Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-18 / 33. szám
154. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1929 35o/o-a az indítvány mellett szavazott. Nem sok idő kell, hogy az egyházak ezirányu erőfeszítése meghozza a valóraválá^ áldott gyümölcsét. A belmissziói munkásság mellett nagy erőfeszítést tesz az egyház a külmissziói tevékenység érdekében. Francia-Svájci misszió név alatt egy 20 tagból álló tanács és 60—70 tagú bizottság intézi a délafrikai hittérítés ügyét. Legutóbbi gyűlésükön örömmel állapították meg, hogy újabb és újabb kapuk nyilának meg a misszió előtt, ahol misszionárius még soha meg nem fordult, misszionárius lelkészekkel jelenleg elégséges számban rendelkeznek s az orvosi és iskolai ágak számára kérnek segéderőket. Sajnos, új területeket most már nem tudnak felölelni az anyagi erők elégtelensége miatt. Kiadásukra nézve érdemes megjegyezni, hogy az 1929. évi költségvetés 485.000 svájci frankra rúg, amelyet adományként szednek össze. (Vége köv.) Pataky László. Az őrségi egyházmegye közgyűlése. Az őrségi egyházmegye július hó 31-én Körmenden tartotta szokásos évi gyűlését, amelyen jelen volt az egyházmegye minden lelkésze, a tanítók és a világi tagok igen nagy számban. A közgyűlést a templomban tartott reggeli könyörgés előzte meg, amelyet Fiilöp József helybeli lelkész, egyházmegyei tanácsbiró végzett. Könyörgés után Szűcs László esperes üdvözölte a gyűlés tagjait és vendégeit, megnyitván a gyűlést. Chernél Antal gondnok betegsége miatt, a gyűlés őszinte sajnálatára, a megjelenésben akadályoztatván, a világi elnöki széket Ffodossy Ernő nyug. kúriai biró egyházmegyei tanácsbiró foglalta el. A megalakulás és a határozatképesség megállapítása után Szűcs László esperes terjesztette elő évi jelentését az egyházmegye állapotáról, annak lelki és anyagi életéről. A részvét őszinte érzésével emlékezett meg a jelentés az egyházmegye halottairól: Nádasdy Benjamin, Horváth Endre lelkészekről, Kalmár Pál tanítóról. Az egyházmegye hitéletéről örvendetesen állapíthatta meg a jelentés, hogy az évről-évre mélyül, az istentiszteleteket mind többen látogatják, úrvacsorával élnek. Az anyagi élet terén híveinket az iskolai terhek igen-igen nyomják és várjuk, hogy a közoktatásügyi kormány mikor látja már be, hogy e téren segíteni kell a fenntartó egyházakon. A gyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a nagyrákosi, kisrákosi és pankaszi iskolák új épületei elkészültek, de sajnálattal látja, hogy a szalafői rozzant, nedves iskolaépülettel még ez évben sem történt semmi sem. Keserű érzéssel kellett hallanunk, hogy a kerület 42 halálra Ítélt iskolája között az egvházasrádóci iskola is ott van. Tiszta ok nélkül, mert a népessége a törvényszabta minimumon jóval felül van és évszázados múltra tekinthet vissza. Az esperesi jelentés után a 47 pontból álló tárgysorozat egyes pontjait gyorsan letárgyalta a gyűlés, részben az előző nap tartott számvevőszéki, tanügyi bizottsági és belmissziói bizottsági ülések gondos előkészítésében, — amelyeken a lelkészi kar majd teljes, tanítói kar pedig igen nagy számban volt képviselve — részben pedig Fűlöp József, Hodossy Lajos lelkészi, Hodossy Ernő, Kovács Gyula és dr. Fekete Imre világi tanácsbirák előkészítésében. Hosszasabban időzött a gyűlés a zsinati törvényjavaslat (I. t.-c.) tárgyalásánál, melyet dr. Fekete Imre, a szombathelyi ref. egyház gondnoka referált. A törvényjavaslathoz fűzött bírálatát, módosító megjegyzéseit — amelyek az egyházias gondolkozásu józan jogászember megjegyzései voltak,, de amelyeknek itt leendő közlésére helyünk nincs — a gyűlés egyhangúlag magáévá tette és kívánatos volna, ha az illetékes kodifikáló testület, a zsinat is kellő figyelemre méltatná. Nagy horderejű lenne a gyűlés által elfogadott azon két indítvány keresztülvitele is, hogy a kerületeink székhelyein, ahol még nincsenek, de egyéb paedagógiai gócpontokon is, állíttassanak fel ref. középiskolai, az egyetemek székhelyein pedig mindkét nembeli ifjúságunk számára főiskolai ref. internátusok, továbbá, hogy a ref. lelkészeknek is legyen Budapesten u. n. lelkészi házuk. A tanügyi bizottság a gyűléssel egyetértőleg örömmel állapította meg, hogy a tanítói kar hivatásának ideális magaslatán áll. Áz egyházmegye iskolái nemcsak egyházi, de világi — tanfelügyelői — megállapításban is minden tekintetben első helyen állanak és a tanítói karról az egyházmegye gyűlése úgy iskolái, mint társadalmi, népnevelési munkájukat véve tekintetbe, csak dicsérettel emlékezhetett meg. Ami az egységes népiskolai tantervet illeti, arra valóban szükség lenne, de előbb talán még szükségesebb a tankönyvek árának mérséklése. Lehetetlen, hogy amikor ilyen tömegben fogynak a tankönyvek, olcsóbb könyveket ne lehetne gyermekeink kezébe adni. Egyhangúlag elfogadta a gyűlés a számvevőszék azon előterjesztését, hogy az egyházmegye pár fillérre devalválódott Dienes Zoltán-féle alapítványát a Dienes-sirbolt alapjövedelméből újból felépíti. A lelkészi nyugdíjjáruléknak felemelésére vonatkozó javaslatot a súlyos anyagi viszonyokra való tekintettel a korpótlék valorizálásáig elejtette a gyűlés, de éppen az. özvegy lelkésznék szomorú anyagi helyzetét mérlegelve elhatároztatott, hogy segítségükre minden egyház és lelkész évi 24—24 P-t fizessen be az egyházmegyei pénztárba. Az egyházmegye anyagi ügyei egyébként jó rendben folynak, amit mutat az espereshez küldött konventi elismerés is. A belmissziói munka úgy a bizottság, mint a teljes gyűlés .megállapítása szerint jó eredménnyel halad előre. Egyházmegyénk sajátságos területi viszonyai e téren az új divatos sablontól eltérő egészen más elbírálást követelnek meg. A munka eredményességét mutatja a hitélet elméiyükése, a hozzánk való áttérések és a javunkra adott reverzálisok száma. A belmissziói jelentések a belmissziói előadóhoz küldendők be, aki azokat feldolgozva az elnöki és esperesi felülvizsgálat után terjeszti majd fel a kerülethez. A gyűlés örömmel vette tudomásul Gaál Dénesnek szentgyörgyvölgyi, iff. Szűcs Lászlónak senyeházj lelkésszé történt egyhangú megválasztásáról szóló jelentést. Fűlöp Vilma és Szabó Lajos újonnan megválasztott tanítók a tanítói esküt a gyűlés előtt letették. A három közigazgatási bírósági ügy letárgyalása után közös ebédre gyűltek össze a gyűlés tagjai. Az egész tudósításunkban szándékosan hagytuk a gyűlés végére a gyűlés legkiemelkedőbb pontját: Szűcs László esperes, kormánytanácsos lemondását. Negyvenöt évig lelkészkedett, 19 éven keresztül kormányozta nehéz, vészterhes időkben az őrségi egyházmegyét. Az utóbbi két évtizeden keresztül összenőtt az őrségi egyházmegyével. Nevét úgy senyeházi gyülekezetében, mint egyházmegyéjében az alkotások egész sorozata teszi emlékezetessé. Egyházából mintaegyházat alkotott négy évtizeden keresztül, hogy úgy az anya-, mint leányegyházában a hívei áldozatkészsé-
