Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-03 / 44. szám
216. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1929. fogva az én hűséges Megváltómnak, a Krisztusnak tulajdona vagyok. Mi tehát nekünk a protestantizmus? Ugyebár világos, hogy nem tétlen álmodozás régi idők régi dolgairól, de nem is harcias deklamálás, csak azért, hogy vele lelki ürességet takargassunk, hanem léleknek és erőnek megmutatása, történelmi nagy igazságoknak jelenvaló erőkként való hordozása, millió és millió szívnek az élő Isten szentséges színe előtt egy akarattal és egy érzéssel való lebomlása. Ez pedig azt jelenti, hogy mi a protestantizmusban megtaláltuk és bírjuk azt az életformát, amelyben megüresítjük önmagunkat, hogy alkalmas helyet találjon bennünk a Lélek, szakítunk a világgal és annak dicsőségével, felemelt fővel, de alázatos lélekkel szivünket teljesen kitárva nap-nap után az Isten elé állunk és engedjük, hogy meginduljon bennünk a Lélek életmentő munkája. Ez azt jelenti, hogy az egyetlen egyetemes cél, az Isten dicsősége szempontjából mellőzve az emberi bölcselkedések hitető beszédeit, egyedül a Szentírás tekintélye előtt hódolunk meg, mert benne az Isten felséges kijelentését látjuk, benne az Isten szavát halljuk és az a vágyunk, az az imádságunk, hogy belőle több fényt, több ragyogást szívhassunk magunkba s így indulhassunk el a Király nevében a kegyelem országának munkálására. Itt álljunk meg egy pillanatra s amíg imádságunk mint a jóillatú áldozat füstje gomolyogva száll fel az Egek Urához, nézzünk bele a magunk lelki világába s lássuk meg, hogy vájjon élünk-e mi azzal az erővel, amit a protestantizmus képvisel számunkra ? Ha erre a kérdésre igen-nel tudunk felelni, akkor bátor hittel, a többrebizatás reménységével nézhetünk a jövendőbe, mert az az erő, amely a múltat megtartotta és a jelent ápolja, a jövőt is diadalmassá fogja tenni! Á jövő élet kilátásaival és lehetőségeivel most nem foglalkozva bővebben, véssük szivünkbe azt a gondolatot, hvgy bármilyenek is legyenek a lehetőségek és kilátások, a jövő élet nagy problémái helyes megoldást csak a protestantizmus jegyében találhatnak. A protestantizmusban adatott az a világító fáklya, amely hatalmas fénycsóvákat szór az emberiség útjára, hogy azt a szakadékok és mélységek felett átvezesse, a protestantizmusban adatott az a stílus, amely szerint a jövőt építenünk kell. S mivel egész világunk az isteni kegyelem munkája nyomán épül, mivel Isten Lelkének ereje nélkül megújulás és meggazdagodás nem állhat elő, a reformáció emlékünnepén nem lehet forróbb imádságunk, mint az, amelyben egy akarattal és egy érzéssel kérjük a kegyelmes Istent, hogy a kettős tüzes nyelvek csodáját tegye jelenvalóvá és hathatóssá a mi életünkben. Bakos Lajos. Püspöki egyházlátogatás a tatai egyházmegyében. Május 14-én egynegyed 10-kor indult el Püspök úr Lábatlanról orgonával díszített autón Nesz mély re. Komárom vármegye határában Troykó Béla tatai főszolgabíró üdvözölte; itt várakozott a 10 tagú, árvalányhajas neszmélyi loyasbandérium és a 12 tagú, biciklista leventeosztag. A pompás bécsi országúton gyorsan gördültek az autók, hamar ott voltunk Neszmélyen, ahol a község szélén Széllé Ferenc főjegyző mondott üdvözlő beszédet a szép diszkapú alatt. Harangzúgás közben tűzoltók és leventék sorfala közt ért a menet a régi templomhoz, ahol a gyülekezet apraja-nagyja várta a kedves vendéget. Magyarruhás leányok és iskolás gyerekek képezték a festői hátteret, A presbitérium élén Csizmadia Dániel lelkész fogadta a Főpásztort. A Ref. Férfi Énekkar Kurucz Lajos kántortanító vezetésével üdvözlő dalt énekelt. Bódi Zsófia a ref. leányok nevében csokrot adott át. A templom még középkori bástyával van körülvéve, de belül már bevezetve a villanyvilágítás. Az ízléses virágdísz — orgona, sárgaviola, nefelejcs, télizöld és borostyán — finom női kézre vall. Felállóra a 63. dicséret 1. versét énekeltük, derekas éneknek a 100. dicséret 1., 2. versét. Csizmadia Dániel helybeli lelkész buzgó imádsága után a Leánykar Az egyháznak a Jézus a fundamentuma kezdetű örökszép darabot énekelte Csizmadia Dánielné lelkészné szakavatott vezetésével. Mily szép is, mikor pap és papné mindenütt azt tartja legszebb feladatának, hogy közös munkája által épüljön a Krisztus anyaszentegyháza. Püspök úr Ján. 1633 alapján megkapóan prédikált a Jézus békességéről, amelyet az Úr minden hívőnek megígért, aki Hozzá hasonlóan legyőzi a világot. A Himnusz után kimenőre a 36. dicséretet énekeltük. A küldöttségeket a szintén szépen feldíszített iskolában fogadta Püspök úr. A neszmélyi képviselőtestület nevében Kecskeméti János községi biró, a presbitérium nevében Lévai Ferenc, a tantestület nevében Kopasz Mária tanítónő, a református női énekkar nevében Csizmadia Etel, a Bibliakör nevében Csémy Lászlóné, a férfiénekkar nevében Kurucz Lajos karnagy, a leventék nevében Guzli János leventeoktató, a tűzoltók nevében Simon János tűzoltóparancsnok, az iskolás gyermekek nevében Kurucz Micike fejezte ki a jókívánságokat. A püspöklátogatási presbiteri gyűlés ugyancsak az iskolában folyt le. Pongrácz József theol. tanár imádsága után Püspök úr a visitationális jegyzőkönyv pontjait tárgyalta meg. A hívek templomlátogatása közepes, a presbitérium tagjai 80%-ban vannak jelen az istentiszteleteken. A lelkészlakon 3600 P-vel melléképületek épültek. A templomot 1922-ben renoválták, de most az állami úttest felemelésével a templomot fel kell majd tölteni. A múlt évben az egyházban takarékmagtár létesült. Az iskolaköteles gyermekek száma örvendetesen növekszik. A presbiteri gyűlés Csizmadia Dániel helybeli lelkész hálaadó imádságával végződött. Ebédre a lelkész látta vendégül Püspök urat és kíséretét a lelkészlakon. A Dunaparton lévén, természetes, hogy kitűnő halászlé és rántott hal is szerepelt az étlapon. Ebéd alatt az énekkar Kurucz Lajos vezetésével szép dalokkal gyönyörködtette Püspök urat. Izsó Sándor kurátor Püspök urat köszöntötte, aki meg válaszában a házigazdát és feleségét éltette. ......... ............ U* KÖNYVISMERTETÉS 4 A Belmissziói Útmutató az 1929—30. munkaévre megjelent. A 206 lapra terjedő kötetet a konvent megbízásából az idén is Forgács Gyula, a konventi missziói bizottság előadója szerkesztette. Az átnézés munkáját Baltazár Dezső dr. püspök, Kiss Ferenc egyetemi tanár és lie. Rácz Kálmán főgimn. vallástanár végezte. A mü tartalma a következő: Forgács Gyula: Missziói ügyek az országos zsinat második ülésszakán. .— Törvénytervezet a magyarországi ref. egyház missziói munkájáról. — Az Egyetemes Konvent 1929. évi ülésének missziói vonatkozású határozatai. — Vörös Lajos : A missziói előadók III. értekezlete. — Győry Elemér : Szabályrendelet-tervezet az egyházmegyei missziói bizott-
