Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-03-31 / 13. szám

56 oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1929. Vcszprémy Thalynak csak két verséről Írja, hogy érdemkönyvbe jutott, a többiről, bírálói tevékenysé­géről, pályádíjnyertes verseiről mit sem tud. Bizo­nyára a nyomtatásba megjelent »Tavasz« nyomán tud csak két verséről. A »Tavasz« csak egy töredékét adja az érdemkönyvbe irt munkáknak. De akkor meg miért írja, hogy »a pápai önképzőkör érdemkönyvé­ben két tündérregéje van bejegyezve...?« Sokkal na­gyobb arányú volt Thaly képzőtársasági szereplése, mintsem Veszprémy leírása után gondolnánk s aki tudja, hogy mit jelent Pápán a képzőtársaság ily mun­kás tagjának lenni, az meg fogja érteni, hogy az iskola válsága dacára sem ment el Thaly a VIII. osztályba Pestre, sőt azon is csodálkozni fog, hogy a VIII. o.­­nak Pápán való elvégzése után miért lett pesti theo­­lógus? A könyv egyéb adatai itt-ott némi helyesbítésre szorulnak. Bajosan járt Veszprémy Pápán, mert ha csak egyszer is járt volna itt, nem Írna könyve 19. lapján így: »...maga Pápa is sok tekintetben emlé­keztette Csépre, szülőföldjére: a református templom régi tornya, falujának ócska, csillagos tornyára...« Aki Pápán járt, az tudja, hogy itt nincs a református templomnak semmiféle tornya — már 1752 óta! A főiskolai képzőtársaságot következetesen »ön­képzőkörnek« írja, pedig Petőfi és Jókai óta fogalom a pápai képzőtársaság — vele szemben a theológiá­­nak van »önképzőköre«.0 Nem lényeges ugyan, de körülbelül olyan, mint a Kisfaludy-Társaságot akadé­miának nevezni, vagy megfordítva — bizonyos fokú tájékozatlanságra és pontatlanságra vall. Ezt a képző­társaságot pedig nem 1834-ben alapították, mint Vesz­prémy írja — nem tudni mily alapon —, hanem 1841- ben. S még csak annyit, hogy Thaly Kálmánon kívül Végheli és Molnár mellett Czibor Mór és Peti József is a legkiválóbb munkás tagjai a képzőtársaságnak, Eötvös Károly mint munkás tag csak évekkel később tűnik fel a társaságban.7 Elismerjük és megértjük, hogy sem módja, sem ideje nem volt szerzőnknek a Pápával kapcsolatos mozzanatok tüzetesebb utánanézésének. Az igazság kedvéért azonban szükségesnek tartottuk mindezt itt feljegyezni. Annyival is inkább, mert Thalynak pápai diákéveit és itteni képzőtársasági működését nem le­het minden nyom nélkül eltűnőnek s kevésbbé fontos­nak tartani, mert hiszen maga az életrajz Írója is el­ismeri, hogy Pápán az űj környezet »mintegy áj életre élesztette, kitartó munkára buzdította s tetterőre ösz­tönözte«.. A képzőtársaságban bontogatja szárnyait, innen küldi be a lapokba első verseit, szóval itt ölt határozottab színezetet egyénisége s további életére itt kapja meg — mint csaknem valamennyi pápai diák — a soha el nem múló hatást. Hogy mennyire ragaszkodott Thaly Pápához s mennyire visszavágyott ide később is, annak is van bizonyítéka. A dunántúli református egyházkerület le­véltárában található Thalynak egy levele, melyet 1859 december 27-ről keltezve irt Nagy Mihály dunántúli református szuperintendenshez. Ebben a levélben Írja, hogy Tarczy professzor értesítette őt arról, hogy a pápai főiskolában a magyar irodalom tanszéke még mindig üresedésben van s 1860-ban fog betöltetni, de tudomása szerint senki jelölve még nincs. Ő ez idő szerint utolsó tanévét végzi — mint theológus s legbuzgóbb óhajtása volna e tanári szék elnyerése, melyre magát tehetsége és tanulmányai alapján hi­vatva érzi. Kéri a szuperintendenst, hogy adjon neki tanácsot a pályázatra nézve. Jelzi, hogy ha remény­sége lehet, akkor Tarczy tanácsa szerint külföldre is kimenne tanulni s az esetre stipendiumot kér. A levél a püspöki iktatókönyvben december 28-án van be­írva, de az elintézés módja nincs feljegyezve. A kül­dési naplóban pedig semmi nyoma annak, hogy Nagy Mihály hivatalos levéllel válaszolt volna. A szuperin­­tendensi gyűlésen pedig következő években nincs is szó irodalmi tanár választásáról. Téves információ alap-ján érdeklődhetett Thaly, mert az irodalmi tan­széken már 1858 óta működött Szabó Károly. Bár nincs okunk rá, hogy Szabó Károly pápai tanárságát egy szóval is sajnálnánk, sőt mindenkor dicsekedése lesz ő a pápai főiskolának, de egy pillanatra mégis forró melegség ömlik el rajtunk, ha arra gondolunk, mi lett volna, ha Thaly Kálmán a szárnyak bontoga­­tása után a szárnyak csattogását is Pápán folytatta volna?! Mint ismeretes, a pesti gimnázium tanára lett később, majd túlnőtt iskolai katedrán, nagy missziója volt s szolgálta becsülettel, haláláig. Áldott emlékezetét, mint pápai diákét, híven szi­vünkben őrizzük. Dr. Tóth Endre. Jegyzetek: 1 Pontos cime: Tali és Széchi-szigeti dr. Thaly Kálmán életrajza. Irta Vitéz Veszprémy Dezső. 1. kötet. A Vutkovich-díjjal jutalmazott pályamű. 1928. 'Budapest. 8° 109 oldal. 2 19—27. 1. 3 Protestáns Tanügyi Szemle. 1928. 4 Veszprémy mondja, hogy a gimnázium alsó három osz­tályából magánvizsgát tett Pápán. Ennek nem akadtam nyomára a gimnázium anyakönyveiben : a magántanulók névsora jóval ké­sőbb kezdődik. 5 Veszprémy említi, hogy Váli Ferenc tanárnál volt lakása és ellátása. 6 Bár képzőtársaság nevet csak a hatvanas évek óta visel. Előbb sem hívták soha önképzőkörnek: literatúrai órák, gyakor­lati órák stb. elnevezés alatt volt ismeretes. L. Kis Ernő: Ä pápai ref. főiskola története 322. 1. V. ö.: Borsos Károly: A pápai ev. ref. főiskolai képző társulat története. 1892. 7 L. Borsos i. m. s a képzőtársaság jegyzőkönyvei és érdem­könyve. Harangavatási ünnep. Feledhetetlen napok maradnak sokáig Kapos­­szentbenedeken azok a vasárnapok, amelyeknek egyikén, március 10-én ünnepi pompában, zászlóval, koszorúk­kal, négylovas, fenyő zöldjével díszített fogattal, a presbitérium vezetése mellett, zsoltárokat és dicsére­teket énekelve az egész gyülekezet a templom és is­kola közti utca-térről kivonult harangzúgás között az állomásra, mert megérkezett az egyházközség új nagy harangja, amelyet a hívek egyező akarattal önttettek 1700 P költségen a 100 év óta szolgáló 48 kg.-os kisharang helyébe. Diszmenettel mentek érte és vitték a templomba. Az új harangnak a nagy nyilvánosság előtt vég­bement felavatása és rendeltetésének ünnepélyes át­adása március 17-én tartatott meg bensőséges keretek között a vidék és a község oly érdeklődése mellett, hogy a templomban pótpadok alkalmazásával sem tudott a közönség egy része helyet kapni. Az ünnep számainak sorrendje: 1. Gyülekezet énekelte Szigethy F. harangavatási énekének 1—3. versét. 2. Szentelési imát mondott: Németh József hedrehelyi lelkész. In­tésére megzendült az új harang szava. 3. Patkó József kántortanító vezetésével a 45 tagból álló gyülekezeti énekkar három szólamban énekelte vitéz Tatár Bálint Örök Isten ég királya c. avató énekét. 4. Ünnepi beszé­­szédet tartott Józsiié 6:3—5. alapján H. Nagy Sándor kisasszondi lelkész. 5. Énekkar ifj. Fövenyessy—Nagy

Next

/
Thumbnails
Contents