Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-06 / 40. szám
196. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1929. lelkének, a pásztori léleknek nevelése volna. Amikor tehát a tanórákat kiemeljük a hallgatás egyhangúságából s a hallgatókat belevonjuk a munkába, eredményesebbé tesszük a tudásukat, elméleti képzettségüket, neveljük pásztori lelkűket s így alkalmasakká tesszük a gyakorlati lelkészi munkára is. Ami pedig ez utóbbit illeti, Pánczél Jenő és Révész Imre felfogása közt a szakadékot nem látom olyan mélynek, amilyennek vitájuk megszakadása mutatja. A gyakorlatiasságnak Révész sem ellensége, viszont azok a kérdések, amelyeket Pánczél kívánt, jórészt előkerülhetnek a ma is előadott mezőgazdaságtanban, szociológiában és közgazdaságtanban. Ha az órákat a munkaközösségi elv megvalósításával vezetjük, akkor a Révész-ajánlotta, teljesen szemináriumi jellegű ötödik theológiai év nem olyan égető szükség; bár az általa felhozott szempontok elfogadása esetén mégis kívánatosnak bizonyulhat. Ügy sejtem azonban, ez a szemináriumi év egyúttal azt is jelentené, hogy a papnövendékek tudományos képzését az egyetem venné át, az egyházkerületek pedig csak lelkészképző-intézetet tartanának s körülbelül csak az ötödik szemináriumi évet végeztetnék el a náluk szolgálni kívánókkal egyéves tanfolyamon. Ez azonban a jövő kérdése. A ma azt kívánná, hogy az óraszámot szorítsuk le harmincra. A délután pedig maradjon meg a hallgatóknak, hogy olvasmányaikkal foglalkozhassanak. Ha valaki azt mondja erre, hogy a hallgatók sétálni fognak, azt felelem, egy kis sétához is joguk van; a délután f^bbi részét azonban a nevelő-otthon (nem internátus, mert ennek a francianémet mintájú intézménynek a nevelésben majdnem annyi a negatív hatása, mint a pozitív) könyvtártermében kell tölteniök, ahol nemcsak kiszabott olvasmányaikkal foglalkoznak, hanem tovább is érdeklődnek. Ehhez pedig az is szükséges volna, hogy a kezdő ideológusok először egy általános tájékoztatót kapjanak kezükbe, amelyik főbb vonásokban felvilágosítja őket a lelkészi munka különböző ágairól, továbbá áttekintést ad nekik a theológiai tudományok elágazásáról, egységbekapcsolódásáról s az egésznek céljáról. Második útbaigazítójuk az «egyes szaktárgyakat ismertetné: Hogyan tanulmányozzuk a dogmatikát?... a filozófiát?... az egyháztörténelmet? Az ilyen útmutató tartalmazná az illető szaktárgy alapfogalmaik vázlatát s minden pontnál felsorolná a kérdés irodalmát, egypár fontos külföldi munkát, a magyar tudományból pedig minden olyan nagyobb-kisebb tanulmányt, amely a papnövendékek számára figyelemreméltó. A munkákat, tanulmányokat, legalább a fontosakat néhány szóval jellemezni is lehetne, pl. milyen irányúak?, mi a főgondolatuk?, milyen nehezek? stb. Ezek után már másodrendű kérdés, hogy a kollokviumi és vizsgái célokat szolgáló jegyzetek ki vannak-e nyomtatásban vagy kőnyomatban adva. Magukat a kollokviumokat és vizsgákat is más szemmel nézzük a munkaközösségi módszer mellett. Az a hallgató, aki a munkában kedvvel, szorgalommal vesz részt, gondolkozó képességének, tudományos vonzalmának jelét adta, akinek kellő olvasottsága és korához mért itélőereje van, nem szorul arra, hogy jegyzetek vagy könyvek bemagolásával próbáljon vizsgát tenni. A vizsgára készülnie kell, vagyis kévébe kell kötni az évközben gyűjtött kalászokat: így tudni fog; s ami még fontosabb, reményekkel indulhat neki a gyakorlati élet vizsgájának, megpróbáltatásainak is. A »szolgálat lelke«, »a pásztori lélek« természetesen mindig odaértendő előfeltétel. Trócsányi Dezső. Egyházkerületünk közgyűlése. (Folytatás.) Az államhoz való viszonyunkról előterjesztett jelentésből az egyházkerület amig mély fájdalommal vesz tudomást arról, hogy az ország pénzügyi helyzete megakadályozza sok jogos és méltányos kívánság teljesítését, addig őszinte köszönetét mond Püspök úrnak és Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyzőnek iskoláink megmentése körül kifejtett fáradozásaiért. Egyházkerületi közgyűlés iskoláink megtartását és ezzel a felekezeti oktatás fenntartását egyházunk és a magyar állam létérdekének tekinti. Ezért Püspök urat kifejtendő fáradozásában a legmesszebbmenően támogatja és felhívja az egyházmegyéket, hassanak oda és rendeljék el, hogy azokon a helyeken, amelyeken az elemi iskolás gyermekek száma oly csekély, hogy ennek következtében az iskola fenntartása az eddigi módon nem biztosítható, kötelezzék a lelkészeket arra, hogy öt éven belül megszerezzék a tanítói oklevelet s a gyermekek taníttatását saját maguk vegyék kezükbe. A felekezetközi viszonyokról előterjesztett jelentés kapcsán közgyűlés osztja Püspök úrnak azt a felfogását, hogy a róm. kath. egyházzal 60 esztendőn keresztül fennállott testvéri viszonyunk megbomlását elsősorban az az álláspont idézte elő, amelyet a római kúria a vegyesházasságok kérdésében elfoglalt. Az egyházkerületi közgyűlés azon a nézeten van, hogy a mindkét részről elhangzó szélsőséges nyilatkozatok oly sajnálatos jelenségek, amelyek a feszültséget csak fokozzák és amelyek a súlyos kérdés megoldására nem alkalmasak. A felekezetek közötti harc kölcsönös gyűlöletet szít, az egész keresztyén egyház egyetemének, de a legnagyobb mértékben hazánknak és nemzetünknek árt, amelynek nemzeti egységét megbontja. Közgyűlés a baj orvoslását az 1841 óta hazánkban 60 éven keresztül nemeslelkü magyar róm. kath. főpapok közreműködésével kivívott és érvényben volt provizórikus intézkedések és kivételek újbóli érvénybeléptetésében látja és őszintén reméli, hogy a magyar hazafias főpapság az ezekhez vezető utat ismét megtalálja. Addig is, mig ez megtörténik, közgyűlés óva inti egyházunk minden tagját attól, hogy a szélsőségek szenvedélyei magukkal ragadják. Püspök úr jelentéséből közgyűlés örömmel értesült arról a tényről, hogy Kapi Béla ev. püspök győri lelkésszé történt beiktatásakor az Ur asztala előtt történt kézfogással tett a két főpásztor Ígéretet arra, hogy a két egyház között a testvéri viszonyt kölcsönösen ápolni fogja. A tatai egyházmegye püspöki meglátogatását örömmel vette közgyűlés tudomásul s mindazoknak, akik a püspöklátogatás rendezésében közreműködtek, köszönetét mondott. Elismeréssel értesült közgyűlés arról, hogy a belsősomogyi egyházmegye a két évvel ezelőtt eszközölt püspöklátogatásról emlékkönyvet bocsátott ki és elrendelte, hogy úgy az ezen egyházmegye, mint a többi egyházmegyék által esetleg kiadandó egyházlátogatási emlékkönyvet az egyházkerület minden egyházközsége köteles, lehetőleg a parochiális könyvtár részére is, de mindenesetre az iskolai könyvtár számára megszerezni. Az egyházmegyei levéltáraknak a kerületi levéltárba való beküldése tárgyában kerület az összes egyházmegyéket megkeresi. A vetítettképes-előadások előkészítéséért dr. Tóth Endre theol. tanár és Eejes Zsigmond gimn. igazgatónak köszönetét mond.
