Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-06 / 1. szám
4. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1929 „Az árvákért/' Ezt a feliratot viselik azok a bélyegek, melyekről egyházi lapjaink mostanában megemlékeznek s foglalkoznak is ez életrevaló eszmével, anélkül azonban, hogy annak gyakorlati alkalmazására és nagy jövedelmezőségére rámutatnának. Néhány sorban szeretném ezen oldalról is megvilágítani a dolgot. Számítsunk csak 1000 gyülekezetét, minden gyülekezetben minimális 10 P bevételt a bélyegekből, az 10.000 P évi jövedelem, a Kálvineum számára Ez már jelentős eredmény. Milyen szépen megoldhatnánk főiskolásaink segélyezését a bélyegakcióból, hacsak 10 P-t juttatna is e címen minden egyes gyülekezet a Kálvineum pénztárába. Pedig ez a 10 P nagyon könnyen megszerezhető, anélkül, hogy bárki is megérezné. Erre több alkalom is kínálkozik, ott vannak a belkörü használatra szánt s okmánybélyeggel el nem látott nyugták, számlák és ellennyugták, hacsak 10 filléres bélyeget ragasztunk is minden egyesre, megvan a számításba vett 10 P. Ott vannak a különböző szerződések, adások, vételek. Mindezekre tehetünk az összegnek megfelelő árva bélyeget. Azt hiszem, nem fog senki sem tiltakozni az ellen, ha az egyház által kiállított kivonatokra, bizonyítványokra felragasztjuk a 10, 20, vagy 50 filléres árvák javára szolgáló kálvineumi bélyeget. Hányszor igénybe veszik időnket, közbenjárásunkat nemcsak egyházunk tagjai, de teljesen idegenek is, úgy hogy a felajánlott ellenszolgáltatást nem fogadjuk el, milyen nemes cselekedet lesz az részünkről, ha ilyen alkalommal egy-egy kálvineumi bélyeg megvásárlására hívjuk fel az illetőket. Jönnek hivatalunkba emberek, ügynökök, akik vagy eladásra kínálnak valamit, vagy információt kérnek tőlünk, ezekkel addig szóba se álljunk, mig velük eltöltött időnk kárpótlásaképpen egy kálvineumi bélyeget meg nem vesznek. Csak egy két eset ez, bizonyára talál minden lelkésztestvérem sok más módot még arra, ha akar, hogy e szép cél érdekében tehessen valamit. Kérje fel erre, az ottlévő gyárakat, vállalatokat s hatóságokat is. S még egyet, nemcsak árváinkon segítünk, hanem egyházainkon is, mert mindig lesz az ezeregynéhány gyülekezet közt olyan, amelyiknek pénzre lesz szüksége. Nem lesz-e jó, ha ezekből a kálvineumi 10.000 pengőkből hacsak 1—2o/0-al is, de mégis olcsóbban jut kölcsönhöz, mintha takarékból veszi fel? s e mellett a Kálvineum is nyer. Csak fogjunk hozzá, ne legyen a reánk jövő évben egy gyülekezet sem, melyben ismeretlen valami az »Az Árvákért« feliratú bélyeg. Segítünk, enni adunk az éhezőknek, ruhát a ruhátlannak, könnyet letörlünk, vigasztalunk, ennek pedig jutalmát ígérte Az, akinek csak akkor vagyunk méltó szolgái, ha cselekedettel is bizonyságot teszünk Róla. , Szilágyi Béla öcsényi ref. lelkész — Bibliai tömbnaptár 1929-re. Minden napra külön lapon biblia-magyarázat és egy odavágó történet. — Étkezések alkalmával, családi vagy intézeti áhitatok tartására, iskolákban tanítás előtt való felolvasásra rendkívül alkalmas. A család nélkülözhetetlen barátja. Bibliai levegőt hoz a házba, az egyéni életbe. Ára díszes hátlappal csak L50 pengő. Portó és csomagolás 30 fillér. Megrendelhető az Egyházkerületi Iratterjesztésnél, ®®©®®®©®®@®®®©®@®®®®®®®®®@®®®®®@®@®©®Ce}® @ (® 1 VEGYESEK 8 © vSJ @®®©®®@S®®®®®®@®©®@®®®@@®©®®®©@®®®©®®®© Lapunk olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott új esztendőt kívánunk. — Új-évi tisztelgés. Az új-esztendő alkalmából dr. Antal Géza püspök úr előtt tisztelgő küldöttséggel jelentek meg : Pápa város tanácsa, a főiskola, a nőnevelőintézet, az egyház presbitériuma és a református leányegyesület. A küldöttségek szónokai mind hangsúlyozták azon érzett örömüket, hegy a püspököt ezúttal először az újonnan felépült díszes székházban üdvözölhetik. Főtiszteletü püspök úr új-év napján délben ebédet adott, melyre a polgármester, a katonai állomásparancsnok, a főszolgabíró, rendőrkapitány és az egyházkerületi tanintézetek vezetői voltak hivatalosak. — Gyászhir. Özv. Gáborjáni Szabó Lőrincné, szül. milotai Baráth Terézia özvegy református lelkészné, életének 82-ik évében, hosszas betegség után Tiszaszőllősön elhunyt. A megboldogultban G. Szabó Mihály volt mezőlaki lelkésztestvérünk és G. Szabó Jolán adorjánházai tanítónő édesanyjukat gyászolják. Az Űr vigasztalja hátrahagyott szeretteit. — Lelkész-búcsúzás. Megható ünnepség keretében búcsúzott el az enyingi református gyülekezet lelkésze Szűcs Zoltán, híveitől az ó-esztendő utolsó estéjén. Búcsúzott az évtől, a hivatalától és szeretett népétől. Negyven esztendeig élt közöttük, mint lelkipásztor, de már azelőtt is, születésétől fogva köztük volt, hisz abban a parókhiában született amelytől most elbúcsúzott. Hogy milyen benső, szeretetteljes viszony volt közte és hívei között, azt mutatták a sűrű könnyek és az a ragaszkodás, amellyel lelki gyermekei még nyugalomba vonulása után is körülveszik. Búcsúzásán ott volt a gyülekezet apraja, nagyja, zsúfolásig megtelt a templom és a testben megrokkant, lélekben zokogásig meghatott lelkész ó-esztendő esti imát mondott, majd néhány szívből fakadó szóval búcsút vett és a gyülekezetért való imádsággal fejezte be funkcióját. Az egyház presbitériuma nevében Nagy Á. István gondnok sírva köszönt el a lelkésztől, az énekkar és a tanítótestület nevében Varga Jenő igazgató tanító mondott költői szárnyalásé beszédet, míg a gyermekek részéről Bognár Mancika üdvözölte. A Nagytiszteletű Asszonyt ifj. Szánthó Péterné köszöntötte, gyönyörű virágkosárral és meleg szavakkal. A presbitérium által a lelkésznek felajánlott 500 pengő értékű takarékbetétkönyvet a lelkész nem fogadta el, hanem úgy rendelkezett, hogy a kamataiból évente egy árva gyermek ruháztassék fel. Ez összeg ezentúl, mint Szűcs Zoltán-alap szerepel. Úgy az ünnepély elején, mint a végén a ref. énekkar adott elő két szép éneket, Varga Jenő igazgató tanító vezetése mellett. — A dégi egyház a tavaszi püspöklátogatás emlékére harmonium beszerzését határozta el, melyre főtiszteletü Püspök úr buzdította a gyülekezetei, felajánlván a maga részéről készségét ahhoz, hogy a harmonium beszerzési költségeihez hozzájárul. A gyülekezet elöljárósága most értesítette a harmonium megrendeléséről Püspök urat, ki a költségek részbeni fedezésére a maga hozzájárulásaképen 80 pengőt küldött. Örvendetes, hogy a harmonium beszerzésével együttesen megalakult a gyülekezeti énekkar is, mely két tény a gyülekezet emelkedő buzgóságáról tanúskodik. — A Kálvinista Szemle szerkesztőségébe újévtől kezdve dr. Kováts J. István ny. államtitkár, theol. tanár és Varga Sándor esperes főmunkatársaKul léptek be. — Az Esztergomi Ref. Nőegylet az elemiiskolás gyermekek megjutalmazására 1928 dec. 23-án szépen sikerült karácsonyfa-ünnepélyt rendezett. A szép számmal megjelentekhez Kovács József s. lelkész intézett megnyitó-beszédet, melyben a nevelés fontosságát, a gyermekek ügye felkarolásának szükségességét írta a lelkekbe, utalva a küszöbön levő