Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-31 / 13. szám
56 oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1929. Vcszprémy Thalynak csak két verséről Írja, hogy érdemkönyvbe jutott, a többiről, bírálói tevékenységéről, pályádíjnyertes verseiről mit sem tud. Bizonyára a nyomtatásba megjelent »Tavasz« nyomán tud csak két verséről. A »Tavasz« csak egy töredékét adja az érdemkönyvbe irt munkáknak. De akkor meg miért írja, hogy »a pápai önképzőkör érdemkönyvében két tündérregéje van bejegyezve...?« Sokkal nagyobb arányú volt Thaly képzőtársasági szereplése, mintsem Veszprémy leírása után gondolnánk s aki tudja, hogy mit jelent Pápán a képzőtársaság ily munkás tagjának lenni, az meg fogja érteni, hogy az iskola válsága dacára sem ment el Thaly a VIII. osztályba Pestre, sőt azon is csodálkozni fog, hogy a VIII. o.nak Pápán való elvégzése után miért lett pesti theológus? A könyv egyéb adatai itt-ott némi helyesbítésre szorulnak. Bajosan járt Veszprémy Pápán, mert ha csak egyszer is járt volna itt, nem Írna könyve 19. lapján így: »...maga Pápa is sok tekintetben emlékeztette Csépre, szülőföldjére: a református templom régi tornya, falujának ócska, csillagos tornyára...« Aki Pápán járt, az tudja, hogy itt nincs a református templomnak semmiféle tornya — már 1752 óta! A főiskolai képzőtársaságot következetesen »önképzőkörnek« írja, pedig Petőfi és Jókai óta fogalom a pápai képzőtársaság — vele szemben a theológiának van »önképzőköre«.0 Nem lényeges ugyan, de körülbelül olyan, mint a Kisfaludy-Társaságot akadémiának nevezni, vagy megfordítva — bizonyos fokú tájékozatlanságra és pontatlanságra vall. Ezt a képzőtársaságot pedig nem 1834-ben alapították, mint Veszprémy írja — nem tudni mily alapon —, hanem 1841- ben. S még csak annyit, hogy Thaly Kálmánon kívül Végheli és Molnár mellett Czibor Mór és Peti József is a legkiválóbb munkás tagjai a képzőtársaságnak, Eötvös Károly mint munkás tag csak évekkel később tűnik fel a társaságban.7 Elismerjük és megértjük, hogy sem módja, sem ideje nem volt szerzőnknek a Pápával kapcsolatos mozzanatok tüzetesebb utánanézésének. Az igazság kedvéért azonban szükségesnek tartottuk mindezt itt feljegyezni. Annyival is inkább, mert Thalynak pápai diákéveit és itteni képzőtársasági működését nem lehet minden nyom nélkül eltűnőnek s kevésbbé fontosnak tartani, mert hiszen maga az életrajz Írója is elismeri, hogy Pápán az űj környezet »mintegy áj életre élesztette, kitartó munkára buzdította s tetterőre ösztönözte«.. A képzőtársaságban bontogatja szárnyait, innen küldi be a lapokba első verseit, szóval itt ölt határozottab színezetet egyénisége s további életére itt kapja meg — mint csaknem valamennyi pápai diák — a soha el nem múló hatást. Hogy mennyire ragaszkodott Thaly Pápához s mennyire visszavágyott ide később is, annak is van bizonyítéka. A dunántúli református egyházkerület levéltárában található Thalynak egy levele, melyet 1859 december 27-ről keltezve irt Nagy Mihály dunántúli református szuperintendenshez. Ebben a levélben Írja, hogy Tarczy professzor értesítette őt arról, hogy a pápai főiskolában a magyar irodalom tanszéke még mindig üresedésben van s 1860-ban fog betöltetni, de tudomása szerint senki jelölve még nincs. Ő ez idő szerint utolsó tanévét végzi — mint theológus s legbuzgóbb óhajtása volna e tanári szék elnyerése, melyre magát tehetsége és tanulmányai alapján hivatva érzi. Kéri a szuperintendenst, hogy adjon neki tanácsot a pályázatra nézve. Jelzi, hogy ha reménysége lehet, akkor Tarczy tanácsa szerint külföldre is kimenne tanulni s az esetre stipendiumot kér. A levél a püspöki iktatókönyvben december 28-án van beírva, de az elintézés módja nincs feljegyezve. A küldési naplóban pedig semmi nyoma annak, hogy Nagy Mihály hivatalos levéllel válaszolt volna. A szuperintendensi gyűlésen pedig következő években nincs is szó irodalmi tanár választásáról. Téves információ alap-ján érdeklődhetett Thaly, mert az irodalmi tanszéken már 1858 óta működött Szabó Károly. Bár nincs okunk rá, hogy Szabó Károly pápai tanárságát egy szóval is sajnálnánk, sőt mindenkor dicsekedése lesz ő a pápai főiskolának, de egy pillanatra mégis forró melegség ömlik el rajtunk, ha arra gondolunk, mi lett volna, ha Thaly Kálmán a szárnyak bontogatása után a szárnyak csattogását is Pápán folytatta volna?! Mint ismeretes, a pesti gimnázium tanára lett később, majd túlnőtt iskolai katedrán, nagy missziója volt s szolgálta becsülettel, haláláig. Áldott emlékezetét, mint pápai diákét, híven szivünkben őrizzük. Dr. Tóth Endre. Jegyzetek: 1 Pontos cime: Tali és Széchi-szigeti dr. Thaly Kálmán életrajza. Irta Vitéz Veszprémy Dezső. 1. kötet. A Vutkovich-díjjal jutalmazott pályamű. 1928. 'Budapest. 8° 109 oldal. 2 19—27. 1. 3 Protestáns Tanügyi Szemle. 1928. 4 Veszprémy mondja, hogy a gimnázium alsó három osztályából magánvizsgát tett Pápán. Ennek nem akadtam nyomára a gimnázium anyakönyveiben : a magántanulók névsora jóval később kezdődik. 5 Veszprémy említi, hogy Váli Ferenc tanárnál volt lakása és ellátása. 6 Bár képzőtársaság nevet csak a hatvanas évek óta visel. Előbb sem hívták soha önképzőkörnek: literatúrai órák, gyakorlati órák stb. elnevezés alatt volt ismeretes. L. Kis Ernő: Ä pápai ref. főiskola története 322. 1. V. ö.: Borsos Károly: A pápai ev. ref. főiskolai képző társulat története. 1892. 7 L. Borsos i. m. s a képzőtársaság jegyzőkönyvei és érdemkönyve. Harangavatási ünnep. Feledhetetlen napok maradnak sokáig Kaposszentbenedeken azok a vasárnapok, amelyeknek egyikén, március 10-én ünnepi pompában, zászlóval, koszorúkkal, négylovas, fenyő zöldjével díszített fogattal, a presbitérium vezetése mellett, zsoltárokat és dicséreteket énekelve az egész gyülekezet a templom és iskola közti utca-térről kivonult harangzúgás között az állomásra, mert megérkezett az egyházközség új nagy harangja, amelyet a hívek egyező akarattal önttettek 1700 P költségen a 100 év óta szolgáló 48 kg.-os kisharang helyébe. Diszmenettel mentek érte és vitték a templomba. Az új harangnak a nagy nyilvánosság előtt végbement felavatása és rendeltetésének ünnepélyes átadása március 17-én tartatott meg bensőséges keretek között a vidék és a község oly érdeklődése mellett, hogy a templomban pótpadok alkalmazásával sem tudott a közönség egy része helyet kapni. Az ünnep számainak sorrendje: 1. Gyülekezet énekelte Szigethy F. harangavatási énekének 1—3. versét. 2. Szentelési imát mondott: Németh József hedrehelyi lelkész. Intésére megzendült az új harang szava. 3. Patkó József kántortanító vezetésével a 45 tagból álló gyülekezeti énekkar három szólamban énekelte vitéz Tatár Bálint Örök Isten ég királya c. avató énekét. 4. Ünnepi beszészédet tartott Józsiié 6:3—5. alapján H. Nagy Sándor kisasszondi lelkész. 5. Énekkar ifj. Fövenyessy—Nagy
