztül hintett ránk magyarokra is, pünkösdkor adjunk hálát Istennek akár itthon, akár úgy, hogy csatlakozunk a küldöttséghez és megjelenünk Speyerben, hogy tanúi lehessünk annak, mint változik át egy gúnynév: protestáns a Krisztus mellett megállás nemeslevelévé: hitvalló. A speyerl űt előkészítő bizottsága. Debreceni határozat az egyházi bálokról. A debreceni református egyház presbiteri értekezlete tiltakozott az egyházi cégér alatt rendezett bálok divatja ellen. Az értekezlet dr. Révész Imre indítványára a következő határozatot fogadta el: Mi, mint a debreceni református egyháznak Debrecenben, 1929 március hó 16-án értekezletre egybegyült presbiterei és pótpresbiterei, Isten színe előtt anyaszentegyházunkért hordozott felelősségünket mélyen átérezve, adott esetből kifolyólag megállapítjuk és a magyar református egyházi közvélemény nyilvánossága elé tárjuk a következőket: 1. Mivel legmélyebb bibliai hitünk szerint a magyar református egyház a Krisztus testének, az egy, közönséges anyaszentegyháznak élő része: ennélfogva Krisztusunk dicsőségének és az egyház lelki méltóságának súlyos kisebbítését látjuk abban, hogyha bármiféle magyar református egyházi vagy egyháztársadalmi testület vagy társaság a maga céljainak anyagi előmozdítására táncmulatságot rendez, valamint abban is, hogyha akármiféle testület vagy társaság egyházi, vallásos vagy rokoncélok anyagi előmozdítására táncmulatságot rendez és azt »protestáns«, »református«, »kálvinista« vagy hasonló elnevezésekkel jelöli meg. 2. Szilárd meggyőződésünk szerint az ilyen táncmulatságok rendezése nemcsak arra alkalmas, hogy a világi közélet zavaros és tisztátalan szellemét az egyházba és a vallásba behurcolja, hanem még a legközvetlenebb célja, a pénzszerzés terén is rendszerint nagyon kétesértékü, az anyagi siker és méginkább az erkölcsi hatás szempontjából egyaránt kifogásolható eredményeket tud csak létrehozni. Emellett pedig rendkívül káros hatása van a nemzeti társadalom egysége szempontjából is, amely manapság egyébként is annyi különféle, legkivált éppen vallásfelekezeti oldalról forog veszedelemben. A magyar és magyar között e mai szerencsétlen időkben tátongó szakadékokat egyenesen vétek azzal is kimélyíteni, hogy még a társadalmi mulatságok is vallásfelekezeti alapon rendeztelek. 3. A fenti megfontolások alapján teljes tisztelettel és testvéri bizalommal kérjük a magyar reformátusságnak a határokon innen és túl minden illetékes egyházi és társadalmi tényezőjét, hogy az 1. pontban említett célú és jellegű táncmulatságok rendezése ellen személyes, hivatali és közéleti tekintélyük egész súlyával küzdjenek s érezzék át, mint jó reformátusok és jó magyarok, azt a rettenetes felelősséget, amely e kérdésben a Szentháromság egy Isten dicsőségének megóvása, az evangélium szerint reformált anyaszentegyháznak a világ fertőző szellemétől való megvédelmezése s a magyar nemzeti társadalom lelki egységének ápolása szempontjából egyformán rájuk nehezül. Isten áldása legyen Sionunkon és annak hű őrállóin! Püspöki egyházlátogatási sorrend a tatai egyházmegyében. 1. Április 28-án délelőtt Győr, délután Bőny (éjjeli szállás). 2. Április 29-én délelőtt Bana (Bábolna bevonásával), délután Ács (éjjeli szállás). 3. Április 30-án délelőtt Komárom, délután Szőny (éjjeli szállás). 4. Május 1-én délelőtt Mocsa, délután Kocs (Szend bevonásával, éjjeli szállás). 5. Május 2-án délelőtt Kisigmánd, délután Nagyigmánd (éjjeli szállás). 6. Május 3-án délelőtt Tárkány, délután Csép (éjjeli szállás). 7. Május 4-én délelőtt Ete, délután Ászár (éjjeli szállás). 8. Május 5-én délelőtt Kisbér, délután Császár (Vérteskethely bevonásával, éjjeli szállás). 9. Május 6-án délelőtt Bököd, délután Dad, innét aznap este fél 8-ra Kömlődre megyünk éjjeli szállásra. 10. Május 7-én délelőtt Komlód, Környe bevonásával, délután (11.) és Május 8-án délelőtt Tata, d. u. Naszály (éjjeli szállásra vissza Tatára). 12. Május 9-én egész nap Tatabánya (éjjeli szállás). 13. Május 10-én délelőtt Héreg, délután Tarján (éjjeli szállás). 14. Május 11-én egész nap Gyermely, délelőtt harang-, délután iskolaavatás (éjjeli szállás). 15. Május 12-én délelőtt Nagysáp, délután Esztergom (éjjeli szállás). 16. Május 13-án délelőtt még Esztergom, hol látogatások, esetleg Dorogra kiszállás, délután Lábatlan (éjjeli szállás). 17. Május 14-én délelőtt Neszmély, délután Dunaalmás, harangr és hősök emléktábla avatás (éjjeli szállás). 18. Május 15-én délelőtt Szomód. ®@©®@®®®@®@®@®@@@®@®®®@®@®®®@®©@®@®@®@® ® i I VEGYESEK 1 © ® @®©®®®@@@®®©@@@@@©@®@®@@®©@®©®®®>®®®@®@® — Holland tanárok Magyarországon. Holland tanárok és tanárnők egy nagyobb tanulmányi csoportja érkezett e hó 4-én Budapestre. A külföldi vendégeket a Magyar-Holland társaság nevében a Royal-szálló nagytermében dr. Antal Géza püspök úr üdvözölte. Ügyanő ez alkalomból nagyszabású előadást tartott előttük a magyar-holland kapcsolatokról és azok jelentőségéről.
